Tudják mi a dolguk! Íme a szármaradvány-kezelés specialistái!
A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére vagy fotójára!
Daoda Zoltán AGRO.bio Hungary Kft. |
Varga Sándor Agrova Kft. |
Szabóné Gábris Nóra Geosan Kft. |
Kőrösi-Szabó Gábor Natur Agro Hungária Kft. |
Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.)
CELL® a szárbontás nagymestere
avagy
A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS ALAPJA!
Itt a legnagyobb jelentősége a növénymaradványoknak van, mert ezekhez a növény a talajból már 1x felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot. Minden alkotó eleme nagyértékű szerveskötésben van. Ha VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.
Az őszi búza betakarítása után közel 7-10 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012.)
43-52 kg N, 26-33 kg P2O5 és 64-84 kg K2O
AMI HÁNY FORINTOT IS ÉR MA LISTAÁRON?????
Komoly vagyont!
MI A MEGOLDÁS?
Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a CELL® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.
Mindez megfelelő agrotechnikával és a CELL® használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.
Az őszi búza tarlómaradványainak CELL® kezelés által irányított bontása után vizsgáltuk az utóvetemény egyes paramétereit. A pozitív hatás a növényi maradványok egy részének felvehetővé vétele miatt jelentkezik.
Ha a CELL® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a búza szármaradvány mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és fennmaradási esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az utóvetemény egészségi állapota.
A vizsgálati eredmények alapján a megfelelő növényvédelmi termékhasználat többlettermést biztosít és ennek alkalmazásán túl tovább CSÖKKEN a szemfertőzés kialakulásának esélye, s ezzel szemben NŐ a termés mennyisége BactoFil CELL, a kukorica cellulózbontójának használatával!
További információ:
agrobio.hu
Felhasználási javaslat: A CELL® cellulózbontót (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba BE kell dolgozni.
Kedvező csomagajánlatunkkért
CELL® + TrichoMax
és szakmai kérdésekben keressék bizalommal területi kollégáinkat: www.agrobio.hu
Varga Sándor (Agrova Kft.)
A szántóföldi növények szármaradványainak kezelése különleges helyet foglal el az agrotechnikai műveletek között. Napjainkban, a hazai szántóföldi növénytermesztés elsődleges szerves anyag forrását ezek a növényi maradványok jelentik, ezért a jelentőségük sokkal nagyobb, mint ahogy azt első pillantásra gondolnánk. A tarlóban lévő tápanyaggal lehet számolni a következő kultúra, kultúrák tápanyag gazdálkodásában, így kiélezettebb inputanyag környezetben is jó alternatívát jelenthet a használatuk. A mikrobiológiai készítmények kapcsán viszont számos kérdés merülhet fel a gazdálkodókban, amelyeket pontokba szedtünk, segítve az esetleges kételyek, félelmek eloszlatását.
Nem mellékesen a tarló kezelése és bontása most az Agro-ökológiai Programban – a szántóterület legalább 50%-án alkalmazva – 2 pontot jelent.
10+1 tévhit a tarlóbontás kapcsán
1. A tarlótól célszerű minél hamarabb „megszabadulni”
A tarló egy óriási szerves anyag készlet, kincs. Természetesen helyes eljárás, ha az állattartás miatt használjuk fel és később szerves trágyaként visszapótoljuk a talajba, hiszen ezzel is fenntartjuk a biológiai körforgást. Azonban, ha erőművekbe hordjuk le felégetni, azzal nem csak, hogy értéket vesztünk, de még a környezetünket is szennyezzük.
2. A tarlóbontás felesleges, elhanyagolható munka
Senki sem várhatja el azt, hogy a talaj éveken át képes legyen a nagy termésmennyiség és magas termésminőség előállítására, anélkül, hogy visszapótolnánk a terméssel és szármaradványokkal kivont tápanyagokat. Már a nagyapáink és az ő nagyapáik is rájöttek, hogy, a szárat és a levágott töveket jobb beszántani, visszaforgatni a földbe, hiszen a biológiai folyamatok és a tápanyagok körforgásában nélkülözhetetlenek.
3. Ha beszántják a földbe, lebomlik magától is a szármaradvány
A gondolatmenet helyes (lenne), mert így nem kerül le a talajról az értékes tápanyagokkal teli szármaradvány, ugyanakkor az irányított bontás több előnnyel is jár. A kezelés nélkül beforgatott maradvány – egyes talajokon – nagyon hosszú idő után bomlik le, ez pedig azzal járhat, hogy különböző gombákkal fertőzheti el a talajt a lebomló, rossz esetben a rothadóban lévő szerves maradvány. Az irányított bontás lerövidíti ezt az időt, hamarabb táródnak fel a tápanyagok a növények számára is felvehető formában, és a káros mikroszervezeteknek, gombáknak az élettere is hamarabb tűnik el a talajból.
4. A tarlót a nitrogén műtrágya bontja
A tarlóbontás ugyan N igényes folyamat, de a szár- és gyökérmaradványok lebontását a cellulózbontó baktériumok végzik. Ha nincsenek ezek a baktériumok, vagy kevesen vannak, bármennyi műtrágyát szórhatunk ki, senki és semmi sem tudja elvégezni helyettük ezt. Természetesen vannak olyan esetek, amikor szükséges a nitrogén pótlása – ha például a betakarítást néhány héten belül vetés követi –, ilyen esetben ugyanis a bőséges szénforrás mellé nitrogénre is nagyobb mennyiségre van szüksége a lebontó szervezeteknek, és az általuk „megszerzett” nitrogénre a fejlődő növénynek is éppen szüksége lenne. Az így kialakuló részleges, rövid ideig tartó nitrogénhiányt műtrágyával pótoljuk.
5. A tarlót a gombák bontják
Ez az állítás is hiányos, hiszen a gombák valóban segítik ezt a folyamatot, de továbbra is nélkülözhetetlenek a cellulózbontó baktériumok. A növényi maradványok lignin, cellulóz, hemicellulóz tartalma és aránya erősen befolyásolja azt, hogy a gombák vagy a baktériumok tudnak gyorsabb és tökéletesebb munkát végezni. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen kémhatású az adott talaj.
6. A tarlóbontás lassú folyamat
Vannak megoldások, amelyekkel megtartható a tarlóban rejlő érték, és még a tarlóbontás is felgyorsítható. A Phylazonit Tarlóbontó készítménye meggyorsítja a lebomlást, növénykultúrától függően néhány hónapra csökkentheti azt. A termékben lévő cellulózbontó baktériumok a növényi maradványok (pl. a felaprított szalma, gyökér, stb.) lebontása révén, komoly mennyiségű természetes tápanyaggal tölthető fel a talaj.
Továbbá a termékben lévő nitrogénfixáló baktériumok a levegő nitrogénjének lekötése révén akár 30-60 kg/ha nitrogén hatóanyaggal, a foszfátmobilizáló baktériumok pedig a talajban lévő, nem felvehető vegyületekben található foszfor lebontásával 30-60 kg/ha P2O5 hatóanyagot biztosítanának a következő évre tervezett növénykultúrának.
7. A pentozán-hatás miatt nem érdemes a talajba dolgozni a szármaradványokat
Ha kevés a talajban a nitrogén, a lebontásban résztvevő mikroorganizmusok képesek elvonni a talajban lévő ásványi nitrogént a növényektől, akadályozva, nem pedig segítve ezzel a sikeres növénytermesztést. Ennek a kiküszöbölésére alkalmasak azok a speciális mikrobiális készítmények, amelyek a cellulózbontó baktériumok mellett nitrogénkötő képességgel rendelkező törzseket is tartalmaznak (pl. Azotobacter chroococcum). Ez utóbbi baktérium segítségével ugyanis csökkenthető a növényi maradványok magas C:N arányából adódó nitrogén hiány, ami csakhamar limitáló tényezőjévé válik a bőséges szénforrásokon tenyésző baktériumok további tevékenységének.
8. Nyári hőségben úgysem működik a készítmény
Ez sem igaz! A tarló beforgatását és a készítmény használatát nem a hőmérő °C foka alapján kell eldöntenünk (a készítmény törzseinek hő optimuma egyébként közelíti a 40 °C-ot). Ennél sokkal fontosabb kérdés az, hogy a talaj művelhető állapotban van e, és van e megfelelő talajművelő eszközünk hozzá. Ha éppen csak „kapargatjuk” a talaj felszínét, de nem tudjuk keverni a tarlót, akkor valóban felesleges a művelet elvégzése. Ha viszont a tarlómaradványok túlnyomó része a talajba kerül, és a területen 10-25 cm mélységű, jó minőségű talajmunka végezhető, akkor ki kell aknázni a baktériumok hasznosságát!
9. Száraz talajon úgysem működik a készítmény
Olyan, hogy „csontszáraz” talaj, nincsen. Általában van annyi nedvesség, hogy a baktériumtörzsek életben maradhassanak. A kötött talajok esetében minimális szántóföldi vízkapacitás értékeken is tökéletes a bontási tevékenység. Ugyanakkor szerkezet nélküli, laza homok talajokon már nem érvényesül a szerves anyagok és a talajkolloidok jótékony hatása, Itt fontos megjegyezni, hogy egy tartós, légköri aszállyal is párosuló extrém nyári időjárás a baktériumok működését is leállítja. Ilyen körülmények között a baktériumok spórákat képeznek, vagy betokozódnak majd a kedvezőtlen körülmények elmúltával ismét elkezdik a felszaporodást és a munkát. A tévhitekkel ellentétben az ilyen időszakban a talajmozgatással járó műveletekkel várni kell, így a tarló bekeverésével és bontásával is, vagyis ilyen körülmények között a baktériumok működése is leáll függetlenül attól, hogy spórás vagy nem spórás készítményről beszélünk.
10. Mindig a növényt kezelem
Sosem a növényt kezeljük, hanem a területet! A kezeléseket célszerű évenként megismételni ugyanazon területeken és nem véletlenszerűen „ugrálni” a területeink között. A tarlóbontás hatékonysága már az első évben is tetten érhető, de a több éves kezelések hatására pozitív folyamatok sokasága (tápanyagmérlegek változása, szerves anyag tartalom növekedés, aggregátum változás, vízmegőrzés, stb.) lesz látható, mérhető.
10+1. A tarlóbontás költséges
A tarlóbontást egy befektetésnek is felfoghatjuk. Egy 10 tonnás termést adó kukorica után hozzávetőlegesen 10 tonna levél, szár, csutka maradhat a tarlón, ami 60 kg/ha nitrogént, 20 kg/ha foszfort (P2O5) és 130 kg/ha káliumot (K2O) hagy a talajban, amennyiben tökéletesen lebomlik. Ezek a hatóanyagok a mai műtrágyaárakkal számolva több mint 95000 Ft értéket jelentenek. Ha a bontás hatékonyságát csupán 60-70 %-osnak tekintjük a következő 6-8 hónap alatt, akkor is 57-66000 Ft értékű hatóanyaggal számolhatunk. Ezzel természetes úton biztosítunk tápanyagot a talajnak, ami később a termés mennyiségben és minőségben is kifejeződik.
phylazonit.hu/termekek/phylazonit-tarlobonto
További információért keresse tanácsadóinkat:
phylazonit.hu/tanacsadoi-halozat
Szabóné Gábris Nóra (Geosan Kft.)
Ilyenkor, nyár elején a kalászosok aratásával kezdetét veszi a betakarítás várva-várt időszaka.
A munka sikerét jelentő termés és a hasznosítható melléktermékek mellett a látszólag haszontalannak tűnő tarlómaradványok jelentős potenciált hordoznak magukban: számottevő tápanyag lehetőségét a következő kultúra számára. Ezek hektáronként akár 80-100 kg N, 30-50 kg P és 50-100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható tápanyagforrást is biztosíthatnak.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a tarló jelentette agrotechnikai és növényvédelmi problémákról sem.
Magyarországon a Geosan Kft. volt az első, aki kifejlesztett és engedélyeztetett cellulózbontó célkészítményt. A GeoCell-1 az elmúlt 20 évben már bizonyított: a szármaradványok bontása mellett a termék baktériumai nemcsak a kultúrnövényre gyakorolnak kedvező hatást, de a gyökérzónában koncentrálódó talajéletet is serkentik.
Ennek magyarázata, hogy a GeoCell-1 talajbaktérium törzseit (Cellvibrio vulgaris és Pseudomonas fluorescens) az akkor még működő fűzfői papírgyár papíriszap lerakójából spontán konzorciumként izolálták, Mivel a rideg természet alakította ezt az együttműködést, ahol a papíripari iszaphulladék szolgáltatta a kizárólagos tápközeget, nagy hatékonysággal és széles hőmérsékleti tartományban (5-30°C) bontják a cellulóz-, hemicellulóz- és lignin tartalmú maradványokat. Aktivitásukat a hideg, de fagymentes időszakokban, savasabb jellegű talajok esetén is megőrzik.
A termék gyártása során ezt a tudást megőrzendő, a baktériumokat garantáltan „ridegtartáson” szaporítják, az általános gyakorlattal ellentétben nem kényeztetik őket könnyen bontható, mesterséges tápanyagokkal. Ennél fogva a talaj kedvezőtlenebb körülményeit, az időjárási stressz-hatásokat is sokkal jobban tűrik.
A két törzs egyben serkenti a talaj mikrobiális életét, fokozza a gyökérnövekedést, ezáltal növekszik a tápanyagfelvétel.
A GeoCell-1 használatával a növényi kórokozók élettere leszűkül, a termelt szideroforok segítségével a gombás fertőzöttség veszélye is csökken.
A GeoCell-1 baktériumok növénypatogén gombára gyakorolt hatásaA GeoCell-1 elsősorban a nyári-őszi tarlóbontásra ajánlott 10-15 l/ha dózisban (engedélyokirat szerint 15 l/ha). A folyékony formulának köszönhetően a termékben lévő baktériumok azonnal munkához látnak, a hasonló célú por alakú készítményekkel ellentétben a GeoCell-1 esetében nincs szükség több napra, hűvösebb időszakban akár egy-két hétre, hogy a baktériumok az inaktív spórákból kellő számban kifejlődjenek és felszaporodjanak.
A melegebb, szárazabb időszakokban való alkalmazásra, illetve magasabb lignocellulóz tartalmú növényi maradványok bontására fejlesztették ki a GeoLignoCell nevű szárbontó készítményt. Az új termék az elődje baktérium törzseit, és így kiváló tulajdonságait megtartva, de a nehezebben bontható maradványok irányába továbbfejlesztve, 2022-ben kapott engedélyt.
Az 1-2 /ha dózisban (engedélyokirat szerint 1-3 l/ha) is hatékony GeoLignoCell tarlóbontó készítmény, termékösszetételének köszönhetően a nehezebben lebontható repce, napraforgó és kukorica szármaradványok esetében is hatékony, hiszen nem csupán a cellulóz és hemicellulóz, hanem a lignin bontásában is aktivitást mutat. Mivel a tarlómaradványok magas C:N aránya miatt rövid időn belül a nitrogén válik limitáló tényezővé a táblán, így a gyakran fellépő pentozán hatás csökkentéséért a termékben található Azotobacter beijerinckii felel, hiszen ez faj a levegőből köti meg a nitrogént. A szárbontásban domináns Cellvibrio fulvus munkáját a Pseudomonas fluorescens és Bacillus amyliloquefaciens is segíti, melyek a foszfor gyors hozzáférhetőségét is biztosítják a bontást végző mikrobák, majd később a kultúrnövények számára.
A termék jellemzője, hogy széles körben termel hatóanyagokat (antibiotikumok, szideroforok) a csírakori növénypatogének, a gyökérnyak befűződését és palántadőlést okozó baktériumok és gombák kifejlődése ellen is.
A hasznos talajbaktériumok segítségével felgyorsított szárbontás előnyei szinte azonnal érvényesülnek, de a rövid távú előnyökön messze túlmutatva, a humuszképződés útján, azaz a talaj termőerejének fenntartása révén hosszú távon unokáink érdekeit is szolgálja. A humuszképződés a természet egyik legfontosabb anyagáramának, a szén-körforgásának kiemelt állomása. Ennek során ezek a parányi élőlények – a talajélet más szereplőivel együttműködve – lebontják, azaz mintegy „megeszik” a növények gyökereit, szármaradványait és a gyökérizzadmányokat, közben ragadós-géles váladékokat termelnek, amelyek befoglalják az elhalt baktériumsejtek anyagát és azok átalakulási termékeit, a növényi vázroncsok töredékeivel együtt. Mára bebizonyosodott, hogy a talaj termékenységét adó humuszanyagok képződésében további mikrobiológiai és kolloid érési folyamatok útján ennek a sajátos szerves anyagkeveréknek van vezető szerepe.
Versenyképes termelés viszonyai között a mikrobiológiai talajoltás az egyetlen módja, hogy pótoljuk azokat a mikrobákat, amelyek hatást gyakorolnak a humuszképződésre, a gyors és intenzív szárbontásra, valamint a talajban található lekötött tápanyagok növények számára felvehető formára történő átalakítására.
Kiindulási anyag | 3 nap után | 7 nap után | 14 nap után |
További információ:
attendsa.hu
Kőrösi-Szabó Gábor (Natur Agro Hungária Kft.)
Az egyoldalú talajművelés hatására a talajaink elszegényedtek. Az elmúlt években egyre többen kezdték ezt felismerni, ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a talajélet javítására.
Ez persze összetett feladat, ami több művelési ágból áll, így számos lehetőség áll rendelkezésünkre: többek között a forgatás nélküli talajművelés, a mulcsos technológia, zöldítő növények és természetesen a talajbaktériumok használata. Míg az előbbiek főként a talaj szervesanyag-tartalmát növelik, a baktériumok a talaj életét, szerkezetét, humusztartalmát is képesek javítani. Utóbbi különösen fontos szempont, hiszen általánosságban elmondható, hogy a magyarországi talajok humusztartalma nem megfelelő. Több kísérlet is bizonyította, hogy azokon a termőföldeken, ahol évek óta alkalmaznak talajoltást, a humusztartalom is növekszik. A humusz - szerves anyag lévén - befolyással van a talaj víz-, levegő- és hőháztartására. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt nagy szükségünk van tehát a humusz pufferképességére, amivel a nagy hőmérsékletingadozás okozta stressz csökkenthető. A humuszképződést a szárbontó talajbaktériumoknak köszönhetjük.
A Natur Agro Hungária szárbontó baktériumkészítményeinek fő alkotóelemei közé tartozik a Bacillus Megatherium és a Paenibacillus polymyxa.
Míg az utóbbi cellulózbontás mellett a talaj ásványi anyagait is mobilizálható formájúvá alakítja, addig az előbbi nem csak cellulózt, hanem fehérjét, és keményítőt is bont, ezáltal a termékeinkben lévő baktériumok a növényi részeket rövid időn belül képesek lebontani.
Készítményeink ezen hatásai természetesen a termésátlagra is pozitív hatással vannak, amit számos szántóföldi kísérletünk igazol.
2022-ben Beremenden egy kukorica kultúrában beállított nagyparcellás kísérlet során 10,6%-os terméstöbbletet mértünk a kontroll parcellához képest. A vizsgálat során 4 liter Natur Nova talajkezelő készítményt juttattunk ki 1 liter gombaadalékkal hektáronként. A kezelés így hektáronként 15 744 forintba került. Ez az aratási árfolyamon számolva a kezelési költség levonása után 10 6846 Ft hektáronkénti többletbevételt jelent, a talajélet javítása mellett a technológia alkalmazása tehát megtérülő befektetéssel kecsegtet.
Baktériumkészítményeink alkalmazása az AÖP-ben is támogatott gyakorlat, 2 pontot ér. Amennyiben készítményeink felkeltették érdeklődését, tájékozódjon honlapunkon vagy keresse tanácsadóinkat!
-an összeállítás-