A hidegebb idő beköszöntével sem kell lemondani a vitaminokban gazdag, friss magyar zöldségekről és gyümölcsökről. A magyarok egyik nagy kedvencének a szezonja épp az őszi-téli időszakra esik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképe szerint a hazai sütőtökfogyasztás évek óta folyamatosan emelkedik, a gazdag választéknak köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebb, legízletesebb tökfélét – értesült a közleményből az Agro Napló.
A területalapú támogatások adatai szerint Magyarországon mintegy 1626 hektáron termesztenek sütőtököt, ami enyhe növekedést jelent az előző évihez képest. A legnagyobb terület Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul, ahol mintegy 336 hektáron termesztenek sütőtököt, Csongrád-Csanád vármegyében 223 hektáron, Bács-Kiskun vármegyében pedig csaknem 192 hektáron foglalkoznak sütőtökkel a gazdálkodók. A hazai termelés éves szinten 35-40 ezer tonna között mozog, ami fedezi a belső fogyasztást. Így az import mennyisége elenyésző, az elmúlt években ezer tonna alatt volt a külföldről beérkezett sütőtök mennyisége.
Az idei évre összességében nem panaszkodhatnak a termelők, az időjárás kedvezett a sütőtöknek. Elegendő csapadék esett és optimális volt a napsütéses órák száma is, a nyári, jégesővel kísért viharok ugyanakkor néhány helyen komoly károkat okoztak.
A kínálatban két tökfajjal találkozhatunk. Az óriástök hosszú tenyészidejű, úgynevezett téli tök, színe változatos, alakja lehet hosszúkás henger, ovális, lapított, gömbölyded, szív alakú. A hús színe és vastagsága is változó. Ebbe a fajba tartozik például a Nagydobosi, a Muscade de Provance (muskotályos sütőtök), illetve az óriástökök egyik változata, a hokkaidó tök is, amely egyre több bolt, zöldségárus kínálatát színesíti. Szintén népszerűek az úgynevezett pézsmatökök, ide tartozik többek között a hosszúkás formájú, narancssárga színű kanadai sütőtök. Bár ennek húsa édesebb, ám a Nagydobosi sütőtökkel ellentétben rövidebb ideig eltartható.
Hazánk legelterjedtebb sütőtökfajtája a már említett Nagydobosi sütőtök, amely a helyi termelők munkájának eredményeként jött létre és mára sajátos helyi márkanévként, illetve az ott élők „jelképeként", jelenik meg. Nem csupán a gazdasági jelentősége számottevő, ezen túl a település lakóinak helyi kötődését, identitástudatát is befolyásolja. A nagydobosi fajta termelése nagy körültekintést igényel, kezdve a palántaneveléstől, a megfelelő nitrogén ellátás biztosításán, a növényvédőszer-mentes gondozáson, a betakarítás idejének meghatározásán és a megvalósítási módján át, egészen a családok asztalára kerülő termék leválogatásáig.
Mivel a nagydobosi fajta folyamatosan köt, nem minden sütőtök érik be a betakarításig. Amikor azt halljuk, valakitől, hogy rossz ízű tököt kóstolt, szinte biztosak lehetünk benne, hogy egy nem megfelelő termeléstechnológiával nevelt termésből sütött-főzött. Sajnos nem létezik olyan biztos technika, amivel a piacon és a boltok polcain elérhető sütőtökről meg tudnánk határozni, hogy az elvárt ízvilággal rendelkezik-e. Erre a problémára reagálva a nemesítők kialakították a Téli Parázs fajtát, amely a Szellemi Termékek Nemzeti Hivatalának márkavédelmét is élvezi. Az új fajta megtartotta a régi nagydobosi ízvilágát, külső szürke és narancssárga belső színét. Új tulajdonságai a nagy egyedsúly (10-18 kg), gömbölyded alak, viszonylag bordázatlan felszín, egyenletes, 3-5 cm-es húsvastagság és borostyán színű mag. A márkavédelem biztosítja, hogy csak azok használhassák a Téli Parázs márkanevet, akik betartják a fajtahasználati, termelési és leválogatási előírásokat, ezzel garantálva annak kiemelkedő ízvilágát.
A sütőtökös ételek készítésétől sokakat elriaszt a tök jelentős mérete, ami egyrészt megnehezíti a konyhai előkészítését, másrészt nem biztos, hogy a vásárló egyszerre szeretne megvenni, hazavinni és tárolni egy akár 10-18 kg-os tököt. Jó hír, hogy ma már konyhakész állapotban, tisztítva, darabolva is megvásárolható a sütőtök. Ezzel nemcsak időt takarítanak meg a háziasszonyok, amennyiben megbízható termelőtől, elismert márkát vásárolnak, a csalódástól is megkímélik magukat.
A sütőtök fogyasztása egészségünk megőrzése szempontjából is kiemelkedő fontosságú, hiszen számos vitamint és ásványi anyagot – kalciumot, cinket, mangánt, vasat, valamint C-vitamint, A-, illetve B1-, B2- és B6-vitamint is tartalmaz. A sütőtök gazdag alfa-karotinban és béta-karotinban, amelyeket a szervezet A-vitaminná (retinollá) alakít át. Ez az oka annak is, hogy a téli tökök (sütőtök) hússzíne a sárgától a narancssárgáig terjed. Minél mélyebb a narancssárga árnyalat, annál magasabb a tök béta-karotin tartalma. Gazdag karotinoid tartalma miatt a kozmetikaipar is széles körben használja, antioxidáns hatásának köszönhetően védelmet nyújt a bőrnek az oxidatív károsodások és az öregedés ellen, valamint javítja a kozmetikumok stabilitását és eltarthatóságát.
A sütőtök ugyanakkor nem összekeverendő a lámpások készítéséhez használt tökökkel, az úgynevezett Halloween-tökkel. Bár sokan úgy gondolják, hogy sütőtököt használnak díszítésre, ez azonban egy tévhit. A sütőtök íze édes, textúrája kellemes, ugyanakkor amit a zöldségesek, áruházak általában (de nem minden esetben!) Halloween-tök néven árulnak, az biológiailag a cukkini, a patisszon és a spárgatök rokona. Utóbbiakat étkezési célra még zsengén szedik le, de termésük éretten – ahogy a Halloween-tököt is leszedik – már kemény és ehetetlen.
Miközben a nagy, narancssárga tököt Amerikában étkezésre is termesztik, hazánkban egy díszfajtája terjedt el, ezért a boltokban, piacokon kapható Halloween-tök étkezésre nem alkalmas. Igaz ez a kisebb dísztökökre is. Az egyre népszerűbb, leginkább csak díszítésre használható, virágboltban kapható dísztökök étkezésre alkalmatlanok. Ezek a fajták sok keserű anyagot (Cucurbitacin) tartalmaznak, nagy mennyiségben elfogyasztva pedig mérgezőek lehetnek.
(Forrás: NAK)
