Megújul az óvári tangazdaság gépparkja és épületegyüttese

Mit látsz a művelt területeken novemberben?

Az őszi vetések rendben vannak. A repce kelésekor csapadékos volt az idő, szép állományt alkot, az őszi kalászosok vetése előtt és közben is volt csapadék, így azoknál is gyakorlatilag 100%-os a kelés aránya. Az enyhe idő miatt a fejlődések intenzívek, de a kártevők betelepülése is folyamatos, így nem várt növényvédelmi tevékenységeket is el kell végezni.

Hogyan halad a várhatóan februárra elkészülő tangazdaság fejlesztése? Melyek az ezzel kapcsolatos részletek és adatok? Milyen gépek, eszközök, szolgáltatások és technológiák lesznek az általad vezetett üzemben?

A tangazdaság szoros kapcsolatban dolgozik együtt a Széchenyi István Egyetemen működő kompetencia központokkal, a Digitális Fejlesztési Központ, az Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont is részt vesz a közös munkában. A precíziós technológiát érintő beruházások egyik célkitűzése, hogy a digitális mezőgazdaságban jelentős fejlesztéseket tudjon elérni az intézmény. A beruházás egyik részeként megújul a tangazdaság központi épülete, ahol irodák, valamint modern oktatóhelyiségek is helyet kapnak. A felújítás másik része egy eszközpark-beszerzés.

A csomag tartalmaz egy 300 és egy 140 lóerős erőgépet, egy talajművelő gépsort – ami rövidtárcsából, ekéből, lazítóból és magágykészítő eszközökből áll –, egy gabonavetőgépet, valamint az agrárlogisztikai feladatokhoz egy teleszkópos rakodógépet, egy pótkocsit és egy hídmérleget.

Az erőgépekbe a legbővebb felszereltségű, modern GPS rendszerek kerülnek. Több olyan funkcióval együtt, amelyeket a gyakorlati mezőgazdaság még nem használ széleskörűen, illetve a hozzá tartozó szoftveres hátteret is beszerezzük. A gabonavetőgép speciális egységgel felszerelt, amivel lehetőség nyílik alacsony tőszámú vetés kivitelezésére. A géppark beszerzési folyamata már lezárult, tavaszra azok már a földeken szolgálhatják a gazdaság és a hallgatók munkáját – értesült a Digitális Agrárakadémia interjújából az Agro Napló.

A fejlesztéssel a mosonmagyaróvári tangazdaság óriási lépést tett azért, hogy a gyakorlati oktatást kiszélesíthesse, és magas színvonalon valósíthassa meg.

A precíziós mezőgazdaság kutatása és oktatása a mosonmagyaróvári karnak mindig is kiemelt területe volt. A terület az általános képzések tananyagába már korábban bekerült, illetve célzott szakirányú képzések is rendelkezésre állnak. Az eszközök beszerzése megalapozza a gyakorlatorientált precíziós oktatást.

Hogyan kapcsolódnak be a hallgatóid a tangazdaság és az általad oktatott tárgyak hatására a tanulásba, a fejlődésbe?

Kollégáim és én is gyakorlatorientált órákat tartunk. Ezt nagyon megkönnyíti, hogy a tangazdaság területei az egyetem központi épületeitől 15 perc alatt gyalog, 5 perccel autóval is megközelíthetők.

A tangazdaság több hallgatónak biztosít területet a kutatásaihoz, a speciális kisparcellás gépparkkal diplomamunkájukhoz tartozó kísérletek kivitelezését a kollégák segítik. Az óvári PhD-hallgatók fő kutatási helye több esetben is a tangazdaság. Így a hallgatók egy része bizonyos ideig, egy-egy szezonra aktív részeseivé válik az itteni munkának, mert a gazdaság napi működésébe is bekapcsolódik.

Minden évfolyamban vannak, akik nagyobb érdeklődést mutatnak, gyakran alkalmi munkákra szerződést is kínálunk nekik, így tanulás mellett pénzt is kereshetnek.

Hogyan állnak a helyspecifikus gazdálkodás kérdéséhez és gyakorlatához a hallgatók az elmúlt évek alapján, és mire számíthatnak most, illetve a tangazdaság üzembe helyezése után?

Komolyan érdeklődnek a helyspecifikus gazdálkodás iránt. Ez összetett feladat, amelynek eszköz- és szaktudás igénye is van, emellett nagyon komplex biológiai és műszaki ismeretet is igényel. A hallgatókat a precíziós mezőgazdaság gyakorlata is érdekli. Az elmúlt évek eszközbeszerzései, fejlesztései, az új munkagépek érkezése lehetőséget teremtenek arra, hogy ténylegesen, élesben elsajátítsák a módszereket. A fejlesztések hatására azt várjuk, hogy olyan szakemberek végezzenek Óváron, akik ezeket a technológiákat alkalmazni tudják, ismerik. Több tanszékünk tett fontos lépéseket ebbe az irányba az elmúlt években, jelentős anyagi forrást fordítottunk a fejlesztésekre és a modernizációra.

Milyen irányokat látsz megvalósíthatónak a helyspecifikus gazdálkodás fejlesztési lehetőségei közül? Melyeken dolgozol, dolgoztok?

A helyspecifikus tápanyagutánpótlás és a gyomszabályozás az, ami a leghatékonyabban megvalósítható. Az én szakterületem a gyomirtás. Elsősorban ezen a területen vannak kutatásaink. A helyspecifikus herbicides kezelésekben már értünk el előremutató eredményeket, egyes módszereket már alkalmazunk nagyüzemi körülmények között. Nagy az érdeklődésünk a fizikai gyomszabályozási módszerek alkalmazásának irányába is, valamint a drónokkal végzett monitoring tevékenység felé.

Milyen további kísérletekkel, vizsgálatokkal foglalkozol?

Precíziós gyomirtással, alacsony tőszámú gabonavetéssel és söripari árpa termesztésével.

Milyen összefüggések vannak a termés, a költségek, a kijuttatott inputanyagok és az adatalapú gazdálkodás között?

A mezőgazdaságban minden összefügg mindennel. A saját termőhelyünknek és adottságainknak megfelelő agrotechnikát kell összeállítani. Az adatokat elemezni kell, és a tapasztalatokat fel kell használni a következő évek munkái során. Ám az időjárási és az egyéb körülményeket előre nem láthatjuk, így fontos, hogy az adatalapú hozzáállással ne hagyjuk elnyomni a megérzéseinket sem.

(Forrás: Digitális Agrárakadémia)