Most igazán kedvező a talajnedvesség!

A múlt hét eleji csapadékos időjárás után szerdán és csütörtökön már csak elszórtan fordultak elő záporok, vasárnap estig pedig országszerte száraz idő uralkodott. Vasárnap este érte el a Dunántúlt az a frontrendszer, mely hétfőn és kedden sokfelé okozott jelentős mennyiségű csapadékot. Szerdán már csak keleten fordultak elő záporok. Az elmúlt öt nap csapadékösszege délnyugaton és északkeleten nagy területen meghaladja a 10, helyenként a 30 mm-t is, míg az ország középső sávjában 5 mm alatt maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk nagyobb részén többletet mutat, míg az Alföldön hiány van (2. ábra). 90 napos távlatban már nagyobb a hiány mértéke és kiterjedése is, csak nyugaton és északkeleten van többlet (3. ábra). A talaj felszín közeli része délnyugaton és északkeleten sokfelé sáros, míg hazánk középső sávjában szárazabb, de többnyire még kedvező nedvességtartalmú (4. ábra). A középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából, de még így is jó vízellátottságú, fél-egy méteres mélységben pedig szinte országszerte telített a talaj, ami jó nedvességtartalékot jelent egy esetleges késő tavaszi vagy nyári aszály esetére.

A hőmérséklet éjszakánként sokfelé hűlt 5 Celsius fok alá, a szerdán érkezett hideg légtömeg hatására ma reggelre többfelé fordult elő gyenge fagy 2 m-es magasságban is (5. ábra). 15-20 fokos napi hőingás jellemezte a hétvégét, napközben 20 fok fölé melegedett a levegő, majd hétfőtől visszaestek a maximumok 15 fok körülire. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet országszerte meghaladja a 10 fokot.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, a repce virágzik (6. ábra), kedvező számukra a talaj jó vízellátottsága, viszont egy kissé melegebb idő még jobb lenne.
A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de már mind a napraforgó mind a kukorica vetése folyamatban van – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A gyümölcsösök közül egyre több túl van már a virágzáson, több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, majd a csapadékos idő nem kedvezett a beporzásnak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az országban dinamikusan növekszik az index értéke a kellően csapadékos időben, kizöldültek a mezők, az alacsonyabban fekvő erdők, és az őszi vetések zöld tömege is egyre nagyobb. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, kivéve a Mecsek, a Dunántúli- és az Északi-középhegység erdeiben, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt kis lemaradásban van a vegetáció.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 50 és 70 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez az ország déli, délnyugati részén kissé elmarad a tavalyi értékektől, északkeleten viszont kissé meghaladja azt. A sokéves átlagnál országszerte van egy 20-35 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a fenológiai fázisok is kissé később következnek be (7. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (8. és 9. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. Az áprilisi csapadék, ami a hónap elején az eső mellett, havas eső és hó formájában érkezett keleten, északkeleten már a belvízfoltokat növelte. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.

Az előttünk álló egy hét során is folytatódik a változékony, csak mérsékelten meleg időjárás. Több hullámban érkezik csapadék: péntek estétől nyugat felől eső, szombaton és vasárnap elszórtan záporok, zivatarok, kedden és szerdán újabb esők várhatók. Összességében a jövő hét közepéig a csapadék mennyisége többnyire 10 mm alatt valószínű. Így a legtöbb helyen a talaj nedvességtartalmának csökkenése várható. A szél napközben gyakran lesz élénk, leginkább szélcsendesnek a szombat ígérkezik. A hőmérséklet kissé emelkedik, bár péntek reggelre a hidegre érzékeny tájakon még lehetnek gyenge fagyok. A hűvös éjszakák a jövő héten is megmaradnak, napközben pedig szombattól keddig 20 fok köré melegszik a levegő. Jövő szerdán valószínű újabb lehűlés.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).