A Feltételesség kapcsán is alapelvárásként jelenik meg a szántóterületek, illetve ültetvények sorközeinek takarása többek között zöld növényzettel – ez lehet vetett, vagy spontán kialakuló -, mulccsal, szármaradványokkal. A feltételességben, vagy az AÖP-ben elszámolni kívánt parlag az idei évtől nem lehet csupasz, úgynevezett „fekete ugar”, hanem a talajt takarni szükséges.

Mindezek érdekében a pihentetés idején, illetve az őszi-téli talajtakarás (szántón/ültetvényben) esetében is megengedett a spontán zöld növényi talajtakaró kialakítása, a terület adottságaihoz alkalmazkodó talajtakaró/zöldtrágya növények vetése. Fentiek okán az eddig megszokott „fekete” – gyomtalan – talajfelszínen különböző, akár „gyomnak” tűnő vegetáció alakulhat ki, mely megjelenhet a „Forgatás nélküli talajművelés” választható gyakorlatnál, az ÖKO gazdálkodást folytatók esetében is – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből az Agro Napló.

A fentiek ismeretében fontos újra gondolni bizonyos kérdéseket:

• Mi a gyom? Minden számunkra nem kívánatos növény, vagy csak az inváziós fajok, veszélyes gyomnövények?
• Mikortól válik a talajtakarás gyomosságá, azaz mi a számunkra nem kívánatos?
• Hogyan válnak el a talajtakarás miatt spontán előjövő zöld borítottságat biztosító növények a gyomosodástól?
• Hogyan kerülnek meghatározásra az ellenőrzési szempontok, mire szükséges figyelni a gazdálkodóknak?

A NAK „Talajtakarás a minimumkövetelmények és a gyomosság tekintetében” című kiadványa a felmerült kérdések megválaszolásában és a KAP elvárásainak teljesíthetőségében nyújt segítséget a gazdálkodóknak a gyomosodás témájában.

A kiadvány a képre kattintva elérhető:

(Forrás: NAK)