A Dunántúlon megázott a talaj, de az Alföldön sokfelé száraz maradt

A múlt hét második felében forró, nagyrészt száraz idő uralkodott hazánkban, komolyabb záporok, zivatarok a Dunántúl északi felén péntek hajnalban alakultak ki. Hétfő este egy közeledő frontrendszer hatására igen heves, sokfelé károkozó zivatarok alakultak ki a Dunántúlon. Kedden és szerdán újabb záporos csapadékgócok alakultak ki, immár kelet felé terjedően is. A lehullott csapadék mennyisége 5 és 20 mm között alakult, a Dunántúlon nagy területen és a Tiszántúl északi részén 20-40 mm is leesett, míg helyenként Baranyában és a Békéscsaba – Szolnok – Jászberény – Ózd vonal széles sávjában alig valami (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északon, északnyugaton többletet, míg Somogyban és Baranyában, illetve az Alföldön többfelé 10-30 mm hiányt mutat (2. ábra). A talajok sokat nedvesedtek a héten: a felső 20 cm-es talajréteg az ország nagyobb részén kellően nedves, az Alföldön maradtak száraz foltok (3. ábra), a mélyebb rétegek is az Alföldön, főleg a Tiszántúlon és Szolnok – Jászberény térségében kritikusan szárazak (4. ábra). A nyárvégi aszály által érintett területek nagysága sokat nem változott, az Alföld érintett területei ezúttal sem kaptak nagyobb esőt (5. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet jóval magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál, az idei harmadik hőhullám vasárnap érte el tetőfokát, mikor az idei nyár legmelegebb napján az Alföld nagy részén 37-39 fok közé forrósodott a levegő (6. ábra). A hőség hétfőn előbb a Dunántúlon, kedden már másfelé is mérséklődött, szerdán a Dunántúlon már csak kevéssel 20 Celsius fok fölötti értékek voltak a jellemzőek, és keleten is 30 fok alatt maradt a maximum.

A kukorica és napraforgó érését gyorsította az augusztus végi hőhullám. Augusztus első hetének bőséges csapadékának is köszönhetően sokfelé igen szépen fejlettek az állományok. A kukorica többnyire a viaszérés állapotában jár, elkezdődött a levelek száradása, bár Miskolc környékén még sokfelé teljesen zöldek a táblák. További csapadékra lényegében már nincs szüksége ennek a növénynek.
A napraforgó a citromérés, növényszáradás fázisában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok. További csapadék már nem kívánatos a napraforgónak.

Az őszi káposztarepce vetése is elkezdődött, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez az ország nagyobb részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, az Alföldön vannak az ideálisnál szárazabb területek.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban egyre jobban csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege veszít mennyiségéből, amit ellensúlyoz, hogy a tarlók a hónap eleji esők hatására sokfelé kizöldültek. A legnagyobb csökkenés az előző állapothoz képest az aszályossá váló Alföldön következett be. Az anomália térképen is az Alföld délkeleti és középső területein vannak vörös foltok (ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke) a csapadékhiány miatt (7. ábra). Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1220 és 1400 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik (8. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 90-140 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg kis elmaradás és már előny is van hazánkban. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt elmaradás, mely jelenleg 60-100 mm között alakul.

A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban és augusztus második felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A következő 6-8 nap során mérsékelten meleg, többnyire száraz idő várható. A hét végéig elszórtan előfordulhat egy-egy zápor, zivatar, majd a jövő hét közepéig még ennyi sem, így területi átlagban számottevő csapadék nem valószínű. Vasárnap és hétfőn várható több felhő, egyébként jobbára napos idő várható. A hét végéig kissé melegszik a levegő, a hőmérséklet csúcsértéke szombaton 26 és 31 fok között valószínű, majd a jövő héten 24-30 fok lesz a jellemző.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).