Azt hitte, már vége a télnek? Csalódni fog.

Múlt pénteken fordulat állt be időjárásunkban, a megelőző időszakhoz képest kissé nedvesebb, és jóval enyhébb légtömegek érkeztek fölénk. Így a múlt hét második felében az ország északi, északkeleti kétharmadán némi eső is hullott (1. ábra). Számottevő, 5 mm-t meghaladó mennyiség csak a Dunántúl északi tájain, a Mátrában és a Felső-Tisza vidékén esett, máshol csak 1-3 mm volt a jellemző, az ország délnyugati harmadán azonban február első napjai óta egyáltalán nem volt csapadék. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege országszerte a sokéves átlag alatt alakult, a legtöbb helyen 15 és 30 mm közötti a hiány (2. ábra). Így a talajok felső rétege, sokat száradt, szikkadt (3. ábra) január vége óta, amikor még jelentős belvíz borította a földeket főként az Alföld területén. Ezek területi kiterjedése jelentősen csökkent, de még mindig jelen van a belvíz. Fél méternél mélyebb rétegekben azonban feltöltődött a talaj a tél első két hónapjában, így egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során egy ideig lesznek nedvességtartalékok a mélyebb talajrétegekben a növények számára. A február első két hetében 5-20 cm-es mélységben sokfelé átfagyott talaj országszerte kiengedett, az 5 cm-en mért talajhőmérséklet már 6-7 fok körül alakul.

A hőmérséklet múlt péntek óta jelentősen, 6-9 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál (4. ábra). Péntek hajnalban a legtöbb helyen még fagypont alá hűlt a levegő, szombaton azonban a megerősödő nyugati, délnyugati szél hatására néhol már a minimum értékek sem csökkentek 10 fok alá (5. ábra), napközben pedig 13-18 fokig melegedett a levegő. A napi középhőmérsékletek azóta is 7-11 fok között alakulnak, több minimum és maximum hőmérsékleti rekord is megdőlt pozitív irányba – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, az Alföldön a belvízfoltok kiterjedése folyamatosan csökken. Február első felében volt szűk tíz nap, amikor a fagyos éjszakákon a kórokozók némiképp gyérültek, és a fagy a növények januári, túl korai fejlődésnek indulását is visszafogta. Azóta azonban rohamos fejlődésnek indult a vegetáció. A som már az északkeleti országrész hegyvidéki területein is virágzás előtt áll (6. ábra), és a gyümölcsfák, még a körte rügyei is erősen meg vannak pattanva Miskolc térségében (7-9. ábra). Délen, délnyugaton ezek a folyamatok még előrébb járnak, a mandula virágzása is elkezdődött.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (10. és 11. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tenyészidőszak során először sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás azonban csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak.

A folytatásban eleinte még marad az enyhe idő, vasárnaptól azonban néhány napra téliesre fordul időjárásunk. Ma estétől holnap délelőttig még egy délnyugatról északkelet felé mozgó melegfronthoz kötődően várható többfelé gyenge eső az országban, majd szombat délelőtt egy hidegfront halad át fölöttünk, és hoz csapadékot főként a déli országrészbe. Ott szombaton akár 10-20 mm is eshet. Vasárnap a csapadék halmazállapota már havas esőbe illetve hóba vált át, és elsősorban a déli és a keleti országrészben hullhat további 5-10 mm. A jövő hét első felében viszont országszerte szárazabbra fordul az idő, csak kevés helyen lehet egy-egy hózápor, így a következő egy hét csapadékösszege északon 2 és 5 mm között, délen 10-25 mm között valószínű. A hőmérséklet szombat délutántól esik vissza számottevően. Pénteken és szombaton még fagymentes éjszakákra számíthatunk, és pénteken napközben 10 fok fölé melegszik a levegő. Vasárnaptól országszerte visszatérnek a 0 és -5 fok közötti éjszakai fagyok, és aznap napközben sem melegszik 5 fok fölé a levegő. Hétfőtől kissé erősödik a nappali felmelegedés, de a 10 fok fölötti maximumok a jövő hét közepéig nem térnek vissza. A szél az előttünk álló héten is szombaton lesz többfelé erős, de élénk széllökésekre szinte minden nap számítani lehet.

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

(Forrás: OMSZ)

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).