A gazdák szempontjából talán a legfontosabb a háború, fegyverek, gabonaimport témaköréből, hogy a gabona beáramlása kapcsán határozott kormányzati intézkedésekre került sor, megtiltva a hazánkba irányuló szállítmányok átlépését a határon. Aligha okozott viszont meglepetést, hogy emiatt azonnal „tűz alá vettek” minket az ukrán kormány képviselői, sőt még az Európai Bizottság is, arra hivatkozva, hogy ezzel tönkretesszük az ukrán termelőket. De kik is valójában azok az ukrán termelők?
Mekkora potenciállal rendelkezik az ukrán mezőgazdaság?
Ukrajna 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj. Léptékeiben ez hatszor-hétszer nagyobb, mint a magyar termőföldek száma, sőt az egész Európai Unió termőföldjeinek 1/3-át is meghaladja méretében. Egyes számítások szerint ez a terült nem kevesebb, mint 400 millió ember ellátására elegendő.
Kik használják ezt a hatalmas területet?
Egy nemrégiben megjelent amerikai tanulmány szerint az ukrán földek közel harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezükben. A területek egy része jelenleg még az ukrán állam tulajdonában van, értékesítésre várva, a maradék területen pedig nem kevesebb mint 8 millió ukrán kisgazdálkodó osztozik.
A méretek szemléltetésére álljon itt a 10 legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég néhány adata:
1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik) cégbejegyzés helye: Luxembourg
2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus
3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus
4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA
5) NCH Capital (290 000 hektár): USA
6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia
7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg
8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia
9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus
10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna
Milyen befektetők állnak a nagy ukrán agrárcégek mögött?
Az igazán érdekes azonban az, hogy kiknek a tulajdonában állnak ezek a nagy cégek. Vegyük példaként az NCH Capitalt, amely közel 300 000 hektáron gazdálkodik. Kommentár nélkül felsorolva néhányat a cég legnagyobb befektetői közül:
– Dow Chemical nyugdíjalap (USA)
– Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
– General Electric nyugdíjalap (USA)
– Lockheed Martin nyugdíjalap (USA)
– Harvard Egyetem (USA)
– Michigan Egyetem (USA)
Ukrán földtörvény: cégek is szerezhetnek földtulajdont
A már említett amerikai tanulmány egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet: a 2014-es Majdan téri forradalom után Ukrajna közel 20 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott az IMF-től és a Világbanktól, de nyilván ennek feltételei is voltak. Az adórendszer átalakításán túl az állami vagyon privatizálása is feltétele volt a a nyugati források folyósításának és ezek közül (aligha meglepő módon) nem maradt ki a földmoratórium feloldása sem. Ukrajnában ugyanis 2001 óta tilalom állt fenn az állami tulajdonú földek eladására, amit viszont– a jelentős lakossági tiltakozás ellenére – 2021-ben mégis feloldottak. A földpiac liberalizációja két lépésben valósul meg, jelenleg egy magánszemély 100 hektárig szerezhet tulajdont, de 2024-től már cégek is vásárolhatnak 10 000 hektáros területnagyságig. A legnagyobb ukrán agrárcég már be is jelentette: újabb 200 000 hektárral kívánja bővíteni portfólióját, ezzel közelítve az 1 millió hektáros termőföld-használathoz.
Azt pedig, hogy a 10 000 hektáros tulajdoni maximum vajon mennyire lesz valós korlát, inkább költői kérdésként kell feltenni, hiszen az anyacégek több tíz, akár több száz leányvállalattal is rendelkeznek.
A cikk az Oakland Institute „Háború és lopás: az ukrán földek átvétele” című. 2023-ban megjelent tanulmányán alapul. (War and teft The takeover of Ukaine's agricultural land)
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Forrás: agrokep.vg.hu
