A búza tápanyag-ellátásának szakszerű megtervezése
A végső terméseredmény tekintetében sok múlik a búza tápanyag-technológiáján. Szakértőink segítenek a szakszerű tervezésben. A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére és fényképére!
|
|
Andrei Buznea (LAT Nitrogen)
Új márka, új név, változatlan csapat és változatlan termékek. A Borealis L.A.T mostantól LAT Nitrogen: látogasson el az új honlapunkra és olvasson a változásokról!
Miért kell a kalászosoknak ősszel is tápanyag?
A búza termesztéstechnológiájának legfontosabb kérdéseiről már sokszor írtunk, nem véletlenül, hiszen legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, mennyit aratunk a következő nyáron.
A nitrogén elsősorban a búza vegetatív tömegének kialakításában jelentős, főleg a bokrosodás és a szárba indulás fázisában. Azonban a kalászkezdemény kialakulása már a bokrosodás alatt megindul, tehát már ebben az időszakban eldől a várható termés mennyisége. A kalászkezdemény fejlődéséhez szükséges tápanyagokról folyamatosan gondoskodni kell, a bokrosodás fázisában fellépő nitrogénhiány később nehezen pótolható. Ősszel tehát mindenképpen javasolt 30-50 kg nitrogén hatóanyag kijuttatása. A pontos mennyiséget az elővetemény, valamint a szármaradványok mennyiségének ismeretében kell meghatározni. Nagy tömegű szármaradvány mikrobiológiai bontásához, valamint nagy terméshozamú és nagy tápanyagfelvételű elővetemény esetén célszerű nagyobb mennyiségű nitrogént kijuttatni az őszi alaptrágyázás során.
De miért adjunk ki ősszel a nitrogén mellett foszfort és káliumot is?
Annak érdekében, hogy az állomány már a kezdetekben optimálisan fejlődjön, biztosítanunk kell azt a foszfor- és kálium-mennyiséget is, ami a növények korai fejlődéséhez és a biztonságos átteleléshez feltétlenül szükséges. Ha a növényeink számára nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű foszfor, kisebb gyökértömeget fejlesztenek, ezáltal a víz- és tápanyagfelvétel hatékonysága csökken. Kálium hiányában pedig növényeink érzékenyebbé válnak mind a téli fagyokkal, mind a betegségekkel szemben.
Az őszi búza foszforigénye a tenyészidő elején a legnagyobb, amikor is nagy mennyiségben van szüksége erre a tápelemre a gyökerek kifejlődéséhez és a bokrosodáshoz. Később a szemképződésben jelentős még a foszfor hatása. A búza a tenyészideje során a foszfor teljes mennyiségének 50%-át a szárbaindulásig veszi fel!
A búza káliumfelvétele szintén a vegetáció elején, a szárbaindulásig a legnagyobb, a későbbiekben fokozatosan mérséklődik a felvétel.
Az NPK-műtrágyával történő alaptrágyázás egyértelműen növeli az őszi búza termésmennyiségét a csak nitrogénnel való trágyázáshoz képest, ahogy azt kísérleteink is bizonyították. Nem utolsó sorban pedig a foszfor- és káliumtrágyázás fontos a talaj termékenységének hosszú távú megőrzése szempontjából is. Csak nitrogén kijuttatása esetén idővel a talaj P-és K-készletei kimerülnek. Kísérletünkben a 2. és 3. parcella összességében ugyanazt a 165 kg/ha nitrogén-mennyiséget kapta meg, csak a 2. parcella esetében az őszi alaptrágyázás nitrogénnel, a 3. parcellán pedig NPK-műtrágyával történt. 14 kísérlet és 3 év távlatában egyértelműen látszik, hogy az NPK-alaptrágyázás nemcsak a termés mennyiségére, hanem a fehérjetartalomra is pozitív hatással van.
Hogyan juttassuk ki tavasszal a fennmaradó nitrogén-mennyiséget?
Az alaptrágyázás után fennmaradó, még szükséges nitrogént érdemes több részletben, megosztva kijuttatni. Így egyrészt biztosítani tudjuk, hogy mindig időben rendelkezésre álljon a növények fejlődéséhez szükséges mennyiség, és rugalmasan tudunk reagálni az évjárat okozta esetleges eltérésekre. Másrészt a megosztott kijuttatás környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb.
Száraz tavaszon elegendő a két fejtrágyázás, csapadékos évjáratban három részletben érdemes kiadni a nitrogén-műtrágyákat. A kijuttatott adagoknak a búza nitrogén-felvételéhez kell igazodniuk, tehát a legnagyobb adagot a tél végén – tavasz elején, a bokrosodás elősegítéséhez adjuk ki, ez a számított fennmaradó dózis 50-60%-a legyen. Szárbainduláskor érdemes kiadni további 20-30%-ot, és amennyiben van elegendő csapadék a hasznosuláshoz, a kalászhányás idején még kijuttathatunk további 10-20%-ot a minőség javításának céljából. Azt, hogy a nitrogén megosztása kedvező hatást gyakorol a termés mennyiségére, szántóföldi kísérleteink is bizonyították:
Mikor, mennyit, hogyan? Tápanyagellátás-tervezés digitálisan
A műtrágyaigényt rengeteg tényező befolyásolja, például a talaj tápanyagtartalma, az elvárt hozam, az elővetemény, a növényi maradványok (szalma), a termesztett fajta, stb. A kijuttatás idejét is a növény aktuális fejlettségi állapotához kell igazítani, hogy a növények fel is tudják venni a kijutattott mennyiséget. Ennyi tényezőt figyelembe venni a tervezésnél nem könnyű feladat, ezért érdemes a digitális eszközök segítségét igénybe vennünk.
A LAT Nitrogen (korábban Borealis L.A.T) által kifejlesztett NutriGuide® egy digitális tápanyag-utánpótlás tervező webalkalmazás, amely kiszámolja a kívánt termésátlaghoz szükséges összes tápanyagot, javaslatot ad a kijuttatás idejére, és a legjobb LAT Nitrogen termékeket ajánlja.
Összefoglalva: Búza alá feltétlenül NPK-műtrágyát! A LAT Nitrogen a következő költséghatékony, kiemelkedő minőségű és kiváló szórásképpel rendelkező termékeit javasolja: COMPLEX 15/15/15 +8SO3+Zn, COMPLEX 14/10/20 +11SO3, COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn. Műtrágyáink foszfortartalmának 80%-a és káliumtartalmának egésze vízben oldódó, így azonnal a növények rendelkezésére áll, biztosítva ezzel a gyors és erőteljes kezdeti fejlődést. Nitrogén kijuttatáshoz pedig a mésztartalmú NAC 27N termékünket javasoljuk.
Kőrösi-Szabó Gábor (Natur Agro)
A búza tápanyagellátásának szakszerű megtervezése
A növekvő költségek és a hektikus terményárak miatt talán a megszokottnál is fontosabb kérdés a tápanyagellátás szakszerű megtervezése.
Az idei év után levonhatjuk a következtetést: az „így szoktuk”-mentalitás nem biztos, hogy a legköltséghatékonyabb megoldás.
A talajra is figyelmet fordító tápanyagellátás a talajbaktériumok vetés előtt történő kijuttatásával kezdődik. A talajbaktériumok – számos más jótékony hatásuk mellett – feltárják a talajban lévő, de a növény számára nem felvehető tápanyagokat, így használatukkal az őszi tápanyagszükségletek nitrogénből akár 50, míg foszforból és káliumból akár 30 kg-mal is csökkenthetők a szakirodalom szerint.
Az őszi műtrágyázáson túl célszerű lehet az őszi lombtrágyázás alkalmazása is.
A búza oldalhajtásainak kialakulása már egész korán megkezdődik. Ahány levele van a növénynek, elviekben annyi oldalhajtást tud hozni. Ezért, ha egészen korán, már 2-4 leveles korban biostimulátort juttatunk ki az állományra, a növényenkénti oldalelágazások – vagyis későbbiekben a kalászok – száma növelhető.
A kalászosok őszi lombkezelésének termésátlag-növelő hatását több szántóföldi kísérlet is igazolja.
2022–2023-ban Szarvasgedén egy árpa kultúrában beállított nagyparcellás összehasonlító kísérlet során 12,3%-os terméstöbbletet mértünk a kontroll parcellához képest.
A vizsgálat során 2 liter Natur Power lombtrágya készítményt juttattunk ki hektáronként, a kezelés így hektáronként 10 000,- forintba került. Ez az aratási árfolyamon számolva a kezelési költség levonása után 22 000,- Ft hektáronkénti többletbevételt jelent.
A Natur Agro termékeiről és technológiáról érdeklődjön tanácsadóinknál!
Dr. Varga Zsolt (Valcum Agro Kft.)
A búza tápanyag-ellátásának szakszerű megtervezése
Az őszi kalászosok szakszerű tápanyag-utánpótlása a megfelelő előveteménnyel kezdődik. A növényi sorrend alapjaiban határozza meg a visszapótlásra kerülő tápelemek mennyiségét. A szűkített szántóföldi vetésforgó esetében elterjedt a búza-repce bikultúra, a napraforgó és kukorica után történő kalászos termesztés. Ezekben az esetekben fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő őszi alaptrágyázásra (foszfor és kálium túlsúly). Az őszi búza a szója, vagy egyéb pillangós előveteményt a talajszerekezet javítása és a talajban történő nitrogén felhalmozás miatt kimondottan meghálálja. A kalászosok tápanyag-utánpótlását meghatározza még a betakarítást követően visszajutatott növényi maradványok kérdése, ugyanis a területről levitt szalma mennyiségével a termőterület főként makroelem tápanyag mennyiségét csökkentjük. A talajművelés módja szintén fontos kérdés, az egyre jobban teret nyerő forgatás nélküli művelésben a visszamaradt növényi maradványokat a talaj felső rétegébe keverjük. A bomlási folyamatok nitrogénigénye (pentozán hatás) meghatározó tényező, nem utolsó szempontként említve a növényi maradványok minél gyorsabb lebomlását. A termesztési régióra jellemző talajtípus (szerkezet, kötöttség, kémhatás, vízgazdálkodás) szintén befolyásolja a kalászosok tápanyaggazdálkodását.
Az őszi búza alaptrágyázásában meghatározó a foszfor és a kálium. A foszfor a növények energiaháztartásban és a kezdeti fejlődés, gyökértömeg kialakításában nagyon fontos, míg a kálium a keményítőháztartáson keresztül javítja a fejlődő növények vízgazdálkodását, így szerepet játszik a stressz- és fagytűrésben. A nitrogén (45-55 kg/ha) a kezdeti fejlődést meghatározza, valamint a korábban tárgyalt pentozán hatás miatt is fontos a megfelelő mennyiségű biztosítása. Mezoelemek közül a kén, magnézium és kalcium megfelelő egyensúlyára és utánpótlására is törekedni kell. A mikroelemek közül az őszi időszakban a cink és a mangán (kálium szinergista) biztosítása meghatározó a élettani folyamatok megfelelő működéséhez.
Az őszi időszakban a talajok alacsony hőmérséklete és kémhatása meghatározza a tápelemek megfelelő ütemű és mennyiségű felevételét. Ha a tápelemek a műtrágya dózis csökkentése, vagy egyéb befolyásoló tényezők miatt nem biztosítottak a növények fokozottabban kitettek a stresszhatásoknak, amelyek termésdepressziót eredményeznek. Ezen túl nem elhanyagolandó tény, hogy a növényvédelmi szabályozások eredményeként az őszi kalászos gabonák hatékony inszekticides csávázása nehezen megvalósítható. Növényvédelmi szemszögből fokozottabb a veszélye a vektoriális eredetű vírusfertőzések emelkedésének. Ennek megakadályozására a termelők próbálják ugyan a vetésidőt késleltetni, de a hosszú enyhe őszi időszakok több esetben kedveznek a kalászosokba betelepedő levéltetű és kabóca fajoknak.
Az ismertetett tényezők függvényében abszolút fontos olyan újszerű alternatív technológiai elemek alkalmazása, amelyekkel tompíthatjuk a befolyásoló tényezők hatását és fokozhatjuk a termelés intenzitását. A növények kezdeti fejlődésének erősítése és stimulálása meghatározza a növények későbbi életciklusát és a fenológiai stádiumának megfelelő fejlettségét.
A DR GREEN termékcsalád speciális tulajdonságai és kiváló minősége révén egyedi kategóriát képvisel a lombtrágyázásban, ugyanis a MicroActiveTM és MacroActiveTM kristályos formuláció biztosítja a termékek egyedien magas hatóanyagtartalmát. A kalászos gabonák optimális fejlődésének elősegítésére a DR GREEN termékek kétirányú felhasználását javasoljuk:
1, Az őszi kalászosok esetében hatékony és újszerű technológiai lehetőség a DR GREEN PRIMETM magtrágya tápanyag-csávázásra történő alkalmazása. A DR GREEN PRIMETM összetételét (P2O5-250,0; K2O-170,0; B-2,5; Cu-1,75; Fe-35,0; Mn-30,0; Mo-0,25; Zn-32,5 g/kg) és minőségét tekintve is kiváló választási lehetőség az őszi kalászosok indító csávázásához.
Az őszi kalászos gabonák tápanyag-csávázására a DR GREEN PRIMETM 200 g/t dózisát alkalmazzuk (1. kép).
1. kép A DR GREEN PRIMETM magtrágya erősebb kezdeti fejlődést eredményez (2022.06.24.) (Megjegyzés: Vizsgálat előírt szabvány szerint talajban, ellenőrzés 7-14. napon) DR GREEN PRIME - magtrágya - YouTube2, Az őszi kalászosok estében az említett okok miatt indokolt a foszfor és a mikroelemek (Mn, Zn) lombon keresztül történő kijuttatása. Az őszi gyomirtással egyidőben DR GREEN Start (N-120,0; P2O5-600,0 g/kg) 2 kg/ha-os dózisával magas foszfortartalmat és a tápelem gyors elérhetőségét biztosítjuk a növénynek, amelyhez a kombinációban a DR GREEN Gabona (B-5,0; Cu-50,0; Fe-60,0; Mn-80,0; Mo-0,5; Zn-20,0 g/kg) 1-2 kg/ha-os kiegészítése további segítség a növénynek (2. kép). Ezek a technológiai beavatkozások jelentősen hozzájárulnak az egységes állomány kialakulásához, ezen keresztül pedig befolyásolják a termés minőségi és mennyiségi alakulását.
2. kép Az őszi kalászosok tél előtti megerősítésében segítséget nyújt a DR GREEN Start 2 kg/ha + DR GREEN Gabona 2 kg/ha kombinációjának alkalmazásaA termékek gyors és kedvező hektárköltségű elérésében a Valcum Agro Kft. az őszi időszakra 'három 10'-es akciót hirdet:
DR GREEN őszi csomag kalászosokra:
10 ha DR GREEN Start (20 kg)
10 ha DR GREEN Gabona (20 kg)
10 % kedvezmény
DR GREEN technológiák a gyakorlatban - YouTube
Próbálja ki Ön is és alkalmazza a növénytermesztési technológiájában a DR GREEN termékeket!
A kedvezményes csomagról érdeklődjön szaktanácsadóinknál, vagy kereskedőjénél!
-an összeállítás-
