Jelentős különbségek a csapadékeloszlásban

A múlt hét közepe óta eltelt napokban több alkalommal is előfordultak hazánkban záporok, zivatarok. Helyenként károkozó szélvihar is kialakult. Kiterjedtebb csapadék múlt pénteken és ezen a héten kedden fordult elő. Az elmúlt tíz napban összességében nagy területen hullott 20-40 mm csapadék, a Dunántúl déli, délnyugati tájain valamint északkeleten többfelé ennél jóval több is esett, azonban az Alföld középső tájain helyenként még 10 mm sem jött össze (1. ábra). Az elmúlt harminc napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, többlet a már említett délnyugati és északkeleti országrészre jellemző (2. ábra). A talajok nedvességtartalma sokat növekedett, a fölső 20 cm-es réteg a középső és a délkelti országrész kivételével jól átnedvesedett (3. ábra), a mélyebb rétegekben az említett területeken van jelentős hiány (4. ábra). Aszály a Budapest – Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok – Jászberény, illetve a Bácsalmás – Szeged – Mezőkovácsháza térségekben van (5. ábra). Nyári szántóföldi növényeink ezeken a területeken már csak a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, ahol még országszerte kielégítő a víztartalom (6. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepére fokozatosan esett vissza, megszűnt a forróság, majd a vasárnaptól ismét felmelegedés kezdődött. Hétfőn már nagy területen alakult 30 fok fölött a csúcsérték. Szerdán hidegfront érkezett, amely jelentősen csökkentette a hőmérsékletet, csütörtökön reggelre nagy területen hűlt 10 fok alá a levegő hőmérséklete (7. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A kalászosok és a repce betakarítása már a legtöbb helyen befejeződött, a búza aratása is a végéhez közelít, helyenként még vannak vágatlan táblák (8. ábra). A tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A meleg, száraz napokon jól lehetett haladni a munkákkal.

A kukorica a legtöbb helyen szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem (9. és 10. ábra). A kukorica a szemfejlődés állapotában van, a napraforgó pedig a virágzás vége felé jár. Miskolc térségében ez utóbbi növény is igen szépen fejlett (11. ábra). Az elmúlt napok csapadéka rendkívül sokat számított ezeknek a kultúráknak is, de főleg az Alföldön több csapadékra lenne szükség az optimális fejlődésükhöz (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra ideális), egyelőre a mélyebb talajrétegben még találnak némi nedvességet.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, a kalászosok és a repce éréséből adódó júniusi csökkenés sem hangsúlyos már. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térképen az idén először jelentek meg nagyobb területű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, azaz az eddigiekkel ellentétben a növényzet már nem dúsabb, zöldebb országszerte a szokásosnál. Ennek egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli területein sokfelé kevés csapadék hullott június folyamán, és ezt megsínylette a vegetáció is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 830 és 970 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő (12. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest 50-100 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 0-30 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (13. és 14. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső és délkeleti része ebből kimaradt. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, tartósabb hiány az Alföldön fordult elő.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy július első három hetében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A következő napokban változékony időre számíthatunk: vasárnap és a jövő héten kedden-szerdán is érkezik egy markáns frontrendszer. A frontokkal több-kevesebb csapadék is várható majd nagy területi változékonyság mellett. A hőmérséklet péntektől jelentősen emelkedik, szombaton 28 és 33 fok közötti értékek várhatók. A jövő héten pár fokot mérséklődik a felmelegedés, jellemzően 25 és 30 fok között várhatók a maximumok.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).