Heti fókusz: Évelő gyomnövények hosszabb távra szóló irtása tarlón

Évelő gyomnövények hosszabb távra szóló irtása tarlón

A hozzászólásokért kattintson!

Molnár Szabolcs (Nufarm Hungária Kft.) 

Az évelő gyomnövények szaporodása és terjedése alapvetően a különbözőképpen módosult szaporítóképletek (gyökértarack, szártarack) segítségével történik. A tarackokon lévő rügyekből új hajtások törnek elő, melyek a tarackok feldarabolásával (pl. kultivátorozás, tárcsázás) fokozottabb mértékben jelentkeznek. A tenyészidő során előbújó hajtások ellen az állományban végzett permetezések viszonylag rövid ideig hatnak, esetleg csak az adott évre orvosolják a problémát. Ahhoz, hogy a védekezés hosszú távon is sikeres legyen az évelő gyomok ellen, hatékonyabb, több éven átívelő, rendszeres beavatkozás szükséges. A védekezési stratégia fontos eleme a vetésváltás, az okszerű talajművelés, az adott kultúrában engedélyezett, évelő gyomok ellen hatékony gyomirtó szerek használata, és egy ilyen rendszerszintű technológiának elengedhetetlen része a tarlókezelés is. A probléma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint amit a csapadékosabb tavaszi és nyár eleji hónapok után tapasztalhatunk. Már most láthatjuk az első figyelmeztető jeleket: évelő gyomnövények hajtanak ki az aratásra váró őszibúza-táblákban (1. fotó).

A kalászosok vagy akár a repce betakarítása után maradt tarlón a nyár folyamán, különösen, ha kellően nedves a talaj, tömegesen kelnek ki a melegigényes gyomnövények, legyenek azok egyévesek vagy évelők (2. és 3. fotó).

Ez az időszak nagyon jó lehetőséget ad az évelő gyomok elleni hatékony védekezésre. A sekélyen elvégzett tarlóhántással nemcsak a talaj vízkészletét őrizzük meg, de a tarackok, rizómák feldarabolásával kihajtásra késztetjük az évelő gyomokat, így a nyár végi, ősz eleji tarlókezeléssel nagy hatékonysággal irthatók. Ráadásul az újrahajtáshoz szükséges energiát a növények ilyenkor a tarackokból, rizómákból nyerik, a tápanyagraktárak kimerülésével tehát eleve gyengítjük az évelő gyomokat. Fontos, hogy a kezelés idejére a növények elegendő levélfelülettel rendelkezzenek, hogy a megfelelő dózis alkalmazásával minél több hatóanyagot fel tudjunk vetetni velük. Figyelni kell a célnövények fejlettségi állapotára is, hiszen nem minden életszakaszukban reagálnak egyformán a kezelésekre. A tőlevélrózsát képző fajok esetében, mint például a mezei acat, a tőlevélrózsa – szárba indulás kezdete, a tőlevélrózsát nem képző fajok esetében, mint például a fenyércirok, a szulákfélék vagy a tarackbúza, a 20–30 cm-es hajtáshosszúság a megfelelő állapot, hiszen ilyenkor kifejezetten intenzív a tápanyagáramlás a rizómák és tarackok irányába, ami jelentős hatóanyag-mennyiség eljutását eredményezi ezekbe a képletekbe, intenzívebbé téve a pusztulásukat.

Ha a tarlókezelésről beszélünk, érdemes külön kitérni a fenyércirok elleni védekezésre is, hiszen ma már Magyarországon is bizonyítottan jelen vannak az ALS-gátló hatóanyagokra rezisztens fenyércirok-populációk. A tarlóhántással kihajtásra kényszerített, majd glifozát hatóanyagú gyomirtó szerrel lekezelt fenyérciroknövények jól irthatók, még az ALS-gátlókra rezisztens példányok is, így az ilyen növényekkel fertőzött területeken különösen felértékelődik a tarlókezelés.

Természetesen az évelő gyomok mellett a melegkedvelő magról kelő gyomnövények megjelenésével is számolni kell, amelyek közül talán a parlagfű érdemli a legnagyobb figyelmet, hiszen pollenje komoly humán-egészségügyi problémákat okoz.

A tarlókezelések elvégzéséhez a Nufarm Hungária Kft. az Amega Free vagy Amega Up totális gyomirtó szereket ajánlja, amelyek kiváló eredményt biztosítanak. Mindkét gyomirtó szer 360 g/l glifozát hatóanyagot tartalmaz (izopropil-amin só formájában). Dózisuk magról kelő egy- és kétszikűek ellen 2,0–3,0 l/ha, míg évelő gyomok ellen 4,0–6,0 l/ha. A glifozát hatóanyag 15–25 oC közötti hőmérsékleti tartományban és magas páratartalom mellett fejti legjobban a hatását. A levélen keresztül felszívódott glifozát hatóanyag a nedvkeringéssel gyorsan szétterjed a gyomnövényekben, eljut a föld alatti szaporítóképletekbe is, függetlenül attól, hogy egy- vagy kétszikű évelő gyomról van szó, és gyorsan kifejti hatását. A hatóanyag maradéktalan felszívódásához fontos, hogy a kijuttatás után 6 órán belül ne hulljon csapadék.

Száraz, meleg időjárás esetén a gyomnövények vastagabb viaszréteget fejlesztenek, életfolyamataik lelassulnak, így a hatásfokozás érdekében adjuváns alkalmazása válhat szükségessé, mint például a Spraygard 0,2 l/ha adagban.

Az időben és megfelelően elvégzett tarlókezelések a következő év tavaszán jelentős mértékben javítják az évelő gyomok ellen elvégzendő kezelések hatékonyságát, sőt a tavaszi gyomirtás sikerességét az előző évi nyár végén, ősz elején elvégzett tarlókezelések akár el is önthetik.

További információ:
www.nufarm.hu

Hollósy Örs (UPL Hungary Kft.) 

A nyári betakarítása után a tarlók kezelése, rendbetétele fontos növénytermesztési- növényvédelmi technológiai feladat, hogy a következő évben kevesebb fejtörést okozzanak az évelő gyomnövények. A kalászos gabonák, káposztarepce betakarítását követően a tarlókat szőnyegszerűen borítja a parlagfű, esetenként a csattanó maszlag, szerbtövis fajok, kender, ebszékfű, az évelők közül pedig a mezei aszat, folyondár szulák, tarackbúza, valamint a fenyércirok. Ezen dudvák ellen hatékonyan tudunk fellépni ha Kapazint (360 g/l glifozát – 486 g/l glifozát-izopropilamin só) használunk, ami nemcsak totális gyomirtó, hanem desszikáló szerként is engedélyezett napraforgó, szója és káposztarepce kultúrákban. A készítmény AKG programban is használható.

Működése jól ismert. A növény a klorofillt tartalmazó zöld részein keresztül veszi fel. A hatóanyag innen transzlokálódik a gyökerekbe, tarackokba, rizómákba. A növekedési pontokban gátolja az aromás aminosavak szintézisét.  A hatástünetek 1–2 hét után jelentkeznek öregedésben, törpe­növésben, levél- és hajtásbarnulásban. A folyamat visszafordíthatatlan, az érintett növény elpusztul. Mivel a glifozát a növényben való mozgása folyamán a szaporító képletekbe is eljut, így hatása az évelők esetében is a növény pusztulásához vezet. Hatékonysága ennek megfelelően dózistól függően kiterjed mind az évelő, mind a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényekre. Nem szelektív, tehát totális gyomirtó szer. Magról kelő gyomnövények esetében az engedélyokiratban meghatározott alacsonyabb dózisban kell alkalmazni.

Magról kelő kétszikűek esetében azok 4–8 valódi leveles állapotában, magról kelő egyszikű gyomnövényeknél 3–5 leveles állapotban kell a kezelést elvégezni.

Évelő kétszikű, valamint évelő egyszikű gyomnövények esetében azok intenzív növekedési szakaszában kell a készítményt kijuttatni, hogy a hatóanyag a gyomnövény föld alatti szaporító képleteibe is lejusson.

Tarackbúza, fenyércirok, nád ellen kedvezőbb hatás érhető el ősszel, amikor a tápanyag áramlása a rizómák felé a legintenzívebb.

Aki állományszárításra alkalmazza a Kapazint napraforgó, repce, kukorica, szója kultúrákban egymenetben a gyomirtást is elvégezi:

Gyommentes állományban a kultúrára megadott alacsonyabb dózisban, elgyomosodott területen a magasabb dózisban kell alkalmazni. A kezelést napraforgóban a kaszatok 20–30 %-os, kukoricában a szemek 30–40%-os nedvességtartalmánál végezzük. Szójában a hüvely sárga-sárgásbarna elszíneződését követően alkalmazható, amikor a szójababszemek nedvességtartalma 30% körül van.

További információért keresse területi képviselőinket, vagy látogasson el www.upl-ltd.com/hu weboldalunkra.