Agro Napló • 2022. október 24. 09:40
Családi örökség az agrárszakma Dusnoki Csaba számára, már a nagyszülei és édesapja is a Bács-Kiskun megyei Dunapataj környéki területeken gazdálkodtak. A MATE (volt SZIE) gödöllői campusának végzős agrármérnök hallgatója 17 éves kora óta aktívan irányítja a közel 1400 hektár termelését, amiből mintegy 1000 a vállalkozás területe, 400 pedig teljes körű integráció a vetőmagkiadástól a terményfelvásárlásig, továbbá alkalomszerűen 500 hektáron végeznek szolgáltatásokat is. A fiatal szakembert az adatalapú gazdálkodás mellett többek között a talajélet fenntartásáról és javításáról kérdeztük.
A főként a Duna árterében található földeken többségében közepes minőségű öntéstalajok vannak, de a gazdaság méretéből adódóan elég heterogén az öszszetétel, vannak szikes, sekély termőrétegű részek, valamint kötöttebb, 30–40 aranykoronás területek is. A cégcsoporton belül a közel 1000 számosállat, többségében szürkemarha, rackajuh és ló alatt keletkező szerves istállótrágyát is felhasználják a tápanyag-utánpótlásra, ez nagyjából 50–100 hektárra elegendő. Fontos elv a gazdálkodásukban, hogy a talajokról csak annyi szerves anyagot hordanak le, amennyi feltétlenül szükséges és pótolható szerves trágyával. Igyekeznek minél jobban fenntartani a tápanyagok természetes körforgását.
A talaj a legfontosabb a gazdálkodásban, ez az alapja a tevékenységünknek, ezért kell helyesen művelni, óvni és kondicionálni – mondta Dusnoki Csaba. Így a későbbiekben is megfelelő minőségben és hatékonysággal tudunk termelni rajta. A technológiai folyamatoknál elsősorban a profitmaximalizálást tartjuk szem előtt, ennek érdekében minden alkalmazott megoldás legalább egy, de inkább többéves kísérleti fázis után kerülhet csak be a termelésbe. Ennek feltétele a megfelelő minőségű vizsgálatok elvégzése, a technológiák kipróbálása, dokumentálása és mérése. Csak akkor alkalmazzuk az új megoldásokat az egész területen, ha adatokkal és eredményekkel bizonyítottuk a hatékonyságukat.
A tarló- és szármaradványok kezelése egy menetben
Az állattenyésztés igényeihez szükséges szerves anyag lehordását követően a táblákon fentmaradó mennyiséget teljes mértékben visszaforgatjuk, ehhez egyebek között szárbontó technológiát alkalmazunk, hogy a folyamat minél gyorsabban és hatékonyabban megtörténhessen. A gyökér- és szármaradványbontó CELL® készítményben található Cellvibrio ostraviensis törzs képes a lignocellulóz és a hemicellulóz igen hatékony elbontására. Csak ezek lebomlása után lehetséges az egyébként könnyebb feladatot jelentő cellulózbontás. A használatával kedvező állapotba hozzuk a talajszerkezetet, kiszűrjük a káros pentozán hatást, valamint a következő növény számára felvehetővé alakítjuk a szár- és gyökérmaradványokban 100 százalékban szerves kötésben lévő tápanyagokat. Fontos, hogy biztosítja a szárbontásban közreműködő baktériumok számára a nitrogént. Az oltóanyag mikrobái képesek az intenzív bontási folyamatot megindítani, amibe később az őshonos mikrobák is bekapcsolódnak.
Az AGRO.bio talajbaktérium termékeit a tarlóhántást végző erőgép elejére felszerelt BactoFil T JET eszközzel juttatjuk ki a területekre. A szárbontó baktériumkészítmény bedolgozását így a talajművelettel egy menetben tudjuk elvégezni. A forgatás nélküli alapműveléshez szántóföldi kultivátorokat is alkalmazunk, amennyiben lehetőség van rá, előnyben részesítjük ezt a megoldást és csak ott szántunk, ahol mindenképpen szükséges a túl nagy szármaradványok, vagy egyéb okok miatt. A talajtömörödés csökkentésére elsődleges az eketalprétegek megszüntetése, amit zömében középmélylazítással valósítunk meg. A gazdaságban igyekszünk a kérdést a másik oldalról megközelíteni, lehetőség szerint inkább elkerüljük, megelőzzük a tömörödés kialakulását.
Figyelnek a talajéletre
A talajélet megtartása és aktivitásának növelése érdekében a helyi feltételekhez legjobban alkalmazkodó talajművelést végzünk, a körülményeket, a talajállapotot, a tömörödöttséget és minden agrotechnikai tényezőt figyelembe véve. A keletkező szerves anyagokat felhasználva, visszaforgatva, azok lebomlását segítve támogatjuk a földjeink természetes állapotának megőrzését. Ennek fontos része a szerves trágya használata is.
Ezért érdemes talajoltó termékeket használni
A BactoFil kalászos és repcekészítményeit az összes területünkön használjuk, mert nagyon jól beváltak a gazdaságos és lehető legjobban jövedelmező szántóföldi növénytermesztés támogatására. Megfelelő állapotba hozzák a talajéletet, aminek következtében nagyobb jövedelemtermelő képességet érünk el a gazdálkodás során. Ellenállóbbak a növényeink és kevesebb menetszámmal megoldhatóak a feladatok – mondta Dusnoki Csaba.
AGRO.bio szolgáltatások és tanácsadás
A szakemberek örömmel segítenek a megfelelő technológia megtalálásában, kérdés esetén mindig rendelkezésre állnak, és közösen igyekszünk kialakítani a helyi adottságoknak és az aktuális szezonnak megfelelő megoldásokat. Több olyan szakmai javaslatot tettek, amelyek a talajok védelme, a kijuttatás megvalósítása, valamint a BactoFil technológia egyszerűbb gyakorlati alkalmazása terén bizonyultak kifejezetten hasznosnak.
Az öntözésről
A Dunapataj környéki területekre is jellemző, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak kiküszöbölésére, a csapadékhiány enyhítésére igyekszünk öntözéssel válaszolni, hogy növeljük a termésstabilitást. Úgy gondolom, hogy bár fontos, a legfőbb haszon nem a terméshozam növelése, hanem a termésbiztonság garantálása. Az öntözőrendszernek köszönhetően nem vagyunk kitéve az időjárási körülményeknek például a vetés vagy a tápanyag-utánpótlás esetén, amivel nagyon sokat nyertünk. A legutóbbi, 2021-ben átadott beruházásunk az első, ráadásul aszályos év számolásai alapján 5 év alatt megtérül. Bár a legjobb lenne, ha ez a számítás megtöbbszöröződne, hiszen akkor kevesebbet kellene öntözni.
Az adatalapú gazdálkodás gyakorlata
A John Deere erőgépeink automatikusan gyűjtik az adatokat, továbbá a precíziós talajmintavételek, az NDVI-alapú termőképességi térképek biztosítják azt a nagy mennyiségű információhalmazt, amiből az egyik legnagyobb hazai agrárintegrátor cég szakembereivel közösen kialakítjuk a technológiák irányát az adott termelési évre. Ilyen a differenciált tápanyag-utánpótlás és a differenciált tőszámú vetés is. Ez utóbbihoz kiemelten fontos a fajtaismeret, amiben a nemesítői vonal is segíti a döntéseket a növények potenciáljának legjobb kihasználása érdekében.
További fejlesztések
A precíziós vonalon maradva a jövőben helyspecifikus öntözéssel szeretnénk növelni a hatékonyságot – mondta a dunapataji szakember. Ezzel a tápanyag-utánpótláshoz hasonlóan 10×10 m2-es négyzetekre felosztva a területeket oda és annyi vizet juttathatunk ki, ahova és amennyit a talajnedvesség-adatok alapján szükséges. A differenciált vetést és műtrágyaszórást még tovább tökéletesítenénk, valamint tervben van a foltpermetezés alkalmazása a gyomirtás során, hogy ne a teljes felületet, hanem csak növényvédelmi szempontból meghatározott, indokolt részeket permetezzük le.
A kísérletezőkedv és az eredmények
Lehetőség szerint mindig végzünk vizsgálatokat a földjeinken, a fajtakísérleteken kívül felkérést kaptunk, és nagy örömmel mondtunk igent arra, hogy a 2021-ben megalakult Kukorica Kör Egyesület egyik demofarmja legyünk. Itt a kukorica jövedelmező termesztésének bemutatása a cél, többek között az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója és tulajdonosa, Daoda Zoltán közreműködésével. A legnagyobb jövedelemtermelő képesség szempontjai szerint végzett kísérletsorozatot a tervek szerint idén videókkal és egyéb módokon is bemutatjuk a gazdálkodóknak.
Szakmai támogató:
A cikk eredetileg a Precíz gazdák nyomában című online kiadványban jelent meg.A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.
A kiadvány online végigolvasható, vagy letölthető az alábbi képre kattintva!