Az agrár- és élelmiszeripari üzletág vezetője a következő negyedévre várja az áremelkedés ütemének csökkenését, és ekkorra derül ki az is, milyen mértékben esik vissza a fogyasztás. Hollósi Dávid hozzátette, hogy a termelők is bizakodóbbak lettek, a visszajelzések alapján 2022 végén már nem romlott a helyzetértékelésük, ugyanis a költségeik emelkedését jórészt el tudták fogadtatni a kereskedőkkel és a vásárlókkal – értesült a közleményből az Agro Napló.

Még mindig a szántóföldi növénytermesztés kilátásai a legjobbak, bár a kukorica súlyos veszteséggel zárt az aszály miatt. Rontotta a gazdák helyzetét az is, hogy a szokásos, főképp Romániából, Szerbiából és Szlovákiából érkező behozatal mellett tavaly jelentős, az év végéig akár 1,5 millió tonnányi gabona és olajosmag érkezett Ukrajnából, jelentősen lenyomva a felvásárlói árakat. A belföldi iparnak ugyanakkor szüksége volt erre a gyenge termés miatt, és valószínűleg ezután is együtt kell élniük a magyar gazdáknak az ukrajnai importtal. Kedvez ugyanakkor a növénytermesztőknek a műtrágya egyik alapanyagát képező földgáz árának csökkenése – tette hozzá.

A szakértő úgy véli, hogy valamelyest az állattartók is bizakodóbbak, hiszen az olcsó ukrán gabona csökkenti a takarmányköltségeiket, a termékeik iránti keresletet pedig nem vetette vissza olyan mértékben a drágulás, mint várták.

Visszaesés inkább a zöldségek forgalmában látszik, a gyümölcstermesztőknek pedig az okozhat gondot, hogy a felvásárlási árak nem követték a termelési költségeik emelkedését.

A bor ennél is kevésbé drágult, inkább idén várható nagyobb mértékű, bár az élelmiszerekét el nem érő áremelkedés.

A kiszámíthatatlan időjárás miatt a gyümölcs kockázatos ágazattá vált, jövedelmezővé tenni költséges beruházásokkal, öntözéssel, fagy és jég elleni védekezéssel lehet. Aki erre nem képes, megragad a kevésbé jövedelmező szinten.

Hollósi Dávid szerint a magyar élelmiszergazdaság új korszakba lépett, amelyben egyre fontosabb az együttműködés a térség többi országával. A magyar termelők nyeresége várhatóan emelkedni fog, hiszen az agrárium kibocsátása 2015 óta 2500 milliárd forintról 4000 milliárd forintra nőtt, és ezt előbb-utóbb az évek óta nagyjából 700-800 milliárd forint körül stagnáló profitnak is követnie kell. A sertéstartók közül lesznek, akik nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, de a magyar baromfitartók például már most is európai színvonalon állnak.

Jelentős előrelépést lát Héjja Csaba elemző is az utóbbi 7-8 évben, az agrár- és élelmiszeripari beruházások ugyanis ekkor lendültek föl igazán Magyarországon, és ez nem csak a támogatásoknak, hanem az önerőből végrehajtott fejlesztéseknek is köszönhető. Ezek eredményei nem is mind jelentkeztek még, bár az is biztos, hogy az élelmiszerárak nem térnek vissza a korább szintre – hangsúlyozta.

A szakértő szerint Magyarországon a drágulást olykor előrehozott áremelések is erősítették, de alapvetően azért lehetett európai viszonylatban is jelentős a növekedés, mert a nyugati országokhoz képest korábban olcsó volt az élelmiszer Magyarországon. Közben a termeléshez szükséges energiáért és alapanyagokért ugyanazt a magas árat kell fizetniük az itteni termelőknek. Így most az áremelkedés nagyobb mértékű volt itt, mint a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokban, ahol az ágazat energiaigénye is alacsonyabb – derült ki a bemutatott összesítésből, amely szerint a később csatlakozott uniós tagállamok még mindig a kevésbé hatékonyan termelő államok közé tartoznak a közösségen belül.

Héjja Csaba szintén az élelmiszerdrágulás közeli mérséklődését valószínűsíti belföldön, nyugaton viszont még a következő negyedévekben is jelentős áremelkedést vár.

(Forrás: MTI)