Kövessük a precíz(iós) gazdákat! ⁠–⁠ 11. rész: Családjával, adatalapon gazdálkodik Kozári Tibor

A gazdálkodás közel 750 hektáron folyik részben saját tulajdonú, részben bérelt területeken, amelyekre kukorica, napraforgó, gabona és repce kerül. A vállalkozás bérmunka szolgáltatást is végez közel 300 hektáron, a vetéstől a betakarításig és a szárításig. Kozári Tibor termelési vezető beszélt a kijuttatási térképek fontosságáról, és arról, hogyan használják a Kverneland műtrágyaszórójukat és a vetőgépüket az eredményes gazdálkodás érdekében.

Hogyan kezdődött a kapcsolata a mezőgazdasággal?

A szülők, a nagyszülők és jómagam is a korábbi termelőszövetkezeti rendszer alkalmazottjai voltunk, én pedig főleg az állattenyésztési vonalon tevékenykedtem. A termelőszövetkezetek megszűnésével lehetőség nyílt saját földekhez jutni, így kis területen kezdtünk, majd az évek során egyre nagyobb méretű gazdasággá alakultunk. Most pedig már a feleségem, a lányom, a fiam, a vőm és a menyem is a családi gazdaságban tevékenykedik.

Hogyan lépett be a precíziós gazdálkodás a vállalkozás gyakorlatába?

A kezdetektől, mindig is a minőségi munkavégzés volt a cél, ezen belül pedig a minőségi gépállomány meglétében láttam ennek megvalósíthatóságát. Ez az elv érvényesül a precíziós eszközök beszerzésében is, hiszen jobb eszközzel jobb munkát lehet végezni. Az idő előrehaladtával apró lépésekben sikerült fejlődni, ennek eredményeként navigációs rendszerrel láttuk el a traktorainkat, jelenleg már 5 ilyen eszközzel rendelkezünk, valamint tápanyag- és hozamtérképek alapján végezzük a műtrágyázást és a vetést.

Voltak a precíziós gazdálkodással kapcsolatban fordulópontok, nehéz időszakok?

Maga a technológia tanulható, de a tapasztalatot csak évek során szerzi meg az ember, többször, akár nehéz időszakok leküzdése árán is. A fiatalabb generáció szerencsére átlendített minket a problémákon. A fiam, ifjabb Kozári Tibor és a vejem, Hazai László is a vállalkozásban dolgozik, számukra pedig a precíziós mezőgazdaság sokkal könnyebben befogadható tématerület, így végeredményben közösen döntöttünk a korszerűsítés mellett és haladunk előre a fejlesztésekkel

Hol sajátították el a szakmai tudást a gazdaságban részt vevő családtagok?

A fiam Kaposváron végezte el a mezőgazdasági technikumot, ő a növénytermesztés területén dolgozik. A talajelőkészítéstől a betakarításig tevékenyen vesz részt a
munkafolyamatokban. Zöldmezős beruházásban terményszárító telephelyet létesítettünk 2006-ban, melynek vezető kezelője vejem, Hazai László, valamint ő kezeli a jól bevált AgroVIR farmmenedzsment programunkat.

Hogyan gyűjtik az adatokat a táblákról? Milyen módon használják fel azokat a döntések előkészítéshez?

  tápanyag-utánpótlás korszerű megvalósítása első lépésben a hozamtérképezéssel kezdődik, ez utóbbi már a jelenlegi kombájnunkban is megtalálható. A hozamtérképek alapján felmérhető, hogy hol van szükség nagyobb mennyiségű tápanyagpótlásra, majd ehhez szorosan kapcsolódva a talajminták adatait is felhasználjuk és egy program segítségével kijuttatási térképet készítünk. Ezek az adatok a munkagép fedélzeti monitorjára kerülnek. A gép így a kimerült,  gyengébb talajrészekre automatikusan az átlagnál több műtrágyát juttat ki, fordított esetben, a jobb adottságú, ellátottságú részekre pedig kevesebbet.

Lehet arra következtetni, hogy ugyanannyi inputanyagból, jobb eloszlással, gazdaságosabb hozam valósítható meg?

Minden évben végzünk értékelést, viszont rengeteg változó összetevő van, ami sok kísérletezést és főként tapasztalatot kíván. Az időjárás sok esetben keresztülhúzza a számításainkat, hiszen egy szárazabb tavaszon a kijuttatott műtrágya képtelen kellő mértékben a talajba oldódni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi műtrágyaárak mellett mindenképp szükség van a precíziós gazdálkodásra, mivel a kijuttatott tápanyagok közvetlenül a növények közelébe és nem a teljes felületre kerülnek. Ezáltal csökkentjük a magas műtrágyaköltségeket.

Végeznek folyékony műtrágya-kijuttatást?

Igen, ennek megvalósítására idén telepítettünk 2 darab 28 m3-es folyékony műtrágya tárolására alkalmas tartályt. Ezeket ebben az évben alkalmazzuk először a gazdaságban. Ezzel részben ellensúlyozni tudjuk majd a tápanyag-kijuttatás idején a csapadékhiányosabb időszakok hatását. A legjobb kezdet, ha a folyékony műtrágyát a vetőmag közelébe juttatjuk ki. A Kverneland rendszere intelligens elektronikával kommunikál mind a vetőgépen, mind a fronttartályon keresztül, így az alkalmazás minden egyes sornál ki- és bekapcsol. Az iXtra LiFe folyékony műtrágyát juttat ki a precíziós vetőgép soraihoz a lehető legközelebb. A trágyázási szabályok betartása és az inputanyagok drágulása miatt a hatékony tápanyagfelvétel még inkább kulcsfontosságúvá vált, cél, hogy a műtrágyafelhasználást csökkenteni tudjuk. A sorműtrágyázás pedig növeli a hatékonyságot és pénzt takarít meg, mivel a műtrágya a magok közvetlen közelébe kerül. Az ISOBUS elektronika támogatásával a vetőgépeken elhelyezett elektromos meghajtású vetőkocsikon akár 18 egyedi szakasz megadása is lehetséges, és nagyon fontos, hogy a pontos vetőmag- és műtrágyaadagolást átfedések nélkül valósul meg.

Alkalmaznak differenciált tőszámbeállítást?

Két éve ismerkedünk a technológiával, pár hektáron már alkalmaztuk is. Ez leginkább a fiam szakterülete, ő sajátította el az ezzel kapcsolatos tudást. Itt jónak bizonyult a technológia, hiszen a talajadottsághoz igazodva, a jobb minőségű talajra magasabb tőszámot, míg a gyengébb minőségű talajokra kevesebb tőszámot juttatunk ki. A jelenlegi vetőgépeink elektromos meghajtásúak, amelyek képesek az általunk előre meghatározott tőszám kijuttatására.

Hogyan dolgoznak a Kverneland műtrágyaszóróval és vetőgéppel?

A műtrágyát sor mellé juttatjuk ki kapásnövények esetében, így már helyben biztosítottak a tápanyagok a növény számára. Ezt 2 darab mikrogranulátum- és műtrágyakijuttatóval felszerelt Kverneland Optima V 6 soros, tárcsás, csoroszlyás vetőgéppel végezzük, mindkettő elektromos meghajtású vetőelemeket tartalmaz, tehát precíziósan vezérelhető. Az Optima V lehetővé teszi az időveszteség nélküli sortávolság változtatását, a központi vákuumcső kialakítás pedig a konstans légáramlást és a pontos maglehelyezést segíti. A Micro-Drill elektromosan hajtott mikrogranulátum-szóró ISOBUS-vezérelt, a magadagoló készülék pedig kopásálló műanyag házból és cserélhető cellákból áll. A rendszer lehetővé teszi a vetőmag vég- és kezdési pontjainak adaptálását. Ez biztosítja a pontos be- és kikapcsolást a tábla végén, átfedések vagy hibák nélkül. Továbbá lehetővé teszi a kikapcsolást a művelőút elérésekor. Az Optima V típusú vetőgépünk 2 mikrostarter műtrágyaszóróval felszerelt, így képes a sorba kijuttatni az inputanyagokat, igény szerint a rovarölőt és a startert akár egy menetben is. A további előnye, hogy a 76-os fix sortáv mellett 45 centiméteresre is állítható, így akár repce vetésére is használható. A HD II vetőkocsikhoz plusznyomást hozzáadva minden egyes elem képes az optimális mélységtartásra a rugós rendszeren keresztül, a nagy, oldalsó mélységszabályozó kerekek segítségével pedig hatékony talajkövetés érhető el. A munkagép lehetővé teszi a gyors sortávolság változtatását 30-tól egészen 80 centiméterig, így a vetőgép átállítása kukoricavetésről szójavetésre, vagy akár repcevetésre néhány percet vesz csak igénybe. Nagy előny, hogy a gépet a 3 méteres szállítási szélességről a 4 méteres munkaszélességre egyetlen gombnyomással lehet átállítani. Fontos még megemlítenem, hogy a műtrágyatartály súlypontja közel esik a traktorhoz, így kisebb emelési teljesítményű traktor is elegendő az emeléshez.

Külső szolgáltatást vesznek igénybe?

Talajvizsgálatot 5 évente végeztetünk és ezekből kapunk talajvizsgálati eredményeket, melyeket hasznosítani tudunk a tápanyagtervezésben és -kijuttatásban egyaránt.

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.