Végre jó az idő a mezőgazdasági munkákhoz!

A múlt hét második felében még jelentős esők öntözték a földeket, a Kisalföld kivételével a Dunántúl nagy részén, és a keleti országrész északi tájain valamint a déli határ mentén is 20-50 mm esett, míg az Alföld nagy részén 5-15 mm-t, a Kisalföldön 10-20 mm-t mérhettünk (1. ábra). A hét elejétől szárazabbra fordult időjárásunk, és már csak északkeleten és a Dunántúl keleti felén fordultak elő elszórt esők, záporok. Az elmúlt 10 illetve 30 nap csapadékösszege is jelentően meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket az ország nagy részén (2., 3. ábra), az Alföldön sokfelé szeptemberben több eső esett, mint az egész nyár folyamán, beleértve az augusztus utolsó dekádjának csapadékos időszakát is (4. 5. ábra). A talajok felszín közeli rétege az elmúlt napokban kissé száradni, szikkadni tudott, de így is telítettség közeli állapotban van, ahogy az Alföld középső tájainak kivételével az ország nagy részén a felső fél méteres talajréteg is közel telített (6. ábra), már a mélyebb rétegekbe szivárog a nedvesség, ahol azonban még bőven van hely a víz számára – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

2. ábra: Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. október 5-ig (mm)

4. ábra: 30 napos csapadékösszeg 2022. szeptember 30-ig (mm)

A hőmérséklet az átlagos értékek körül alakult az elmúlt napokban. A legmelegebb órákban 17-20 fokot mérhettünk, míg hajnalonként a hétvégén és hétfőn 9-12 fokig, azóta pedig a kevésbé felhős időben 10 fok alá, szerdán sokfelé 5 fok alá hűlt a levegő (7. ábra), és a talajmenti fagyok is megjelentek.

A nyári növények betakarítási munkáit a múlt heti csapadékos időjárás hátráltatta. A kukorica és a napraforgó termése a nyári csapadék függvényében nagyon vegyes képet mutat az egyes országrészek között. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. A kukoricát sokfelé már a nyáron lesilózták. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak (8. ábra). A kukorica mellett helyenként még a napraforgót sem aratták le Borsodban (9. ábra). Az augusztus 20-a óta érkező csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, és azóta is szépen fejlődnek az állományok. Az őszi kalászosok vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is megfelelő nedvesség áll rendelkezésre a talajokban. A csapadékos időben azonban a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvezett a megnövekedett páratartalom.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a szeptember második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökkenni szokott: a nyári növények beérnek és az erdők zöld tömege is csökken, miközben csak a repce fejlődése és a gyomosodás növeli a zöldességet. Idén azonban az aszály után megérkezett csapadék hatására keleten jelentősen növekedett a zöld tömeg, a rétek, legelők kizöldültek, a szántók gyomosodásnak indultak, és a repce is nagyon szép állapotban van. Az anomália térképen még mindig vannak kisebb vörös foltok, de főleg a keleti országrészben immár a jelentős pozitív anomália a jellemző.

A kukoricára vonatkozó agrogramot[*] a szezon végén összegzésként az ország több területére is bemutatunk (11-15. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában, majd szeptemberben több hullámban immár bőven érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken, szeptemberben már a betakarítást hátráltatta. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyáron az optimális érték körül alakult.

Az előttünk álló egy hétben is folytatódik a nagyrészt napos, száraz, csendes őszi idő hajnali köd- és párafoltokkal. Szombat este éri el hazánkat nyugat felől egy hidegfront, melyhez kapcsolódóan kissé több lesz a felhő, és szombat estétől vasárnap délig főként az északi országrészben néhol előfordulhat gyenge eső, zápor, valamint az északnyugatira forduló szél is nagy területen megélénkül. Ezt követően kedden és szerdán alakulhatnak ki helyenként kisebb esők, záporok, de összességében a száraz idő lesz a jellemző. A héten kissé melegszik az idő. A hajnali minimumok a fagyzugos területeken is 5, máshol 8-12 fok körül alakulnak, napközben pedig 20-23 fokig melegszik a levegő, Vasárnaptól pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, ami hétfőtől az éjszakai lehűlésben is érezhető lesz. A jövő hét első felében a hidegre érzékeny területeken ismét 5 fok alá hűl reggelente a levegő, és talajmenti fagyokra is számítani lehet.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).