Egyre nagyobb területeket borít víz a vetésekben

A mögöttünk álló egy hétben is folytatódott a hetek óta tartó csapadékos és enyhe időjárás. Csütörtöktől szombatig csak kisebb esők fordultak elő az országban, majd vasárnaptól egyre több esett. Hétfőtől négy napon keresztül mediterrán ciklonok sorozata érte el hazánkat, szinte országszerte nagy mennyiségű csapadékot okozva. Az ország középső sávjában összességében 20-60 mm eső esett, de délkeleten és főleg Sopron környékén jóval kevesebb hullott (1. ábra). A csapadékos idő hetek óta tart, így a középső országrészben többfelé az ilyenkor szokásosnak a háromszorosa esett az elmúlt 30 nap során (2. ábra). Jelenleg mind a 30 napos, mind a 90 napos csapadékösszeg jelentős pozitív eltérést mutat hazánk jelentős részén a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).  A sok eső hatására árhullámok indultak el elsősorban az északi országrész folyóin. A talajok felső egy méteres rétege szinte országszerte telítetté vált, egyedül Sopron térségében hiányzik 90 mm körüli nedvesség a telítettséghez képest, azt a területet régóta kihagyja a csapadék. A sok eső ilyen rövid idő alatt már nem tud a talaj mélyebb rétegeibe szivárogni, így egyre nagyobb területen van belvíz az Alföldön – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

Az elmúlt napok átlaghőmérséklete továbbra is 4-7 Celsius fokkal az ilyenkor szokásos érték fölött alakult. Januárban eddig alig egy-két éjszakán volt gyenge fagy az országban, többfelé egyáltalán nem, pedig ez szokott az év leghidegebb időszaka lenni. Ezzel szemben 2022. márciusában országos átlagban 23 napon fordult elő fagy! A hőmérséklet szerdán napközben nagy területen emelkedett 10 fok fölé (4. ábra). A szerdán átvonult légörvényt heves csapadékhullás, a keleti országrészben sokfelé viharos szél (5. ábra) és nagyjából a Pécs-Kékes vonalban dörgés és villámlás kísérte.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak (6. ábra), bár az Alföldön egyre nagyobb foltokban jellemző a vízborítás a vetésekben, melyet tartósan nem viselnek el. A tartósan enyhe idő sem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A délnyugati országrészben már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten még mélynyugalmi fázisban vannak a korai bokrok és gyümölcsfák.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (7. és 8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós esőket, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 80-120 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket.

Az előttünk álló egy hétben már közelíti az időjárás a januári átlagost, csökken a hőmérséklet és az eső mellett már hó is várható. A mai csapadék lassan gyengül és megszűnik, a következő napokban viszont hazánk közelében továbbra is légörvények mozognak majd, időnként érintve bennünket is. A legtöbb csapadék a jelenlegi számítások szerint a déli területeken valószínű, arrafelé újabb 20-30 mm is lehullhat. A belvizes területek kiterjedése tovább fog nőni, a vetések a vízborítást a lehűlő időben kissé jobban, de nem túl sokáig bírják majd. A hőmérséklet csökken, megjelennek az éjszakai fagyok, napközben pedig többnyire 0 és 5 fok között várható az értéke.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).