Agro Napló • 2023. február 23. 10:27
Szinte tavaszi melegben, de a böjti szelekkel „megtámogatva” érkeztünk Derekegyháza külterületére, ahol Lucz Tibor vendégei voltunk egy helyi őszi búzatáblán.
A házigazda segítségünkre volt abban, hogy előzőleg kiásatta a 130 cm mély talajszelvényt, amit aznap csak ki kellett preparálnunk. A hagyományos formával ellentétben és a kor szellemének megfelelően a főfal felülete az „O-led technológiát” idéző görbület szerint futott. A mezőségi talajokra jellemző gazdag biológiai tevékenység nyomai (gilisztajáratok, emlősjáratok) mellett találkoztunk néhány, a réti talajokra jellemző tulajdonsággal is, mint például a magasabb talajvízszint reduktív jelei, a magas agyagtartalom miatti szögletes szerkezeti elemek, vaskiválások.
A területen napraforgó előveteményt követően őszi búzát vetett a gazdaság. A talajszelvényben a növények gyökereit 100-110 cm mélységben is megtaláltuk. A szántóföldi növényekre egyébként is jellemző, hogy megfelelő talajállapot mellett a maximális gyökerezési mélységük megközelíti a 2 métert. Az őszi búza gyökértömegének a mélység függvényében való elhelyezkedését mutatja Fan és munkatársainak (2016) ábrája (a vízszintes tengelyen a gyökértömeg százalékos aránya, a függőleges tengelyen a talajmélység cm-ben).
Az ábráról leolvasható, hogy a gyökérzet 80%-a a felső 50 cm-ben található, és körülbelül 150 cm-ig hatol le.
A határszemlét az őszi búza fejlettségi stádiumának megállapításával folytattuk. Beszéltünk a bokrosodás folyamatáról és időszakáról. Szó volt az őszi búza terméselemeiről (5 db), és arról, hogy az első négynek a potenciális nagysága már a tavasz elejére kialakul. Ez pedig 80-90%-ban eldönti, hogy mekkora lehet a hektáronkénti termés. A vendégek 1-1 nagyítót is kaptak, amivel megvizsgálták az oldalágak rügyeit (ezek közül némelyik még nyugalomban volt). Kísérletet tettünk arra, hogy megkeressük a nehezen megtalálható hajtáscsúcsot is. A célunk az volt, hogy megállapítsuk, vajon megtörtént-e már a kalászdifferenciálódás, és megkezdődött-e a kalászemeletek kialakulása, azaz a kalász hosszanti növekedése.
Sikerült megtalálnunk a fiatal kalászkezdeményt, és megállapítottuk, hogy ún. kettős barázda állapotban van. Még nem érte el végleges hosszát, tehát a területen éppen a kalászpadkák kialakulása zajlik. Ez azt jelenti, hogy a határszemle idején is élénken fújó szél okozta stressz a potenciális termés nagyságát csökkenti. Amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő eszköz (például támogató típusú biostimulátor), akkor érdemes ebben az időszakban ennek használatával az aktuális élettani folyamatok zavartalanságát biztosítani.
A határszemle zárásaként a szokásos termelői kérdések következtek, például az ebben az időszakban alkalmazható termékek köre, a hengerezés létjogosultsága, a talajtömörödés kezelése és a szervesanyag-gazdálkodás témaköre érdekelte a vendégeket leginkább.
Folytatás a héten Soponyán és – a SZEMLEKÖRÖK keretében – Csákváron.