Mi áll a nagy árcsökkenések hátterében?

Az utóbbi hetekben naponta jönnek ki az újabb és újabb tartós bolti akciókkal a magyarországi üzletek. Az akcióláz fókuszában ráadásul olyan termékek vannak, amelyeknek az ára brutálisan megemelkedett az elmúlt egy évben. A sort még februárban a vaj kezdte, de hamar felültek az akcióvonatra a különböző tejtermékek, nagy csinnadrattával még a trappista sajt is. De mostanra már a pékáruk, húskészítmények is állandó résztvevői a nagyobb akciós bejelentéseknek.

Adja tehát magát a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy a boltok több mint egy év után az igen magasra duzzadt árakból hirtelen elkezdtek farigcsálni? Nemzetközi folyamatok állnak az ügy hátterében vagy valami egészen másról van szó?

Az akciózási lázról, a mezőgazdaságot érintő nemzetközi folyamatokról, valamint a kiskereskedők jelenlegi helyzetéről Raskó György agrárközgazdásszal és Hollósi Dáviddal, a Magyar Bankholding Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatójával beszélgetett a Pénzcentrum, amelyet az Agro Napló oldalán is összefoglalunk.

Vannak nagy árzuhanások

Raskó György azzal kezdte, a mezőgazdasági nyersanyagárak, ezen belül a kalászos gabonák, a kukorica tőzsdei jegyzései 2022 márciusához képest jellemzően 45-50 százalékkal estek és a trend további csökkenést mutat. Ennél is nagyobbat zuhantak az olajos magvak jegyzései, itt jellemzően 55-60 százalék az esés, de ezen belül a legnagyobb esést a napraforgó mutatja, ami egyértelműen az ukrán kínálat megugrásának a következménye.

Ezzel szemben az állati termékeknél kicsit árnyaltabb a kép. Miközben a tej, a tejpor ára folyamatosan esik, a novemberi csúcshoz képest már közel 15 százalékkal (március vége), a sertéshús éppen történelmi rekordot dönget. Ezen a héten a magyar gazdaság számára irányadó német hústőzsdén a vágósertés piaci ára 2,33 €/kg, azaz 885Ft/kg, ez több mint 90 (!) százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Raskó György szerint ennek az oka a vágósertés-állomány csökkenése egész Európában, azaz hiány van vágásra érett sertésből. A kereslet meghaladja a kínálatot, még annak ellenére is, hogy közben az EU-n belül csökken a sertéshúsfogyasztás a magas árak miatt.

Hollósi Dávid, üzletági ügyvezető is kiemelte, hogy a pékáruk esetében a búza árának mozgása a meghatározó, jelentős csökkenést tapasztalnak. Most, 2023 márciusában szinte ugyanannyiba került egy tonna búza, mint 2021 végén. Persze ez még így is csaknem a kétszerese a 2020 előtti áraknak. Az árcsökkenés egyik oka, hogy enyhültek az ellátásbiztonsággal kapcsolatos félelmek, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése után jelentek meg a terménypiacokon, árrobbanást előidézve. Javultak a kilátások is, jó a termés a világban. Mindez már év eleje óta tart, az alapanyagfelhasználás időbeli eltolódása miatt azonban a malmok most kezdik felhasználni az olcsóbb gabonát és az ebből készült lisztet a kenyérfélékhez.   

Hollósi Dávid megjegyezte azt is, hogy az akciózás területén a tej esetében különleges helyzetről beszélhetünk. A tej és a tejtermékek ára ugyanis Európa-szerte csökkenésnek indult, főként azokban az országokban, amelyek mind a termelésben, mind az exportban meghatározók az Európai Unió piacán. „Az árak alakulását leginkább a német, a holland, a lengyel és a spanyol piacon kell figyelemmel kísérnünk, közülük mindenhol enyhült a tejtermékek áremelkedésének dinamikája” – fogalmazott.

Az ukrajnai dömpingre senki nem készült

A piaci hatások közül azonban az ukrán gabona, étolaj, csirkehús, cukor, tojás piaci megjelenése Európában a legjelentősebb. Elképesztő mennyiségben képesek szállítani mezőgazdasági nyersanyagot, de már feldolgozott élelmiszereket is az ukránok, háború ide, vagy oda

– fogalmazott Raskó György, aki hozzátette, az európai piaci szereplők szinte kivétel nélkül alábecsülték az ukrán szállítási képességet, váratlanul érte őket, különösen a gazdákat, akik döbbenten látják, hogy az ukrán termékek simán kiszorítják őket hagyományos piacaikról. Összességében tehát most ott tartunk, hogy

nyersanyag oldalról a sertéshúst leszámítva nem várható árnyomás, sőt, deflációs hatások fognak érvényesülni.

Mi lesz az árak sorsa?

Az árakkal kapcsolatban Hollósi Dávid úgy vélekedett, amennyiben a terménypiacokon jelenleg tapasztalható folyamatok eredményeként tartósan ezen a szinten marad a búza, a kukorica, a napraforgó és az élelmiszer-termékpályák árviszonyait alapjaiban meghatározó további termények ára, akkor lehet mérséklődés.

De azok az alacsony árak, amelyekre még emlékszünk, nem fognak visszatérni

– emelte ki a szakértő, aki hozzátette, vannak persze részpiacok, többek közt a sajt, de ilyen volt a koronavírus-járvány idején a csirkemell is, amelyen egy-egy meghatározó exportőr szétteríti az EU piacán a rajta ragadt készletet, hogy porlassza a veszteségét. „De ez átmeneti jellegű” – jegyezte meg. Az ügyvezető ugyanakkor felhívta a figyelmet egy másik fontos kérdésre is az energiaárakra.

A brent típusú kőolaj és a gáz ára csökken az alapvetően enyhe télnek és a jó ellátásbiztonságnak köszönhetően. Ennek hatásaként pedig a termelés is olcsóbb, beleértve a műtrágyát és a gépi munkák költségeit is. „2020 óta azonban hozzá kellett szoknunk ahhoz, hogy napi szinten következhetnek be a folyamatokat alapjaiban meghatározó változások” – fogalmazott.

Előbb-utóbb csökkenhetnek az árak, de ez egyáltalán nem garantált

– tette hozzá. A sajtügyre külön kitért válaszaiban Raskó György is, ő úgy fogalmazott, hogy Kelet-Európa, így Magyarország is már jó két évtizede folytatja azt a gyakorlatot, hogy a készleten maradt nyugat-európai sajtokból bevásárol. „Mindig van akció, mindig lehet ad hoc nagyobb tételeket vásárolni Emmentáli, Edami, Masdami sajtokból, no meg trappistából is. Ma is ez történik, mindhárom diszkontlánc sajtkínálatának ez a lényege, de esetileg csinálják mások is” – vélekedett az agrárközgazdász. Az árak várható alakulása kapcsán Raskó György megjegyezte azt is, hogy a tavaly decemberi tej- és tejtermék, valamint a pékárukat azon az áron már nem vették meg a magyar vásárlók.

E két termékcsoportnál nem jött be a trükk, miszerint emelünk egy nagyot a fogyasztói áron, majd meglátjuk beveszi-e a vásárló vagy nem. Nem vette be, most szépen megy lefelé e termékek fogyasztói ára addig a szintig, amíg valamiféle kereslet-kínálati egyensúly ki nem alakul

– számolt be a szakértő.

Az erős forint és a boltok

Raskó György kiemelte, hogy mostanra ráadásul a forint is erős lett, nagyjából 10 százalékkal a mélypontjához képest, ami lehetővé tette, hogy a hazainál olcsóbban vásároljanak az üzletláncok ársapkás termékeket a külpiacról. Ez a hatás pedig napjainkban érvényesül, „ezért lehetséges a sorozatos árleszállítás, amelyben azért csak a nemzetközi láncok tudnak részt venni, a hazaiak kevésbé” – fogalmazott az agrárközgazdász.

Ha a forinterősödést is bedobjuk a kalapba, akkor azt mondhatjuk, hogy egyaránt érvényesülnek külpiaci (olcsóbb nyersanyag) és belpiaci hatások (erősebb forint, megcsappant vásárlóerő). Raskó György szerint viszont a nagy akcióláz még ezzel együtt is leginkább arra vezethető vissza, hogy a lakosság mennyiségben jóval kevesebbet vásárol, nagyon nézi az árakat és hajlandó láncról láncra járni, ha ott akár pár százalékkal olcsóbban megvehető terméket talál.

A kereskedőt ugye az árréstömeg növelése érdekli, nem maga az ár, hanem a forgalom. A forgalom folyóáron persze nem csökkent, sőt óriásit ugrott az infláció miatt, de jellemzően csak a diszkontoknál

– számolt be Raskó György, aki szerint a többi szereplő inkább veszteséges, sőt egyesek, kifejezetten inkább a magyar láncok, akár „végzetes piacveszteséget” is elszenvedhettek a mögöttünk lévő évben.

Az üzletláncok kapcsán Hollósi Dávid megjegyezte, hogy a kiskereskedelem költségei is csökkennek most, így a szállítás és az energia is. „Vagyis a kiskereskedelmi szektor is tud engedni az árréséből. Egyelőre ezt látjuk. De úgy gondolom, hogy idén minden tekintetben óvatosabban kezelik majd az árakat a piaci szereplők.”

Nem minden az, aminek látszik

Raskó György megjegyezte, hogy szerinte mind a közvélemény, mint a lakosság túl sokat vár a mezőgazdasági nyersanyagok áralakulásától. Sokan szerinte azt gondolják, hogyha a búza ára 30-40 százalékkal esik, akkor ennek meg kell jelennie a kenyér, a liszt árában és hasonlóan más nyersanyagoké is.

Ez nem ilyen nyilvánvaló, mert például a kenyér árában a búzaköltség-részesedés kevesebb mint 20 százalék átlagban. 30 évvel ezelőtt még közel 40 százalék volt, de a következő években már csak 15-18 százalék körül lesz, mert más költségelemek ennél sokkal gyorsabban emelkednek

– jegyezte meg az agrárközgazdász, aki szerint az energia, a csomagolóanyag, a kiszállítás, illetve még inkább a munkabér, amely a kenyér és pláne a péksütemények árában még nagyobb tételt fog jelenteni. Hollósi Dávid összességében úgy fogalmazott, hogy alapvetően stabilizálódni látszanak az árak, nem látni érdemi, nagyon erős mozgásokat.

A kínálat tehát várhatóan meglesz, ez tükröződik is az alapanyagok árában. A recessziós félelmek, valamint a fogyasztás Magyarországon és Európa-szerte tapasztalható csökkenése is erősíti a kínálat bőségét, ami szintén az árcsökkenés irányába mutat

– vélekedett.

(Forrás: Pénzcentrum)