Az Egységes Kérelem (EK) benyújtási időszaka alatt a végrehajtási rendelet lehetővé teszi, hogy ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31. után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló 15 napos határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.

Ez az idei évre a gyakorlatban azt jelenti, hogy mivel az EK április 20-án indul, így csak az április 5-től történt káresemények bejelentése tehető meg az Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának utolsó napjáig, ami június 9. Felhívjuk a figyelmet, hogy ennek ellenére a jogszabályok alapján a tavaszi fagykár bejelentésének határideje továbbra is május 31. – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből az Agro Napló.

A NAK tájékoztatja továbbá a gazdálkodókat, hogy a 92/2023. (III. 29.) Korm. rendelettel a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény egyes rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni:

Az adott kárenyhítési évre vonatkozó és az adott növénykultúrára jellemző, a törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítás alatt a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és a biztosítási szerződés alapján díjrendezett mezőgazdasági biztosítást kell érteni.

A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, mely mértékbe bele kell számítani az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget. Ezen összeg alatt a biztosító által megállapított kártérítési összeget kell érteni.

A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza – a biztosítók adatközlése alapján – a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokat.

Az Agrárminiszter 20/2023. (IV. 19.) AM rendelete alapján módosult a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet is, amelynek főbb módosításai:

A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten az egységes kérelemben a tárgyév június 9-ig bejelentett, szántóföldi növénykultúra, illetve szántóföldi zöldség termesztésére, valamint ültetvényművelésre szolgáló terület és az egységes kérelemben a tárgyév július 15-ig bejelentett főnövény növénykultúra figyelembevételével kerül meghatározásra.

A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem alapjául szolgáló növénykultúra területének megállapítása során a tárgyév július 15-ét követően nem vehetők figyelembe a következő területek: az egységes kérelemben bejelentett kijavítással, illetve az egységes kérelem részleges vagy teljes visszavonásával érintett terület, a növénykultúra módosításából adódó területváltozás, valamint a másodvetéssel érintett terület.

A kárenyhítési eljárásban másodvetésnek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után elvetett és a tárgyév végéig betakarított növénykultúra tekinthető.

Azon növénykultúrák esetében, amelyek szaporítóanyagának előállítására nincs bejelentési kötelezettség a növénytermesztési hatóság felé, a mezőgazdasági termelő a szaporítóanyag-előállítást az arra vonatkozó termeltetési szerződéssel igazolja.

Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév augusztus 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.

(Forrás: NAK)