A kormányfő emlékeztetett: az elmúlt hónapok a szőlészeket és a borászokat is súlyos kihívások elé állították. Idén nyáron ugyanis rendkívüli aszállyal kellett megküzdeniük, miközben az ország szomszédságában dúló háború hatására az árak is az egekbe szöktek. De köszönhetően az elmúlt években elindított támogatási programoknak, a magyar borászatoknak olyan technológiai fejlesztéseket sikerült megvalósítaniuk, amelyek segítségével a nehezebb esztendőkben is kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és a külföldi fogyasztók asztalára. Ezt támasztja alá, hogy a magyar borok évről-évre kiváló eredményeket érnek el a nagy nemzetközi borversenyeken. A jó bornak azonban elengedhetetlen, hogy jó cégére is legyen. Ezért a piaci pozíciók javításához a hazai borok népszerűségének növeléséhez pedig erős hátteret jelenthet majd az a komplex borpromóciós program, amit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa indít el, valamint az a kormánydöntés is, hogy külön kormánybiztos fogja segíteni a magyar bor népszerűsítésében a magyar borágazatot.

Ráadásul Brüsszelben elfogadták a 2023-2027 közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó magyar közös agrárpolitikai (KAP) stratégiai tervet, amelynek köszönhetően a magyar borágazat még több támogatásban részesülhet. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 25 éves fennállásának jubileuma alkalmából a miniszterelnök megköszönte, hogy erős szakmai elkötelezettséggel, és az ágazat érdekeit minden körülmények között szem előtt tartva végzi munkáját a szakmaközi szervezet. A jubileumhoz felemelő ünneplést, a hétköznapokhoz pedig sok erőt és jó egészséget kívánt az ágazatban tevékenykedőknek Orbán Viktor. A kormányfő üdvözlő sorait Bényi Ildikó, a rendezvény háziasszonya olvasta fel a jelenlévőknek.

Ezt megelőzően a jubileumi ünnepséget megnyitó Légli Ottó, a HNT elnöke üdvözlő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy 25 év nemcsak egy ember életében, hanem egy szervezet munkájában is nagy idő. Ilyen időtávon már van mire emlékezni – mondta, például arra, hogy Nagy Frigyes, Stumpf István, Gráf József és Fazekas Sándor korábbi miniszterek személy szerint is sokat tettek a magyar szőlő- és borágazat fejlődéséért az elmúlt negyedszázadban. De felidézte azt is, hogy 1894-től 1948-ig – a múlt század közepi kommunista hatalomátvételig – az ágazatirányítás alapegységeit a hegyközségek jelentették, azaz a magyar szőlő- és bortermelők önszerveződésének történelmi múltja van.

Hangsúlyosan beszélt arról is, hogy a HNT 1994-es újjászervezését jelentő törvénytervezetet a rendszerváltozást követő első szabadon választott kormány dolgozta ki, amelyet a Boross-kormány fogadott el, de arról már az újonnan megválasztott Országgyűlés döntött. Az első hegyközségi törvény kifejezte azt a szakmai és politikai közmegegyezést, miszerint az ágazatnak önálló szakmai önkormányzati rendszert kell biztosítani. Az önálló köztestületi jogokkal járó felelősséget azóta is büszkén viseli a szakmaközi szervezet. Az önálló szabályozási rendszer alapját a hegybírói kar jelenti. A 2012-es új hegyközségi törvény megerősítette hegybírók státuszát, így a három szintű önkormányzati rendszert, aminek eredményeként évről-évre újabb közigazgatási feladatokat vállalhat át az államtól a HNT, amely 2014-ben vált szakmaközi szervezetté és köztestületté.

Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos köszöntőjében kiemelte: szakmai munkájában mindig biztosan számíthatott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsára. Az eddigi együttműködés eredményei is biztosítják a bormarketing területén a közös munkát a kormány és a szakmaközi szervezet között. Az állami bormarketing feladatok ellátására 3 milliárd forint áll rendelkezésre a kormány döntése értelmében, ami azt jelzi, hogy a kormány stratégiai fontosságúnak tartja magyar bor helyzetét – húzta alá.

Olyan stratégiát kell megalkotni – hangsúlyozta –, amely abban segít, hogy a következő négy évben sokkal alaposabban, hatékonyabban lehessen dolgozni. Olyan átlátható termékstruktúrára van szükség, amivel a világot le lehet nyűgözni, mindez pedig a fiatal szakemberek közreműködését is feltételezi, az idősebb generációk aktív részvétele mellett – vélekedett a kormánybiztos.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Nagy István tárcavezető képviseletében arról beszélt, hogy „a szőlő-bor ágazat a magyar agrárium és a magyar élelmiszeripar legfényesebb csillaga, és jó hírét viszi a magyar agráriumnak és a magyar kultúrának az egész világban. A magyar szőlőtermelők és borászok pedig biztosan számíthatnak a magyar kormányra, ezt ágazatot ugyanis a kormány mindig kiemelten támogatta.”

Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 75 milliárd forint támogatás jutott a hazai szőlőültetvények modernizálására, és több, mint 30 milliárd forint támogatást kaptak a magyar borászatok technológiai beruházásai. Közölte: a magyar agrárium már megkapta a következő uniós költségvetési ciklusra járó támogatási összeget, így az magyar élelmiszeripar a korábbi 468 milliárd forint helyett a most következő uniós pénzügyi ciklusban 750 milliárd forintra számíthat, amiből a magyar szőlő-bor ágazat is részesül, ami megalapozhatja a további fejlődést, a jövőt – hangoztatta az államtitkár.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki szintén jelen volt a jubileumi eseményen, hangsúlyozta: az együttműködés annyira fontossá vált, hogy ma már versenyképességi tényező. A bor pedig olyan, mint a sport, összehozza az embereket – mondta.

Ezt követően azok a hegybírók vehettek át elismerő oklevelet Légli Ottó elnöktől és Frittmann János szakmaközi ügyekért felelős alelnöktől, akik a hegyközség majd a HNT munkavállalójaként dolgoztak az elmúlt negyed évszázadban a magyar szőlőtermelőkért és borászatokért.

Brazsil Dávid, a HNT főtitkára az elismerő oklevéllel kapcsolatban kiemelte: „a 2012. évi hegyközségi reform új alapokra helyezte a hegybírói munkakört azzal, hogy megteremtette az országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási munkavégzés feltételrendszerét. Ezzel egyidejűleg kiszámítható életpályamodellt alakított ki a törvényi szabályozás. Ennek egyik mérföldköve volt az a stratégiai megállapodás, melyet 2016-ban kötött a Földművelésügyi Minisztériummal (FM). A folyamatos munka pedig azt eredményezte, hogy évről-évre újabb közigazgatási feladatokat vállal át az államtól a HNT. Az új bortörvény is a hegybírói karra alapozza a szőlész-borász szakma egyablakos ügyintézését, mely az e-Pincekönyv informatikai rendszer bevezetésével fog kiteljesedni” – mutatott rá a főtitkár

Brazsil Dávid a HNT 25 éves áttekintéséről szóló előadásában többek között azt fejtette ki, hogy hegyközségi szervezet fejlődésére jelentősen hatottak a történelmi események, annak az 1894. évi első törvényi szabályozásától napjainkig. Az 1994. évi törvény lefektette a kötelező tagságon és a háromszintű küldötti rendszeren alapuló szakmai önkormányzat működési kereteit. Az önszabályozás betartására minden mezőgazdasági érdekképviseleti rendszertől eltérően, önálló közigazgatási jogkörökkel felruházott hegybírói kart hozott létre. A 2012. évi hegyközségi reform megteremtette az országosan egységes, köztestületi alapú közigazgatási munkavégzés feltételrendszerét a hegybírók számára. Ez a különleges jogi keret lehetővé teszi számunkra, hogy a rendtartási és szakmaközi döntéseinket önállóan hajtsuk végre állami hatósági közbenjárás igénybevétele nélkül. Ez a hegyközségi köztestületi rendszer legnagyobb értéke és egyben egyedisége.

Áder János, korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásával vette kezdetét a délutáni pódiumbeszélgetés, amely az európai szőlő-bor ágazat kihívásait vitatta meg a társadalmi és a klímaváltozás tükrében.   

Áder János úgy vélte: akár a Magyarországon tartott sportesemények – köztük a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság – szüneteit is fel lehetne használni a magyar borok bemutatására, reklámozására. A bormarketing lehetséges eszközeként említette a konferenciaturizmust és az ahhoz kapcsolódó vendéglátást is, amely alkalmas arra, hogy a konferenciaturizmus résztvevői egyszerre tudjanak megismerkedni a magyar gasztronómiával és a hozzá kapcsolódó magyar borokkal. Arra hívta fel a figyelmet, hogy exportálni leginkább az exkluzív borokat kellene, míg a többi magyar borra a külföldi fogyasztókat kellene Magyarországra „hozni”, ami mellé egyéb szolgáltatásokat is kellene párosítani. Kitért arra is, hogy a világban olyan klimatikus változások zajlanak, amelyek mindenkit – köztük a borászokat is – érintik.

A pódiumbeszélgetésen részt vett Győri Enikő EP képviselő megvilágította azt a folyamatot, miszerint különböző, nem kormányzati, azaz NGO szervezetek fogyasztói elvárásként fogalmaznak meg alkoholellenes szabályozási kéréseket és végeznek nyomásgyakorlást az európai döntéshozókra.

A brüsszeli központú, európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek szervezetei, a Copa-Cogeca Bor Munkacsoportjának elnöke az olasz Luca Rigotti felhívta a figyelmet arra a bizottsági megközelítésre, amely a fenntarthatóságot csak környezetvédelmi szempontból vizsgálja és ennek rendeli alá a növényvédelmi szabályozást.

Thierry Coste, az Európai Borrégiók Egyesületének, az AREV főtanácsadója számos gyakorlati példát mutatott be a szárazság elleni védekezés tekintetében, kiemelte: az öntözésnek okszerűnek kell lennie, és kerülni kell minden olyan elavult módszert, amely nem átgondolt öntözési terv alapján valósul meg.

(Forrás: HNT)