Heti fókusz: Korai levélbetegségek elleni védelem kalászosban csávázással

Korai levélbetegségek elleni védelem kalászosban csávázással

A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére vagy fényképére!

Hegyi Tamás (Bayer Crop Science) 

A fuzárium szó hallatán általában a kalászvédelem jut eszünkbe, pedig ugyanazok a fuzárium gombák képesek csírakárosítóként is fellépni. Az okozott kárral azonban sokszor nem szembesül a termelő. Ennek több oka is van.

Az első, hogy a tünetek nem egységesek és egyértelműek. Főleg a talajból fertőző fuzárium fertőzés esetén a kártétel csak sokszor tavasszal jelentkezik elmaradt fejlődéssel és vontatott szárba indulással, de ekkor már senkinek nem jut eszébe, hogy ez mind a csírázáskor kezdődött. Gyakran vetjük pl. a búzát 250 kg/ha-os vetőmagnormával az indokolt 200-200 kg/ha helyett, holott a mai korszerű vetőgépekkel ez nem mindig indokolt és nem szembesülünk, hogy a kelési hiány a talajlakó gombák, így a fuzárium számlájára is írható.

Külön segíti a fuzáriumos csírakárosítást a forgatáscsökkentő talajművelő eljárások használata. Ez a sekély elművelés sokszor a vetőágy mélységében hoz létre egy szervesanyag dúsulatot, amin a fuzárium gombák rendkívül jól érzik magukat. Ez sokszor jár együtt például azzal a jelenséggel is, hogy a szalma vagy szármaradványoszlatás nem volt tökéletes és a kombájn után csíkokban ott maradt szervesanyag kerül bedolgozásra. Ennek a tipikus tünete csíkos mintázatú kelés, amit gyakran fuzárium okozta csírabántalmak okoznak.

Hajlamosak vagyunk a fuzáriumot egységesen kezelni, holott a fuzárium gombák egy kicsit sem azok. Magyar körülmények közt Fuzárium graminearum csoport, ami legjelentősebb mellette a hűvösebb években a culmorum csoport tagjai is gyakoriak és mindkettő jelentős szerepet játszik a gabonák a virágfertőzésénél és látens fertőzéssel terjed a magokban azok csírakori pusztulását vagy gyengülését okozva. Még a graminearum, illetve culmorum csoport sem jelent egységes tulajdonságú egységet, nem véletlen nem beszélünk fajokról. Gyakorlatilag minden izolátum különbözik a többitől. Ez okozza, hogy a kalászfertőzés esetén is a kalászok fehéredésének mértéke nem mindig van összhangban a toxintartalommal, hiszen az egyes fuzárium izolátumok toxintermelő képessége is különbözik, mint megannyi más tulajdonságuk. Nincs ez másként a hatóanyagérzékenyéggel sem. A Szegedi Gabonakutatóban végzett vizsgálataink szerint egyes izolátumok a tebukonazolra, mások a protiokonazolra érzékenyebbek. Nem véletlenül választottuk ki pont ezt a két hatóanyagot a kombináció céljára, hiszen ezek már sokszor bizonyítottak. A köztük tapasztalt szinergia és hatáskiegészítés szinte minden genetikai variáció ellen hatékonyan véd, míg az egy hatóanyagú termékek hatásbiztonsága sérülékenyebb.  Nem beszélve arról, hogy egyes termékekben a társhatóanyag más gombák elleni hatásban (pl. Tilletia kőüszög) jeleskedik. A talajból fertőző fuzárium fajok esetén nem ritka a hatóanyag-rezisztencia jelensége. Ez ellen a protiokonazol fokozottan védett, de az azol fungicidekre általában jellemző, hogy hatásukat nem hirtelen vesztik el, hanem időben fokozatosan gyengülnek le. Ennek az az oka, hogy más hatóanyagokkal szemben nem egy gén határozza meg a rezisztenciát.

Ugyanilyen ritkább tulajdonság a Lamardor repülőüszög Ustilago fajok elleni hatékonysága. Mivel ennek az üszöggombának a fonalai egyenesen a csírában találhatók és a tenyészőcsúcs közelében együtt nőnek a növénnyel a hatóanyagok többsége nem ad megfelelő védelmet ellenük, különösen, ha a csíranövény gyorsan növekszik. Ebben a tebukonazol szinte egyedülálló hatékonyságú, széles hőmérsékleti viszonyok közt is eljut a csíracsúcsba és jól öli ki onnan az Ustilago fonalakat.

A kőüszögök közülük is elsősorban a búza- kőüszög (Tilletia caries) jelenlétét a termelő ritkán érzékeli ezért nem tartja fontosnak. Pedig annak, hogy irodalmi ritkaság kőüszögöt találni a fő oka, hogy egyes azol hatóanyagok így a tebukonazol rendkívül hatékonyak ellene és az elmúlt 40 évben sikerült annyira kiritkítani a magyar földekből a spórákat, hogy nem észleljük a jelenlétet. A Lamardor-kezelésben található tebukonazol-mennyiség egyharmada is közel 100%-os hatékonyságú búza kőüszög ellen. Szükség is van erre mert egyes export célországokban karantén károsítóként vannak nyilvántartva a kőüszögök és a szállítmány visszautasítását vonja magával, ha találnak benne spórákat. Így a cél a zéró fertőzöttség fenntartása.

Ne felejtsük el, hogy a főbb ismert károsítók mellett egy sor alternatív gomba keresi a lehetőséget a felpuhult csírázásnak indult mag megtámadására. Csak néhány név a teljesség igénye nélkül aszpergilusz, alternária, penicillium és rhizópusz fajok mind megannyi potenciális veszélyforrás, amelyek a talajban keresnek forrást és életlehetőséget találva magjainkon. Ez a csoport nagyon különböző gombákat foglal magába és némelyiket elég nehéz korlátozni. Ebben jelent segítséget a tebukonazol és protiokonazol kombinációja, azaz a Lamardor, ami egyben testesíti meg a klasszikus szélesspektrumú tebukonazol nyújtotta védelmet azzal az előnnyel, hogy a protiokonazol a maga bomlása során egy még hatékonyabb hatóanyagra a protiokonazol-deztiora bomlik, ami egy nagyon elnyújtott, hosszú hatástartamot eredményez. Ez a tulajdonság egyben hozzájárul ahhoz is, hogy a maggal terjedő levélbetegségek mint a levélcsíkosságok (pl. Pyrenophora graminea) ellen is véd, valamint más levélbetegségek esetén is akadályozza az állomány korai befertőződését.

A Lamardorral végzett csávázás egy biztos és költséghatékony alapot jelent a biztonságos termelés felé, ami növeli a vetőmag értékét annak tulajdonságait és terméspotenciálját javítva.

További információ:
agro.bayer.co.hu

Vados Csaba (UPL Hungary Kft.) 

Nehéz évet élünk meg – ezt ki kell mondani! A következőt nehéz megítélni, ezért jól meg kell gondolni, mit mire költünk. De igen, sokszor nem azon spórolunk, amin igazán kellene.

Már az elején hibázunk. Azután jön a sok, jobbnál jobb megoldás, hogy felturbózzuk amit már nem, vagy nehezen lehet. A vetőmagkikészítés külön szakma! Otthoni terménytisztítással nem lehet vetőmagüzemi minőséget elérni. A nehezen kirostáható gyommagvak: acat, széltippan és társai benne maradhatnak a vetőmagnak szánt terményben. Ugyanígy a félszemek és beteg magok is.

Azután szembesülünk, hogy drágább gyomirtást kell választani. Az egyenetlenül kelt növényállomány plusz kezelést kezeléseket kíván, mert azt jobban károsítja gomba és rovar is. Végül a későbbi korrekciókkal költünk igazán sokat.

Az idei időjárás sokféle, magvakat, kis növényeket is fertőző betegségnek kedvezett. A gyakori fuzárium mellett a Drechslera fajok a Septoria is sokfelé megjelent és fertőzött. Több helyen a torsgombával és szártörővel is lehetett találkozni. Az árpákban sokfelé volt porüszög is. Ezért igen fontos az idei kihívásokat is legyűrni képes, értékarányos csávázószer választása. Nem lehet megkerülni a hatékony, maghéjba és csírába is beszívódó, csíranövénybe bejutást biztosító hatóanyagok kombinált használatát.

Rancona i-Mix készítményünk két szisztemikus hatóanyaga az ipkonazol és imazalil minden igényt kielégítő, teljes védelmet biztosít. Gyorsan bővülő partneri körünkből évek óta igen jó visszajelzéseket kapunk a kiváló kelési mutatókat illetően. Akár fuzáriumok, vagy a nehezen kivédhető porüszög elleni hatást vizsgáljuk, a Rancona I-mix kiemelkedik a mezőnyből. Erejét, spektrumát mutatja, hogy szója csávázására is engedélyes.

A kistestvér Rancona 15 ME is megállja a helyét, ez az igen árérzékeny gazdák választása.

A szerválasztásnál is fontosabb a csávázás minősége! (1. ábra: csávázási hiba). Az elégtelen csávázás a később fellépő csíra és szártő betegségeknek és a hatóanyagokkal szembeni rezisztenciának is forrása. Ezért nagyon fontos, hogy az előírt csávázószer dózis rákerüljön a vetőmagra!

Ez a Rancona készítményeknél pontos és egyszerű dózis: 1 liter/vetőmagtonna.

A Rancona termékek méltán híresek arról, hogy a hatóanyagok teljes mértékben a vetőmagra juthatnak, nincs leporlás, mérgező maradék. Az eddig egyedülálló mikromelzió (ME) formuláció nagymértékben segíti a hatóanyagok működését és könnyíti a csávázás folyamatát.

Egyre fontosabb talajlakó kártevők elleni őszi védekezés. Tavasszal sajnos nem lehet teljes hatékonysággal irtani a drótférgeket. Ahol tavasszal kártétel jelentkezik, az utána következő őszi kultúrában mindenképp érdemes rovarölő szeres csávázást végezni. Ugyanígy járjunk el zöldítést követően is. A többéves fejlődésű drótférgek ugyanis ősszel is károsítanak, jól elérhetőek a még meleg talajban. Az őszi 3,5-4,5 milliós növényállományban a drótféreg és hatóanyag találkozási esélye nagyságrendekkel nagyobb, mint tavasszal. A Signallal kezelt állományok mindig jobb, dúsabb képet mutatnak. Ennek oka, hogy a magas tőszám miatt a kártételt első látásra sokszor még nehezen behatárolható, a lárvák viszont ott vannak (2. ábra). A jól végzett Signal kezelés többet hozhat, nemcsak az árát termelheti vissza (3. ábra)! Költsége kb. 1/5-e a tavaszi kezelésnek.

Sok a kalászos utáni kalászos vetés is, így sokkal gyakoribb a gabonafutrinka lárva, a csócsároló kártétele (4. ábra: csócsároló). Ellene a csávázás az igazán hatékony fegyver. Mindkét kártevő ellen kiváló hatású a cipermetrin hatóanyagú Signal 300 ES rovarölő csávázószerünk.

A 2 liter/vetőmagtonna dózisban igen magas hatóanyagtartalom (630 g/t) révén a Signal jól gyéríti a talajlakó lárvákat és formulációjának (ES) köszönhetően kiváló partnere a Rancona termékcsalád tagjainak. Az AÖP, AKG programokban mindhárom készítményünk használható.

Az UPL csávázószer termékek használatával egyszerre valósul meg a vetőmagvak gombák és talajlakó rovarkártevők elleni magas szintű védelme.

Fontos tehát, hogy az elején lehetőleg ne hibázzunk, adjuk meg a vetőmagnak és kelő növényeinknek, ami jár. Jó csávázással tudunk spórolni mert nemcsak olcsóbb, de preventív, kényelmes és jól időzíthető, biztonságos és a környezetre is kevésbé káros.

Ne feledjék! Csávázás UPL termékekkel a jó termés biztos alapja.

Kérem kérdés esetén hívjanak bennünket, támaszkodjanak bátran szakértő szaktanácsadó csapatunkra.

További információ:
www.upl-ltd.com/hu