Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol:

• az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll,
• a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és
• a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható,
• fontos, hogy az előírásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből az Agro Napló.

A tavak feltöltésére, illetve táplálására

• csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel,
• a vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból szabad tervezni,
• azonban szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos!

A mesterséges tavak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység, mely során vizsgálni kell a környezetre gyakorolt hatását a környezetvédelmi hatóság közreműködésével, szükség esetén a környezetvédelmi hatóság külön eljárásban hozott határozatával.

A halastó vagy tórendszer kialakításánál vizsgálni kell

• a környezeti hatások jelentőségét, ha nem érinti védett és Natura 2000-es területet
  • 10 ha alatt,
  • intenzív halastó vagy tórendszer esetén pedig 5 ha alatt
  • ezen küszöbértékeket meghaladó esetben az engedély iránti kérelemnek része kell, hogy legyen a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapnak megfelelő adattartalom!

A környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a vízjogi engedélyezési eljárásban

• előzetes vizsgálat (EVD) iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz,
  • 30 ha-tól
  • intenzív halastó vagy tórendszer esetén 5 ha-tól
  • védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

A környezetvédelmi hatóság külön eljárása

• környezeti hatásvizsgálat (KHV) köteles tevékenység
  • ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

a környezetvédelmi hatóság külön eljárása

A völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer esetében a vízügyi felügyeleti tevékenység még 2022 nyarán megváltozott:

• felügyeleti, azaz a kiemelkedően fontoskategóriába sorolandó a 30 hektár vagy afeletti, valamint az 1 millió m3 vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó;
• vagy a III. felügyelet, azaz nagyobb térséget érintően jelentős, illetve helyi jelentőségűkategóriába sorolandó a 30 hektár alatti, vagy az 1 millió m3 tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó, melynek üzemeltetési szabályzatát a legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően kell eljárni!

Vonatkozó jogszabályok:

• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásárólszóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
• a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásrólszóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

(Forrás: NAK)