Még mindig az esőt várják a kalászosok

Az előző hét közepétől hazánk egyre nagyobb területét foglalta el a köd és az alacsonyszintű rétegfelhőzet, ugyanis fölöttünk a magasabb légrétegekben igen enyhe levegő áramlott, így légmozgás hiányában a felszín közeli légréteg napközben sem tudott átkeveredni, kitisztulni. Többnyire borult, párás, ködös idő volt a jellemző, a felhőréteg fölé csak magasabb hegyeink emelkedtek, ahol napos, szinte meleg volt az idő. Hétfőn például sík vidéken 12-13 Celsius fok volt a hőmérséklet csúcsértéke, miközben a legmelegebbet a Kékestetőn mértük: 21 fokot (1. ábra). Keddtől a megélénkülő délnyugati szél egyre nagyobb területen szakította föl a felhőréteget és szerdán már nagy területen napos, enyhe időnk volt. Fagy ebben az egy hétben nem fordult elő, sőt a borús időben kicsi volt a napi hőingás, a minimumok is 10 fok körül alakultak, így az átlaghőmérséklet jóval meghaladta az átlagot – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

Csapadék ebben az időszakban csak szitálásból fordult elő jelentéktelen mennyiség. Legutóbb múlt hét hétfő estétől kedd estig a Dunántúlon és az északi országrészben öntözte a földeket egy kevés eső, de 5 mm-t meghaladó mennyiség ekkor is csak kevés helyen hullott. Országos csapadék utoljára október 1-én esett, azóta az ország nagyobb része nem kapott számottevő esőt (2. ábra). A csapadékos szeptember után 30 napos távlatban ismét jócskán elmaradtunk az átlagos mennyiségtől (3. ábra). A talaj felszín közeli része egyre szárazabb, bár a ködös időben elhanyagolható volt a párolgás is. A Dunántúl északkeleti részén és az Alföldön a kritikus 40%-alá csökkent a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (4. ábra). Az északi és a délnyugati országrészben még jó a talajok nedvességellátottsága, a Kisalföldön és az Alföldön azonban a felszín közeli és a mélyebb rétegek egyaránt szárazak (5. ábra).

A kukorica betakarítása még mindig tart, az elmúlt napok ködös, nyirkos időjárása nem volt kedvező az optimális szemnedvességhez. Az augusztus 20-a után érkezett bőséges csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, az állományok szépen fejlődtek, jelenleg nagyon jó állapotban vannak. Az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, azóta azonban a felszín közeli talajréteg egyre szárazabb. A közelmúlt kisebb esői az Alföldön nem nyújtottak kellő nedvességet a szép, egyenletes keléshez, de a határban egyre többfelé zöldellnek a kalászosok táblái. Ezekre mindenképp esőre lenne szükség az optimális fejlődéshez.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (6. és 7. ábra). Augusztus 20. után több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az ország nagyobb részén még az optimális körül jár, az ugyanekkortól összegzett hőösszeg pedig egyre jobban meghaladja azt.

A hét végére esősre fordul az idő, frontok érkeznek fölénk, így pénteken és szombaton sokfelé várható csapadék, mely vasárnap lassan megszűnik. Az eső mennyisége jellemzően 5 és 15 mm között valószínű, keleten lehet ennél kevesebb, északnyugaton pedig ennél akár több is. Hétfőtől megnyugszik az idő, visszatér a ködös időjárás, és a hét közepéig újabb csapadék már nem valószínű. Enyhe marad az idő, éjszakánként nem várható fagy, a déli órákban pedig a tartósan borult területeken 10-12, míg az átmenetileg napos tájakon 15 fok körül alakul a hőmérséklet.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).