Ezen vis maior események bejelentését a vis maior esemény bekövetkezését, vagy – egyes esetekben – a károsodás észlelését követő 21 napon belül – de legkésőbb 6 hónapon belül – a gazdálkodó elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti annak érdekében, hogy mentesüljön bizonyos támogatási feltétel/-ek teljesítése alól – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatásából az Agro Napló.
Vis maior eseményként ismerhető el olyan esemény, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Most a lehetséges vis maior események közül a vad által okozottak bejelentéseit részletezi a NAK.
Fontos! Abban az esetben, ha a gazdálkodónak „csak” terméskiesése generálódott, de ahhoz nem kapcsolódik támogatási elvárás, úgy ne jelentsen vis maiort, csak MKR-t.
A vad által okozott kár csak az alábbi cselekmények megtételének igazolásával fogadtatható el vis maior eseménynek:
- Az ügyfél igazolni tudja – hitelt érdemlő dokumentumok benyújtásával –, így többek között a vadászatra jogosult által kiállított igazolással, valamint
- közre kell működni a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon;
- a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni kell (max. 15 napon belül),
- a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváló vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
- a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen,
- a föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
A fentiekben ismertetett – nem teljeskörű – megelőző intézkedéseket dokumentumokkal is igazolni kell (pl. számlamásolatok, bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációi, a vadászatra jogosult és a föld használójának nyilatkozata a jogszabályban előírt kötelezettségek részletes teljesítéséről, vadkár igény érvényesítésére vonatkozó dokumentációk stb.)
Fentiektől kissé eltérő a védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel (pl. vetési varjú) okozta káresemény. Ez esetben a vis maiort illetékes természetvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni, amely tartalmazza azt, hogy a védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében –az ügyfél kért riasztási módszer alkalmazásához szükséges engedélyt, illetve hatósági felügyeletet, tekintettel arra, hogy az okozott kártételt az ügyfél a tőle elvárható módon és mértékben már nem volt képes megelőzni. Mindemellett igazolni kell azt, hogy a káresemény megelőzése érdekében milyen – az ügyféltől elvárható – lépéseket tett meg a károk mérséklése érdekében (pl. mechanikai védekezés, kerítés, madárháló, megfelelő agrotechnológia alkalmazása stb.).
Ha a káreseményt fokozottan védett állatfaj egyede okozta és a riasztási módszerek alkalmazásához – természetvédelmi vagy más közérdek hiányában – a természetvédelmi hatóság nem járult, illetve nem járulhatott hozzá, akkor a vis maior esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokhoz csatolni kell a természetvédelmi hatóság igazolását arról, hogy a riasztásra nincs lehetőség.
További részletekről a MÁK 57/2021. (VII. 19.) számú közleményében olvashatnak, ide kattintva.
Fontos! Tényleg csak az adott kárra releváns vis maior bejelentést tegyük, mert el nem fogadott vis maior esetén a meg nem felelés kerül megállapításra, azaz pl. aszály miatt nem megalapozott a minimumkövetelmények betartásának elmaradását jelenteni, mert ez biztos a támogatások elvesztését jelenti adott évre, adott területre.
(Forrás: NAK)
