A kémiai növényvédelem a világ minden táján meghatározó gyakorlatnak számít, melyben a különböző hatóanyagú szerekkel jellemzően évente több eltérő kezelést is alkalmaznak. Ebből azonban az is következik, hogy nemcsak az egyes hatóanyagok, hanem azok keverékei is hatást gyakorolhatnak a környezetre, valamint azokra a fajokra (pl. ugróvillásokra), amelyek a kártevők mellett jelen vannak a kezelés helyén.

Ehhez kötődően a MATE és a Brémai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a széles körben alkalmazott Quadris és a Flumite 200 növényvédő szerek (és keverékeik) milyen hatással vannak a talajéletben jelentős szerepet betöltő ugróvillás faj, a Folsomia candida viselkedésére, túlélésére és szaporodására. Emellett azt is megvizsgálták, hogy ezek az apró gerinctelen állatok valamilyen viselkedéssel képesek-e mérsékelni a vegyszerek esetleges hatásait – értesült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közleményéből az Agro Napló.

„Eredményeink azt mutatják, hogy mindkét anyag csak az ajánlott kijuttatási koncentrációknál jóval nagyobb mennyiségben volt mérgező az ugróvillásokra. Következetes elkerülési viselkedést is csak ilyen esetekben mutattak, noha a Flumite 200-at a legmagasabb dózisoknál már nem voltak képesek elkerülni. Azt is megállapítottuk, hogy az állatok szaporodására a vizsgált anyagok additív hatást fejtettek ki”

– hangsúlyozta Dr. Boros Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének egyetemi adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.

Az Ecotoxicology and Environmental Safety szakmai folyóiratban megjelent rangos publikáció mindhárom szerzője köthető a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez, hiszen Szabó Borbála, a Brémai Egyetem kutatója korábban a Biológiatudományi Doktori Iskolájában szerezte doktori fokozatát, Révész Anna jelenleg is az egyetem növényorvosi mesterszakos hallgatója, Dr. Boros Gergely pedig a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi adjunktusa.

(Forrás: MATE)