Az állategészségügy és az állatjólét előmozdítása a kórokozók elleni védekezéssel

Az állategészségügy és az állatjólét olyan, több fajra kiterjedő kutatási témák, amelyeket számos állatorvostudományi ág, például a járványtan, a virológia, a parazitológia és a bakteriológia, valamint az etológia, a megelőző állatgyógyászat és a stresszfiziológia tudományos területei egyaránt támogatnak.

Az Európai Állattudományi Szövetség (EAAP) webinárium-sorozatot indított, melynek keretében a havi rendszereséggel megrendezésre kerülő konferenciákon a legújabb tudományos szakirodalmi ismereteket elismert előadókon keresztül terjesztik a szervezet tagjai körében, a tájékoztatási tevékenységük által így folyamatosan frissítik az érintett ágazati szereplők témához kapcsolódó ismereteit. Az EAAP Állategészségügyi és Állatjóléti Bizottságával együttműködésben szervezett, „Az állatok egészségének és jólétének előmozdítása a kórokozók elleni védekezés révén” című 17. EAAP webinárium célja az összes állatfaj egészségével és jólétével kapcsolatos kérdésekről folytatott tudományos vita támogatása volt – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összefoglalójából az Agro Napló. 

A 17. webinárium keretében Christian Ducrot, a francia INRAE kutatóintézet szakértője „Állategészségügy és -jólét előmozdítása a kórokozók elleni védekezésen keresztül” címmel tartott előadást és interdiszciplináris, azaz több tudományterületre kiterjedő megközelítést alkalmazott az állategészségügy és a haszonállatok jóléte kérdéskör vonatkozásában. Az előadás az állategészségügyi státuszjavítás hagyományos mezőgazdasági megközelítésének az ismertetésével kezdődött, amelynek középpontjában az állatok kórokozókkal szembeni védelme állt, amely egyben az emberi egészséget is védi.

Ez az átfogó megközelítés magában foglalja a fertőzési veszélyforrásokkal való érintkezés megakadályozását célzó biológiai biztonsági intézkedéseket, az egyes fertőző betegségek elleni védekezésre irányuló vakcinázási és felszámolási terveket egyaránt, valamint az állatok zárttéri tartását a különböző környezeti fertőzések és parazita betegségek megfékezése érdekében.

A kórokozók elleni védekezés az egyik fő prevenciós eszköz lehet, amelyet az állatorvosok a gazdaságokban az állatok egészségének védelme érdekében alkalmazhatnak, de a jó környezeti feltételek és a megfelelő takarmányozás biztosítása is hatékony eszköz, mely azáltal, hogy támogatja az állatok fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét és erősíti az immunitást, az antibiotikum-használat visszaszorításához is hozzájárulhat.

Manapság egyes mezőgazdasági termelők hajlamosak visszautasítani a beteg állatok antibiotikumos kezelését, annak érdekében, hogy megőrizzék az „antibiotikum-mentes” megjelölést. Ez azonban rossz állategészségügyi állapotot okozhat, és negatív hatással lehet az állatok jólétére, mivel az antibiotikumok bizonyos körülmények között szükségek az állatok jó egészségi állapotának és jólétének fenntartásához. Emiatt az állatorvosok és az állattenyésztési ágazat érintett szereplői részéről nagy igény mutatkozik az állategészségügy és -jólét nyomon követésére szolgáló olyan eszközökre és mutatókra a gazdaságokban, amelyekkel jobban nyomon követhető az állomány állategészségügyi státusza, továbbá az antimikrobiális szerek iránti igény és az egyes állatgyógyászati készítmények használata egyaránt. Ugyanez merülhet fel a paraziták elleni védekezésben is.

A jó állategészségügy az egyik olyan összetevő, amely hozzájárul az állatok általános jóléti normáihoz. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy minden betegséget kiváltó fájdalom, szenvedés és a csökkent fizikai képességek hatással lesznek az állatok jólétére, így kijelenthetjük, hogy a kórokozók elleni védekezés kevesebb betegséget, jobb állategészségügyi állapotot, következésképpen jobb általános jólétet eredményez. A kórokozók elleni védekezés és az állatjólét közötti kapcsolatban azonban vannak ellentmondásos aspektusok is. Amint azt korábban megállapítottuk a kórokozók elleni védekezés pozitívan hat az állatok és az emberek egészségére a zoonózisos, azaz állatról emberre terjedő betegségek tekintetében, és az továbbra is a fertőző betegségek elleni védekezés elsődleges eszközének tekinthető. A kórokozók elleni védekezés legtöbb eszköze azonban korlátozza az állatokat az olyan természetes viselkedési formáik gyakorlásában, mint például a szabadban történő felfedezés és táplálékkeresés. Hogyan lehet tehát egyensúlyt teremteni a pozitív és a negatív tényezők között?

Az állategészségügy és az állatjólét közötti kapcsolatról eltérő felfogások léteznek. Az állatorvosok fő célja az állatok egészségének megőrzése, míg egyes gazdák a jó állategészségügyi állapot és az állatok jólétének fenntartását egyaránt prioritásként kezelik. És természetesen manapság a lakosság és a fogyasztók nézőpontja is nagy hatással van az állattenyésztés jövőjére. A haszonállatok jólétének és az egyes állatbetegségeknek az összefüggései vonatkozásában a lakosság körében végzett, az emberek e témához való hozzáállásáról, a felfogásokról és viselkedésmódokról készített szisztematikus áttekintése azt mutatja, hogy az állatjóléti szempontok leginkább a nőket, a fiatal generációt és a felsőfokú végzettségűeket foglalkoztatják. Ezen kívül megállapítható, hogy a megkérdezettek körében a „természetesség” mérése a másik központi elem az állatjólét meghatározásakor, mivel az az állatok olyan viselkedési formáira és életkörülményeire vonatkozik, mint például az elegendő férőhely rendelkezésre állása, a természetes ösztönöknek megfelelő viselkedési formák gyakorlásának szabadsága és a szabadba való kijárás biztosítottsága. A lakosság véleménye szerint a haszonállatok számára a természetes viselkedési formák gyakorlásának biztosítása olyannyira létfontosságú az általános jólét szempontjából, hogy az állatok egészségének védelmére irányuló erőfeszítéseket a „természetesség” rovására nem támogatják. Az érintett felektől függően tehát vannak, akik azt vallják, hogy a kórokozók elleni védekezést semmi áron sem lehet előnyben részesíteni.

Elemezni kell tehát, hogy hogyan teremthető egyensúly a pozitív és a negatív hatások között, amely számos tényezőtől függhet, például a kórokozók veszélyességétől, a zoonózis kockázatoktól és a védekezési intézkedések alapvető szempontjaitól egyaránt. Elmondható, hogy a társadalom részéről felmerülő aggodalmak miatt a lakosság hajlamos a természetességet előnyben részesíteni az állategészségügy rovására, ezért a szigorú járványvédelmi intézkedések végrehajtása során indoklásra, magyarázatra és hatékony kommunikációra van szükség.

ELV – EAAP – Promoting animal health and welfare via pathogens control

(Forrás: NAK)