Másodszor díjazták a Digitális Bemutató Gazdaságok szakembereit

A Digitális Bemutató Gazdaság Díj kitüntetéseit azok a gazdálkodók érdemelték ki, akik folyamatosan fejlesztve, kísérletezve, gondolkodva törekednek a helyspecifikus, adatalapú gazdálkodásra és a magyar mezőgazdaság fejlesztésére.

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma, melyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. alkot, egy oklevél és egy nyolcszög alakú üveg díjjal ismerte el az immár a teljes Kárpát-medencéből jelentkező vállalkozások teljesítményét.

A második alkalommal kiírt pályázaton 15-en részesültek a kitüntetésben, köztük többen a határon túli szervezetektől és cégektől érkeztek a Pest megyei Gödöllőre, hogy átvegyék a díjakat.

A világjárvány, valamint a világgazdaságot és az élelmiszeripart befolyásoló hatások is igazolták, hogy a hazai mezőgazdaságban a hatékonyság javítása céljából minél előbb széles körben kell alkalmazni a precíziós és digitális eszközöket, továbbá át kell térni az adatalapú döntéshozásra. Ezt segíti elő a Digitális Agrárakadémia is, melynek legfőbb célja a precíziós technológiák használatának elterjesztése, valamint a termelők felkészítése a modern agrármegoldások, a helyspecifikus eszközök és szolgáltatások felhasználására.

A tudásátadás mellett a kapcsolatok és a tapasztalatok is bővülnek

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke a Szent István Campuson elmondta, hogy a mezőgazdaság digitalizációja az egyik legfontosabb feladat. Ehhez jól szervezett és színvonalas munkát biztosítottak a Digitális Agrárakadémia konzorciumi tagjai, valamint a részt vevő Digitális Bemutató Gazdaságok. Köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek és vesznek azokban a digitalizációs feladatokban, amivel az ágazat fejlődését segítik. Ennek része egyebek között a Digitális Agrár Stratégia, Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája, a Drón Koalíció és a több intézményben megvalósuló precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés is.

Az elmúlt években hatalmas változások következtek be az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is, a tudósok, a kutatók által rendelkezésre bocsátott megoldások alkalmazásával képesek vagyunk teljesen újszerű módon megfelelni a modern világ egyre gyarapodó és olykor szigorodó kihívásainak is – fogalmazott. Azt, hogy ezeket a képességeket mennyire tudják a gazdák a gyakorlatban alkalmazni, a tudásátadás határozza meg. Ezért van hatalmas jelentősége a Digitális Agrárakadémia professzionálisan szervezett programsorozatának. Az egyik legjobb mód az ismeretterjesztésre azon gazdaságok meglátogatása, amelyek már használják a technológiákat – értesült a Digitális Agrárakadémia közleményéből az Agro Napló.

Különösen nagy öröm, hogy már nemcsak az ország határain belül élő, hanem a Kárpát-medencei magyarság szakemberei is részt vesznek ebben a folyamatban. A DAA-programnak a következő években tovább kell bővülnie, ki kell teljesednie, amire minden lehetőség, tudás és tapasztalat megvan. A határokon innen és túl is folyamatosan bővülhet a Digitális Bemutató Gazdaságok köre, amivel a gazdaemberek egymástól tanulva, intenzíven, élesben fejleszthetik tovább a saját tudásukat, miközben kapcsolataik épülnek, tapasztalataik pedig bővülnek.

A DAA nyitott kapukat és komoly hátteret biztosít ahhoz, hogy az adatlapú termelés minél több helyen megvalósulhasson. Ennek kulcsszereplői a Digitális Bemutató Gazdaságok, amelyek élen járnak a modern mezőgazdasági versenyben – zárta beszédét Jakab István.

Megoldás a munkaerőhiányra, az oktatásra és a gyakorlati képzésre

Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora azzal kezdte beszédét, hogy a magyar digitális oktatás gyerekcipőben jár, késve követi csak a külföldi trendeket. Ám a lemaradás gyorsan behozható, e folyamat részeként pedig szerencsére eljutottunk oda, hogy a Digitális Agrárakadémia lehetőséget biztosít a fejlődésre, a tapasztalatcserére és a gyakorlati működés bemutatására is. Egyszerre minőségi és mennyiségi termelést ugyanis a mai, korlátlan igények korában a precíziós gazdálkodás nélkül már nem lehet megvalósítani – közölte.

Ehhez tartozó nehezítő körülmény, hogy nincs megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő az ágazatokban, kevés a fizikai dolgozó, ezért sürgősen lépni kell a kevesebb embert igénylő digitalizációs megoldások elterjesztése érdekében. Ezt támogatja a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet (DÉOKFII) is, amely az Állatorvostudományi Egyetemen jött létre még 2020-ban a hazai élelmiszer-biztonsági szakemberképzés egyik legfontosabb helyeként. Az Intézet az élelmiszerlánc-biztonsági adatokkal kapcsolatos elemzéseket és kutatásokat kívánja az élelmiszerlánc mentén integrálni, valamint új szintre emelni a hálózatos együttműködést ezen a területen.

A rektor elmondta, hogy csak és kizárólag akkor érhető el érdemi előrelépés a digitalizáció terén, ha azt a gyakorlatban is be lehet mutatni az érdeklődő gazdáknak. Ezért megköszönte a bemutató gazdaságok szakembereinek munkáját, amivel lehetővé tették ezt, mert a jövőben ez a tevékenység visszahat az egyetemekre, így az oktatásnak is alkalmazkodnia kell a valóság, a gyakorlat támasztotta igényekhez. A digitalizációra és az együttműködésre óriási szükség van

– fogalmazott Dr. Sótonyi Péter.

Egységben és összefogásban az erő

A házigazda nevében Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor köszönte meg a DAA programjaiban tevékenyen részt vevő szakemberek és a pályázók munkáját. Beszédét azzal indította, hogy a Digitális Agrárakadémia „Digitális Bemutató Gazdaság” díj csupán egy fontos eleme, része annak a programnak és filozófiának, amely az országban és most már a határon kívül is megvalósul. Ebben széles körű összefogás szolgálja a mezőgazdaság digitalizációjának erősítését, ami azért is fontos, mert ezen a dinamikusan fejlődő területen csak tudományágakon, intézményeken, kutatóközpontokon, megye- és országhatárokon átnyúló együttműködésekkel lehet versenyképesnek maradni. Ez a hosszú távú fenntarthatóság záloga is. A rendkívül erős globális verseny, a korábban példátlan gyorsaságú agrárfejlődés megköveteli, hogy összefogjon az agrárszakma. Csak így maradhatunk eredményesek és működőképesek – mondta.

Minden az oktatásnál, a kutatásnál és az innovációnál kezdődik, a tudásátadás kiemelten fontos része a folyamatoknak. Mivel az agrártudományok oktatása területén az elmúlt 15 évben nem ment végbe az az átalakítás, ami a gyakorlatban már bekövetkezett, lemaradásban vagyunk. Ezért kezdtük el a MATE-n belül az összes tanterv, az összes képzési rendszer revízióját, hogy a legkorszerűbb módszereket, eljárásokat és technikákat beépítsük a tudásátadási folyamatokba. Ez nem feltétlenül új képzéseket jelent, mert agrármérnökökre, mezőgazdasági mérnökökre szüksége van a szakmának, nem elég csupán informatikai tudással támogatni az agráriumot. Szakmai háttérismeret, elemzőképesség nélkül ugyanis a precíziós gazdálkodás, a digitalizáció nem töltheti be az a kiemelt szerepet a termelési gyakorlatban, amire hivatott – közölte.

A jó gyakorlatok alapja a pontos adat, a jó mérés és a szakmai tudás. A precíziós gazdálkodás csak akkor ér valamit, ha azt precíz gazdálkodásra építik. Ehhez egyik oldalról hozzá tudnak tenni az oktatási intézmények is, de elkerülhetetlen, hogy azt a gyakorlati hátteret is erősítsük és támogassuk, amely már alkalmazza az adatalapú gazdálkodás elemeit.

A fejlődés dinamikája és gyorsasága miatt viszont az egyetemek nem mindig képesek azt napi szinten lekövetni. Ezt a tudást a gyakorlattal együttműködésben tudjuk rögzíteni és átadni. Ezért nagyon fontos, hogy a DAA keretén belül közösen dolgozzunk azokkal a gyakorló gazdaságokkal, akik már a napi munkamenet részévé tették a megoldásokat, használják a digitalizációt, a robotikát, az űrtechnológiát és egyéb, korszerű eljárásokat – mondta.

A Digitális Bemutató Gazdaság díj egyrészt azért született meg, hogy elismerjük azokat a cégeket, vállalkozásokat, akik élen járnak a precíziós technológiák alkalmazásában, másrészt pedig a megelőlegezett bizalom jele a jövőbeni együttműködésre vonatkozóan annak érdekében, hogy a díjazottak segítsék, támogassák azt a munkát, melynek során a tudásátadást erősítjük.

Az agrártudás fejlődése olyan gyors, hogy nincs idő megvárni a generációváltást, hogy a digitális eszközöket és megoldásokat készségszinten kezelő fiatalok átvegyék a stafétabotot, a gazdaságok irányítását. Az agrár- és az élelmiszergazdaságban részt vevő 400 ezernél is több szakember számára folyamatosan át kell adnunk az ismereteket a Kárpát-medence teljes területén.

A missziónk része, hogy a határon túli képzést is feladatunknak tartjuk, amiben a MATE-nak és jogelődjeinek több, mint 30 éves tapasztalata van. A munkát folytatni kell. Az agrárdigitalizáció terjesztésének és megvalósításának feladata összetett, sokrétű, de a lehetőségek korlátlanok, az intellektuális és az infrastrukturális adottságok megvannak hozzá az egyetem, az intézmények, az ágazati szervezetek és a magyar kormány részéről is. Ezek összefogásával minden esélyünk megvan arra, hogy a legkorszerűbb és a legmodernebb agráriumot építhessük fel Magyarországon – mondta Prof.  Dr. Gyuricza Csaba.

A beszédek után a jelenlévő díjazottak átvehették a Digitális Bemutató Gazdaság cím elnyerésével járó elismeréseiket, egy oklevelet és egy impozáns, nyolcszög alakú üveg díjat.

Digitális Bemutató Gazdaság Díjat nyert el 2022. december 5-én:

• Abonyi Ferenc
• Agro-Tár Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.
• Agrospol Hontianske Nemce
• Cilip Árpád
• Dravá Frucht Kft.
• Garden Proiect SRL
• Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség
• Ikladi Mezőgazdasági Szövetkezet
• Kossuth Mezőgazdasági Kft.
• Kossuth 2006 Mezőgazdasági Termelő Zrt.
• Kuspermező Kft.
• Kuzsmiczki Szilárd
• MATE Nonprofit Kft.
• Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány

(Forrás: Digitális Agrárakadémia)