Agro Napló • 2023. szeptember 21. 12:57
Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját a hazai vállalatok közül egyre többen ismerik, de elsősorban nehézségként, nem pedig lehetőségként tekintenek rá.
Harmadik alkalommal készített részletes felmérést a K&H Csoport a 300 millió forint árbevételt meghaladó cégek körében a fenntarthatósággal kapcsolatos véleményükről és tevékenységükről. A kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt. A Bank fenntarthatósági vezetője szerint ilyen részletes kutatás nagyon sok információt tartalmaz, amelyből plasztikus képet lehet alkotni a magyar vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállásáról. „A cégek 94 százaléka jelezte, hogy napjaink gazdasági nehézségei miatt a fenntarthatósági törekvések késedelmet fognak szenvedni” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
A megkérdezett cégeknek elsősorban a beruházási kényszer, a csökkenő nyereségesség, illetve piacok elvesztése okoz a korábbiaknál nagyobb fejtörést. Nem ilyen erőteljesen, de némileg nő a dráguló beszerzések és alapanyagok, illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatti aggodalom is.
Törpe kisebbség mér, auditál, jelent
Azt, hogy az Európai Unió 2019-ben vállalta, hogy az évszázad közepére eléri a klímasemlegességet, már a megkérdezett cégek 57 százaléka ismeri. Tulajdonképpen azt is elismerik a cégvezetők (97 százalékuk), hogy a karbonsemlegességre történő átállást nem lehet pusztán költségalapon szemlélni, valójában egy értékválasztásról van szó. Ehhez képest mellbevágó, hogy 59 százalékról 81-re nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nem mérik és nem is tervezik mérni saját karbonkibocsátásukat. Közben pedig 16 százalékról 6 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek előbb-utóbb – de közelebbről meg nem határozott időpontban – tervezik, most mindenesetre nem mérik. Szomorú tény, hogy erre a cégek 80 százalékánál az alkalmazottakat sem ösztönzik.
A cégeknek mindössze 7 százaléka számszerűsíti a karbonkibocsátási céljait, de akik mérnek (37 százalék), azok általában független szakértőkkel auditáltatják is az eredményeket. Ezek zömében azok a cégek, amelyek írott fenntarthatósági stratégiával is rendelkeznek, árbevételük szinte kivétel nélkül meghaladja a 4 milliárd forintot, és nem ritkán éves fenntarthatósági jelentést is készítenek – értesült a K&H közleményéből az Agro Napló.
Taxonómia: eszik vagy isszák?
Az Európai Unió nemcsak a karbonsemlegességi célt tűzte maga elé, hanem a befektetők tájékoztatása céljából az EU egészére érvényes kritériumokat állapított meg arról, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Ez az úgynevezett Taxonómia-rendelet. „Sajnálatos, hogy a cégvezetők mindössze 6 százaléka hallott az EU Taxonómia rendeletéről, és közülük minden ötödik tudja úgy, hogy érintett a szabályozás által” – mondja a fenntarthatósági szakember, aki kiemeli: ez összességében a vállalatok 1 százalékát jelenti. Persze ezek vélhetőleg nagy cégek, amelyek gazdasági is súlya jelentős. Általában is: a fenntarthatósági stratégia megalkotása, a karbonkibocsátás mérése, auditálása, éves jelentés készítése a nagy cégek játéktere.
A fenntarthatósági index érzékeny „műszer”, így azt is „érzékeli", hogy számottevően csökkent (44 százalékról 39-re) azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek környezetközpontú irányítási rendszerrel vagy tervezik azt bevezetni. 2023 első félévében húszból egy cég mutatja ki, hogy árbevételéből, illetve költségeiből milyen részarány tekinthető fenntarthatónak – ez is visszaesést jelent (14 százalékról 5-re). Ezen a területen már az is jó hírnek számít, hogy 2023 első félévében a cégek 13 százaléka tud felmutatni olyan terméket vagy szolgáltatást, amelynek van fenntarthatósági tanúsítványa. Arányuk tehát visszatért az egy évvel korábbi, magasnak nem mondható szintre.
A K&H fenntarthatósági index
A K&H 2022 első féléve óta immár harmadszor készített átfogó felmérést a magyarországi közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóság témakörében. Az adatfelvételre 2023. április 17-e és május 9-e között került sor. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot és a nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat, illetve régió. A félszáz kérdésből álló kérdéssorból összesen öt, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a főindexben.
Fenntarthatóság és hagyomány
A K&H hagyományteremtő szándékkal tavaly indította útjára azt a kezdeményezését, amely szeptembert kiemelten a fenntarthatóság ügyének szenteli. 2022-ben figyelemfelhívó és ismeretterjesztő rendezvények mellett a Bank meghirdette a K&H hűsítő ligetek projektet, amelynek eredményeként a K&H hozzájárulásával 555 fát és bokrot ültettek el gyermekintézmények udvarain. A fenntarthatósági hónap idejére a pénzintézet székházain és ügyfélpontjain lekapcsolta a díszfényeket, ezzel jelentős energiát takarítva meg, egyben csökkentette a fényszennyezést is. Folytatva a hagyományt, 2023-ban a K&H együttműködési megállapodást írt alá a WWF Magyarországgal arról, hogy a pénzintézeti csoport támogatja a szervezet élőhely-rehabilitációs programját.