Végre vége a csapadékos, nagyon enyhe időjárásnak

A múlt hét második felében folytatódott a csapadékos időjárás, de visszaesett a hőmérséklet, így az eső mellett a Dunántúlon és az északkeleti országrészben a hó is megjelent. A hét elején a csapadék már csak a délnyugati országrészre korlátozódott, és ismét eső esett. Így a múlt hét eleje óta az ország délnyugat-északkeleti sávjában nagy területen 50-90 mm közötti mennyiség hullott, de délkeleten és északnyugaton is 20-30 mm-t mérhettünk (1. ábra). Miskolc térségében csak a múlt hét folyamán annyi csapadék esett, mint tavaly az év első négy hónapjában összesen. Az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (2., 3. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék hullik. Ugyanakkor az elmúlt három hónap csapadéktöbblete az ország jelentős részén 80 mm fölött alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van (4. ábra), lassan a mélyebb rétegekbe is szivárog a víz, viszont főként az Alföldön a belvíz is igen jelentős – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet a múlt hét második felében több fokkal visszaesett a megelőző időszakhoz képest, de még így is az ilyenkor megszokott értékek fölött alakult, majd vasárnaptól keddig a keleti országrészben ismét 10 fok fölé melegedett napközben a levegő. Éjszakai fagyok az elmúlt egy hétben a Dunántúlon és az ország északi felén fordultak elő, Nyíregyháza térégében például szerdán hajnalban csökkent az idén először fagypont alá a hőmérséklet. A karácsony óta letelt időszak átlaghőmérséklete 4-6 fokkal haladta meg a sokéves átlagot (5. ábra).

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak (6., 7. ábra), bár az Alföldön nagy foltokban jellemző a vízborítás a vetésekben (8. ábra), amely az elmúlt időszak magas, 4 fokot meghaladó napi átlaghőmérsékletei mellett kimondottan káros. A tartósan enyhe idő belvíz nélkül sem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása például már az északkeleti országrészben is megkezdődött (9. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (10. és 11. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.

A folytatásban az eddiginél hidegebb, nagyrészt száraz, gyakran szeles időre számíthatunk, így a belvízfoltok lassan csökkenni kezdenek. Bár vasárnap kivételével mindennap előfordulhat csapadék, jellemzően hószállingózás vagy gyenge havazás, havas eső formájában, de csak kevés helyen fog esni, és ott is csak kis mennyiség. 1-2 mm-t meghaladó csapadékra csak a jövő hét közepén van esély. Hétfőig éjszakánként országszerte fagypont alá hűl a levegő, de erős fagyokra nem kell számítani, -1 és -5 fok közötti értékek lesznek a jellemzők, napközben pedig 0 és +5 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Keddtől kis mértékben melegszik az idő, 1-2 fokkal emelkednek a minimum és maximum értékek is.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).