Módosult a hegyközségi törvény

A módosítás az alábbi változásokra irányul:

• bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát és ezzel pontosítja a nem hegyközségi tagként tevékenykedő szereplők esetében is a származási bizonyítvány igénylésre vonatkozó kötelezettséget: valamennyi boralapú vagy szőlő alapú terméket előállító termelő köteles származási bizonyítványt kikérni a szőlő és a bor eredetének igazolására,
• kiterjeszti a HNT elnökének hatáskörét az összeolvadásra, illetve beolvadásra kötelezett hegyközségek esetében. A hegyközségek működése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszéknél a hegyközségnek az azonos borvidéken fekvő, területileg szomszédos legnagyobb hegyközségbe való beolvadását, ha az érintett hegyközségek az előírt határidőig nem döntöttek a beolvadásról vagy az átvételről,
• egyszerűsíti a hegyközségi járulék alapjának számítását. A törvény pontosítja, hogy a hegyközség közgyűlése – 2024. január 1-jétől – a járulék mértékét a hegyközség illetékességi területén tagként vagy nyilvántartott adatszolgáltatóként végzett tevékenységek szerint, a hegybíró által nyilvántartott művelt szőlőültetvény területe, a megtermelt szőlő mennyisége, a felvásárolt szőlőmennyiség és a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján állapítja meg,
• egységesíti és javítja a hegyközségek járulékbevételi szabályait, továbbá egyértelműen szabályozza, hogy a szakmaközi járuléktartozás – hasonlóan a hegyközségi járuléktartozáshoz – adók módjára behajtható és végrehajtandó köztartozásnak minősül. A rendelkezés abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy más ágazatokban működő szakmaközi szervezetektől eltérően, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mellett a hegyközségi szervezetnek is jogköröket biztosít a szakmaközi járuléktartozás behajtásához: a hegybíró a származási bizonyítvány, a főtitkár a pályázati igazolások kiadásának módosított eljárásendjét köteles alkalmazni járuléktartozás esetén.
• előírja, hogy az ötéves választási ciklusból fennmaradó időtartamra vonatkozóan új tisztségviselőt kell választani a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hegyközségi tag tisztségviselővé választott képviselője esetében, ha megszűnik a képviselt szervezettel fennálló jogviszonya vagy a képviselői megbízása visszavonása kerül,
• módosítja a hegybírókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a módosított rendelkezés 2024. január 1-jén lép hatályba,
• lehetővé teszi, hogy hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve – a közgyűlés kivételével – elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja a döntéseit – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből az Agro Napló.

A törvénymódosítás ide kattintva olvasható.

(Forrás: NAK)