A mögöttünk álló egy hét során csak elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok hazánk területén, miközben a szombat, a vasárnap és a hétfő teljesen száraz maradt. Az elmúlt 10 nap során csak kis területen esett 10 mm-t meghaladó mennyiség, az ország nagyobb részén nem volt számottevő csapadék (1. ábra), azonban pont ott, az Alföld középső részein esett a legtöbb, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Az augusztus eleji záporokkal, zivatarokkal együtt azonban az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén jelentős többletet mutat, számottevő hiány a Szolnok – Jászberény – Füzesabony – Kisköre térségben van (2. ábra). A talaj a hónap eleji kiadós esők után sokat száradt az elmúlt napokban, de a felső 20 cm-es réteg csaknem országszerte megfelelő mennyiségű nedvességet tartalmaz (3. ábra). A mélyebb rétegek már nem mutatnak ilyen kedvező képet, az Alföld jelentős részén kritikus közelien (40%) száraz a talaj (4. és 5. ábra). Aszályos területek is az Alföldön fordulnak elő (6. ábra). A hőmérséklet csúcsértéke a hét közepén még 25 fok körül alakult, majd a hét legvégére már 30 fok közelébe emelkedett. Ezen a héten pedig már a kissé 30 fok fölötti értékek a jellemzőek – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A kukorica sokfelé igen szépen fejlett, jellemzően szép zöldek még az állományok, augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a többnyire a tejes érés állapotában járó állományoknak (7. ábra). Békés megyében kevesebb esőt kaptak a növények a tenyészidőszakban, így arrafelé vannak gyengébben fejlett és már a viaszérésben lévő táblák is (8. ábra). Mikepércs térségében látni jégverte állományokat, Debrecen-Hajdúböszörmény és Miskolc térségében pedig szép zöldek a táblák. A napraforgó az érés kezdeti állapotában van, jellemzőek a jól fejlett állományok (9. ábra).
7. ábra: Kukorica Berettyóújfalu térségében 2023. augusztus 16-án (fotó: Kovács Attila)A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink július utolsó napjaira és augusztus első részére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, a nyári növények zöld tömege már kissé csökken, miközben a tarlók az eső hatására sokfelé kizöldültek. Az anomália térképen a vörös foltok (ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke) egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli és középső területein sokfelé kevés csapadék hullott július végéig, és ezt megsínylette a vegetáció is (10. ábra). Az ország nagy részén azonban nagyobb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1030 és 1200 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik (11. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 60-150 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 30-80 foknap. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
11. ábra: Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. augusztus 15-én (foknap)A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (12. és 13. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakul az összegzett csapadék, 40-80 mm hiány az Alföldön jellemző.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban az átlagosnál melegebb volt az idő, augusztus első dekádja azonban ismét hűvös időjárást hozott.
A hét legvégéig elszórtan-szórványosan kell záporokra, zivatarokra számítani, majd a jövő héten csütörtökig-péntekig csökken a csapadékhajlam és többnyire napos, száraz, meleg időjárás várható. Az e heti záporokból lehulló csapadék mennyisége csak kevés helyen haladja majd meg a 10 mm-t, így a talajok további nedvességvesztése lesz a jellemző, az Alföldön az aszályos területek további növekedése várható. A hőmérséklet nem változik számottevően, marad a nyári meleg, a kánikula: napközben 28-35 fokig melegszik a levegő. Az augusztus 20. körüli szokásos lehűlés idén késik, talán el is marad, azonban az éjszakák gyorsan, naponta 3-4 percet hosszabbodnak, így a hajnalok már a legtöbb helyen felfrissülést hoznak.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
