Marad a kora tavaszi idő, de vajon lesz elég eső?

A február végére jellemző változékony idő folytatódott a mögöttünk álló egy hétben is. Számottevő csapadék a múlt csütörtökön a délnyugati országrészben hullott, majd a hét utolsó napjaiban országszerte száraz idő volt az uralkodó, annak ellenére is, hogy szombatról vasárnapra éjszaka egy markáns hidegfront vonult át fölöttünk. Hétfőn és kedden az ország déli harmadán újabb 3-13 mm közötti mennyiségű eső esett, a középső és az északi országrészben azonban az 1 mm-t sem érte el az elmúlt 10 nap csapadéka (1. ábra). A 30 napos csapadékösszeg is országszerte alacsonyabban alakult az ilyenkor szokásosnál, a déli tájakon 20 mm alatti ez a hiány, míg máshol 25-35 mm-rel kevesebb esett a sokévi átlagnál (2. ábra). A talajok felszín közeli rétege az ország északi kétharmadán sokfelé száraz (3. ábra) azzal együtt is, hogy kisebb-nagyobb foltokban ezeken a területeken is jelen van a belvíz. A középső és mélyebb rétegek északon is jó vízellátottságúak, míg délen a teljes felső 1 méteres talajréteg telítettséghez közeli állapotban van (4. ábra), és arrafelé többfelé áll a víz a szántóföldeken is – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai közleményében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet az elmúlt egy hétben északkeleten az ilyenkor szokásos értékek körül alakult, míg az ország többi részén 1-2 fokkal haladta meg a sokéves átlagot (5. ábra). Éjszakánként a hétvégén sokfelé, majd a hét eleje óta egyre kisebb területen fordultak elő fagyok, de -5 foknál hidegebbet a leghidegebb, szombat hajnalban sem sokfelé mérhettünk (6. ábra). Napközben szombatig a legtöbb helyen 9-14 fok közé melegedett a levegő, majd vasárnap a már említett hidegfront hatására több fokkal visszaesett a hőmérséklet, és még a hét első napjaiban is sokfelé alakultak 10 fok alatt a maximumok. Szerdától melegedés kezdődött, ma pedig a sokfelé esős idő ellenére is 15 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, de az ország déli, délnyugati területeinek kivételével egyre jobban várnak egy kiadósabb esőt. Február első felében volt szűk tíz nap, amikor a fagyos éjszakákon a kórokozók némiképp gyérültek, és a fagy a növények januári, túl korai fejlődésnek indulását is visszafogta. A hónap közepén azonban fejlődésnek indult a vegetáció. Már az északkeleti országrészben is virágzik a som, a kajszi, az őszibarack és a körte virágrügyei is meg vannak pattanva Miskolc térségében. Délen, délnyugaton ezek a folyamatok még előrébb járnak, a mandula virágzása is elkezdődött. Az éjszakai fagyok, és a gyakran borult idő azonban visszafogja a növények túl korai fejlődését.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (7. és 8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első hetében is csak a déli országrészben hullott számottevő csapadék. Ezzel együtt az összegzett csapadék az ország döntő részén még mindig meghaladja az optimális mennyiséget. A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak.

A folytatásban is időjárási frontok sorozata okoz változékony időt. Pénteken sokfelé, szombaton eleinte délen és keleten lehet eső, zápor, majd a nap második felében északkeleten akár hózáporok is előfordulhatnak. Vasárnap és hétfőn száraz időre van kilátás, de kedden nyugatról kelet felé haladva ismét egyre többfelé ered el az eső, és nemzeti ünnepünkön is lehetnek záporok. Összességében a következő egy hétben a maival együtt 2-15 mm közötti csapadék várható a gyakran záporos jellegből adódóan elég nagy területi változékonyság mellett. A már régóta száraz középső és északi területeken is sokfelé valószínű 2-5 mm közötti, helyenként 10 mm fölötti eső. A hőmérséklet pénteken még a maihoz hasonlóan 15 és 20 fok körül alakul, majd szombaton egy hidegfront hatására több fokkal visszaesik, és a hétvégén 10 fok alatti maximumok lesznek jellemzőek. A fagypont alatti hajnalok vasárnap és hétfőn térnek vissza, majd hétfőn ismét melegedés kezdődik, és egyre nagyobb területen melegszik napközben 15 fok közelébe a levegő. A szél szombaton nagy területen fokozódik viharossá, és a vasárnapi átmeneti mérséklődés után hétfőn is sokfelé lesz erős.   

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).