A szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók számára biztosított uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatások 2023. évi igénylésével kapcsolatban kívánja az Agrárminisztérium előzetesen felhívni a figyelmet az ENAR-ban lévő adatok naprakészségével, az egységes kérelemben megjelenő állat megszemélyesítéssel és a hízott bika támogatás esetében újdonságként megjelenő szakszerű apaállat használati kötelezettséggel kapcsolatos néhány kulcsfontosságú teendőre. Ennek segítségével a gazdálkodók számára a módosult uniós szabályok egyszerűbbé teszik majd a kérelmezést.

Az Európai Bizottság 2022. november 7-én hivatalosan elfogadta Magyarország KAP Stratégiai tervét, ami lehetővé tette a munka előrehaladását a közvetlen támogatásokat érintő nemzeti végrehajtási jogszabályok tervezetei tekintetében. Az új rendszer zökkenőmentes indulása minden érintett közös érdeke, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a gazdák már a rendeletek megjelenése előtt megkezdhetik a felkészülést – tájékoztatta az Agrárminisztérium az Agro Naplót.

1. Az érintett állattartóknak kiemelt figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (pl. állatmozgás és szaporítási adatok, stb.) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére.

 A 2023-ban kezdődő új támogatási időszakban az alább felsorolt állatalapú támogatási jogcímek kérelmezése tekintetében az állami intézményeknek előre kitöltött – ún. megszemélyesített – kérelmekkel kell ugyanis segíteni a gazdálkodókat az Egységes Kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen. Ez eddig csak a területalapú beavatkozások kapcsán működött így.

2023-tól a kérelmek a következő jogcímekben kerülnek majd megszemélyesítésre:

• termeléshez kötött anyajuhtartás támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatása,
• termeléshez kötött hízottbika-tartás támogatása,
• a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
• kiskérődző állatjóléti támogatás,
• a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése intézkedésekből a juh, kecske és szarvasmarhafélékkel érintett részek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületére, a Magyar Államkincstár rendszere felkínálja a gazdálkodóhoz köthető mindazon állatokat, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. Ez az eljárás könnyíti a kérelmezést, csökkenti a hibázás lehetőségét, ezáltal hozzájárul a kérelmek minőségének javulásához.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a valóságnak megfelelő adatokkal akkor személyesíthetőek meg az állategyedek, ha az állatok nyilvántartására szolgáló hatósági adatbázisok – elsősorban az ENAR-ban – naprakész információkat tartalmaznak.

Szintén fontos hangsúlyozni, hogy az érintett hatóságok bár törekednek arra, hogy az állategyedekre vonatkozó bejelentések adatai mihamarabb bekerüljenek a központi adatbázisba, onnan pedig az Egységes Kérelem felületére, de egyes esetekben ez nem történik meg azonnal. Így az Egységes Kérelmen esetlegesen még hiányzó ENAR bejelentések adataival a gazdálkodóknak adott esetben még ki kell egészíteniük a kérelmüket.

2. A termeléshez kötött hízottbika-támogatás megtartása a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadtatására irányuló, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során komoly veszélybe került. A támogatási konstrukciómegtartását az Európai Bizottság ugyanis olyan új jogosultsági feltétel alkalmazásához kötötte, amely képes hosszú távú, gazdasági értelemben vett fenntarthatóság tekintetében pozitív hatásokat kiváltani. A megállapodás alapján, a jelenlegi feltételek változatlansága mellett új követelményként előírásra kerül a szakszerű apaállat használata is. Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízottbika tekintetében igazolható legyen a szakszerű – központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott – apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák nyilvántartására vonatkozó jogszabály egyébként nem követel meg. Tekintettel arra, hogy további támogatási feltételek nem változnak, a 2023. évi kérelmezés esetében ez azt jelenti, hogy azon állatok után igényelhető majd támogatás, amelyet 2022. április 1. és 2023. március 31. között vágtak le vagy szállították/exportálták.

Tekintettel arra, hogy ezen események egy része már megtörtént, az új jogosultsági feltétel teljesítéséhez a felkészülés érdekében a következőt javasolja az Agrárminisztérium az állattartók számára:

• A Magyarországon született hízott bikák esetében gondoskodni kell a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275-300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról.
• Amennyiben a gazdálkodó importált állatra kíván támogatást igényelni, abban az esetben javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása ezáltal igazolható legyen. A dokumentumok hitelesítésében az érintett tenyésztő szervezetek közreműködését is lehet majd kérni.

A hízottbika támogatásban kérelmezett hímivarú szarvasmarhák tekintetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a 1452-es kódszámú származási adategyeztető. Ebben az egyed szintű lekérdezésben azon hazai vagy külföldről beérkezett szarvasmarhák adatait lehet lekérdezni, amelyek jelenleg a termelő tenyészetében tartózkodnak, vagy ott valaha megfordultak. A lekérdezés azonosítást követően ide vagy ide kattintva érhető el.

(Forrás: Agrárminisztérium)