Több csapadékra lenne szüksége a kalászosoknak

A mögöttünk álló egy hétben több időjárási front is érintette térségünket, melyekből csapadék is hullott. Szombaton országszerte esett valamennyi, bár az ország túlnyomó részén csak 1-2 mm, csak a délnyugati országrészben mérhettünk 5-15 mm-t, majd hétfő estétől kedd estig a Dunántúlon és az északi országrészben öntözte a földeket egy kevés eső, de 5 mm-t meghaladó mennyiség ekkor is csak kevés helyen hullott. Az elmúlt három hétben gyakorlatilag csak annyi eső volt, ami az elmúlt napokban (1. ábra), ez pedig ismét jelentősen, 20-35 mm-rel kevesebb, mint az ilyenkor szokásos mennyiség. Az elmúlt egy hónap csapadékmennyisége a szeptember végi esőkkel együtt is nagy területen kevesebb a sokéves átlagnál (2. ábra), különösen az északnyugati országrészben illetve a Tiszántúlon és a Dél-Alföldön tapasztalható jelentős negatív anomália – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A talajok felszín közeli része egyre szárazabb, és ezen az elmúlt napok gyenge esői sem segítettek, a Dunántúl északkeleti részén és az Alföldön 50%-alá csökkent a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában, de vannak területek, ahol már a kritikus 40%-ot sem éri el ez az érték. Az északi és a délnyugati országrészben jó a talajok nedvességellátottsága, a Kisalföldön és az Alföldön azonban a felszín közeli és a mélyebb rétegek egyaránt szárazak (3. ábra).

A hőmérséklet meglehetősen tág határok között mozgott az elmúlt egy hétben, de összességében jellemzően 3-5 fokkal magasabb volt az ilyenkor szokásosnál. Egy múlt szerdán átvonult hidegfront mögött a magasban igen hideg levegő árasztotta el térségünket, amely péntek reggelre került nyugalomba, így akkor a derült keleti tájakon sokfelé ment fagypont alá a hőmérséklet (4. ábra), majd egy melegfront, és annak felhőzete következtében szombaton a déli országrészben már 10-12 fok között alakultak a minimumok, de máshol sem nagyon hűlt 5 fok alá a levegő. A maximum értékek a múlt csütörtöki és pénteki átmeneti lehűlés kivételével többször és többfelé alakultak 20 fok körül vagy a fölött, hétfőn a déli országrészben 24-25 fokot is mérhettünk (5. ábra).

A kukorica betakarítása még mindig tart, a száraz, enyhe októberi időjárás ehhez kedvező volt, csak a hozam kiábrándító (6. ábra). Az augusztus 20-a után érkezett bőséges csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, és azóta is szépen fejlődnek az állományok (7. és 8. ábra). Az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, azóta azonban a felszín közeli talajréteg egyre szárazabb, a közelmúlt gyenge esői az Alföldön nem nyújtottak kellő nedvességet a szép, egyenletes keléshez. A határban néhol látványosan virágzik a napraforgó árvakelés (9. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az október közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökken, ez idén is így történt. Az aszály után a nyár végétől érkezett csapadék hatására a negatív anomália gyakorlatilag megszűnt, szeptember közepe óta az ország jelentős részén az átlagosnál jóval nagyobb a zöld tömeg mennyisége a szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (10. és 11. ábra). Augusztus 20. után több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső néhány centiméteres rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az ország nagyobb részén az optimális körül jár, az ugyanekkortól összegzett hőösszeg pedig egyre inkább meghaladja azt.

A következő egy hétben anticiklon alakítja időjárásunkat, csendes őszi időre van kilátás számottevő csapadék, és lehűlés nélkül. Éjszakánként sokfelé képződik köd illetve párásság, melyből néhol szitálás is előfordulhat, és főként az északi, északkeleti országrészben napközben is többfelé tartósan megmarad a párásság és az alacsony szintű rétegfelhőzet, míg máshol a fátyolfelhők mellett több órás napsütésre lehet számítani. Enyhe marad az idő, éjszakánként is csak 6-12 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig a tartósan borult területeken 12-15 fok körül, míg a napos tájakon 18-20 fok körül alakul a hőmérséklet.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).