Tevékenységük célja, hogy a termőföldek újra biztonsággal művelhetők legyenek az aknák és más háborús robbanóanyagok eltávolításával, egyúttal támogatva a mezőgazdasági megélhetések helyreállítását, hozzájárulva az ukrán gazdaság talpra állásához és felszámolva a humanitárius támogatás szükségességét vidéki családok ezreinél.
A program már aktív Harkiv megyében és később a Mikolajivi és a Herszoni területekre is kiterjesztik. Fókuszában a 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodók vannak, továbbá az önellátásra berendezkedett vidéki családok – értesült a FAO közleményéből az Agro Napló.
A háborúban károsodott az ukrán mezőgazdaság és élelmiszertermelés, megakadtak az ellátási láncok és az export, növekedett a termelés költsége és az ország jelentős része lett elaknásítva.
A 2023 februári gyors kár- és igényfelmérés szerint Ukrajna gabona- és olajosmag-termelése 37%-kal zsugorodott tavaly. A FAO felmérésében részt vevő kistermelők mintegy 90%-a számolt be jövedelmei csökkenéséről a háború következtében, negyedük felhagyott vagy jelentősen visszafogta mezőgazdasági tevékenységét.
„Biztonságossá tenni a földeket és megszabadítani azokat a háborús robbanóanyagoktól jelenti az első lépést az ellenálló és prosperáló ukrán vidéki közösségek felé, akik eddig a háború frontvonalában voltak, elkerülve a hosszú távú függésüket a humanitárius segélytől” – mondta Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős Humanitárius Koordinátora.
„Számos a fronthoz közel élő család és kistermelő nem műveli földjeit, tudván, hogy az veszélyes és az életük forog kockán, ha az elaknásított területre vagy szennyezett talajba ültetnek”
– tette hozzá Pierre Vauthier, a FAO ukrajnai képviseletének vezetője. „Abban reménykedünk, hogy a földek rehabilitációja, kármentesítése és a talajok minőségének megőrzése segítenek az ott élők számára a gazdálkodás újraindításában és a megélhetések helyreállításában és egyúttal az ukrán mezőgazdasági termelés fenntartásában.”
„Azonnali lépések nélkül az ukrajnai mezőgazdasági termelés tovább fog zsugorodni, ami közvetlen hatással bírna az élelmezésbiztonságra és a helyiek táplálkozására, és esetlegesen akár az egész kontinensre vagy a globális piacokra is” – figyelmeztetett Matthew Hollingworth, a Világélelmezési Program képviselője és ukrajnai igazgatója.
A három szervezet a helyi lakosokkal, önkormányzatokkal és az ukrán Agrár- és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködésben először beazonosítja az aknátlanításban érintett területeket műholdas technológia segítségével. Ezután a szakemberek felmérik és megtisztítják azokat az aknáktól és egyéb háborús robbanóanyagoktól. Harmadik lépésként a FAO és a svájci aknátlanító szervezet vizsgálatoknak vetik majd alá a talajokat esetleges – a felrobbant fegyverek után maradt – szennyeződések után kutatva. Ezzel párhuzamosan a FAO és a WFP a kistermelők és helyi családok igényeit mérik majd fel, amelyek a mezőgazdasági termelés újraindításához szükségesek és természetbeni vagy pénzügyi támogatást nyújtanak számukra.
A program támogatója az Ukrajnai Humanitárius Alap – egy az ENSZ, illetve privát támogatók által létrehozott pénzügyi alap. Ám a megvalósításhoz szükséges 100 millió dollárból egyelőre 90 millió hiányzik. Miközben a FAO és a WFP becslése szerint megvalósulása esetén évi 60 millió dollárral kellene kevesebbet költeni a vidéki térségekbe irányuló közvetlen élelmiszersegélyekre.
(Forrás: FAO)
