Végre ideális az idő a betakarításhoz

A hét eleje óta nagyrészt napos, száraz időben van részünk, hétfőn délelőttig az Alföld déli felén hullott még eső, majd ott is elállt. A múlt héten, különösen a hét második felében azonban számottevő mennyiségű csapadék esett, a Dunántúl jelentős részén, az Alföld déli felén és többfelé az északi országrészben is 20-60 mm közötti mennyiséget mérhettünk, de 10-20 mm közötti összeg csaknem mindenütt hullott (1. ábra). Az augusztus utolsó napjai óta leesett csapadékmennyiség az ország nagy részén 20 és 60 mm között alakul, azzal együtt is, hogy szeptemberben előfordultak hosszabb száraz időszakok is (2. ábra). A hétvégi esők a felszín közeli talajréteget sokfelé telítették nedvességgel, és a felső 20 cm-es réteg azóta is csaknem telített állapotban van (3. ábra). Az ország nagy részén a középső talajréteg is jó vízellátottságú, Budapesttől délre, az Alföld középső és keleti tájain vannak szárazabb foltok (4. ábra).

Az elmúlt öt illetve tíz nap átlaghőmérséklete azzal együtt is 3-5 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásos értékeknél, hogy a hétvégén átvonult frontrendszer az ország nagy részén csaknem 10 fokkal visszavetette a maximum értékeket, szombaton és vasárnap napközben alig melegedett a levegő, vasárnap a keleti, északkeleti országrész kivételével 20 fok alatt alakult a csúcshőmérséklet. Hétfőtől azonban visszatért a meleg idő, azóta ismét 26-29 fokokat mérhetünk napközben (5. ábra), az egyre hosszabbodó éjszakák azonban hűvösek maradtak, ilyenkor 10-15 fok közé hűl le a levegő (6. ábra).

A kukorica és napraforgó beérett, utóbbi növény aratása sokfelé zajlik. Az optimális szemnedvesség eléréséhez a szeptember nagy részét jellemző száraz, meleg időjárás kedvező volt.

Az őszi káposztarepce jellemzően már a csírázás, kelés fázisában van, a korábban elvetett állományok már sziklevelesek. A magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez a hónap első dekádjában az ország nagyobb részén kedvező volt a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, utána azonban az ország nagyobb részén egyre jobban kiszáradt a talaj. A hétvégi kiadós csapadék igen sokat jelentett a repce optimális korai fejlődéséhez, ahogy az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez is nagy szükség volt a felső talajréteg átnedvesedésére.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban további jelentős csökkenés tapasztalható az index értékében. A nyári szántóföldi növények elveszítették zöld tömegüket, és a természetes vegetáció sem olyan zöld már, mint a nyár derekán. Ezt a folyamatot ellensúlyozza kissé, hogy a tarlók sokfelé kizöldültek a nyár végére, szeptemberre, ugyanakkor az elvetett repce táblák még jórészt növénymentesek. Az anomália térképen az Alföld déli, délkeleti és középső területein már augusztusban megjelent nagy kiterjedésű vörös folt, ahol a csapadékhiány miatt a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, tovább nőtt az előző időszakokhoz képest, a Dunántúl keleti részére is kiterjedt. Az ország északi és nyugati tájain azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1480 és 1720 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak (7. ábra), az országon belüli különbség továbbra is növekszik. A kukorica az éréshez szükséges mennyiséget már bőven elérte. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg a tavalyi évhez képest, jelenleg mintegy 10-50 foknap a hiány, és az utóbbi hetekben egyre csökken. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már jelentős, 40-100 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történt.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (8. és 9. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt. Azóta az érés szempontjából optimális száraz, meleg időjárást csak kevés csapadékos nap szakította meg. A tenyészidőszak során hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakult az összegzett csapadék, a hiány augusztus közepétől növekedett. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 30-80 mm között alakul.

A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg a tenyészidőszak során jócskán elmaradt az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban valamint augusztus második felében és szeptemberben az átlagosnál melegebb volt az idő, így az érést már kimondottan meleg időjárás segítette, gyorsította.

Az előttünk álló napokban folytatódik az ilyenkor szokásosnál melegebb, nagyrészt napos, száraz időjárás. Szombaton egy gyenge hidegfront vonul át fölöttünk, ezért akkor átmenetileg több lesz a felhő, és néhol kisebb eső, zápor is előfordulhat. A hőmérséklet péntekig az eddig is jellemző 25-29 fok között alakul, majd a front mögött vasárnap országszerte visszaesik néhány fokkal. Hétfőn és kedden ismét nagyrészt napos, száraz időre van kilátás 25 fok körüli csúcsértékekkel. Az éjszakai lehűlések mértéke nem változik számottevően, 10-15 fok közötti minimum értékek lesznek jellemzők, hajnalonként helyenként pára- és ködfoltok képződnek. A talaj felszín közeli rétege tovább szárad, szikkad majd. Újabb hidegfront jövő szerdán várható, amikor előreláthatóan többfelé lehet esőre is számítani, és a jövő hét második felében 20 fok körüli értékekre hűl le a levegő.  

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).