NAK: Szakmai végzettség a permetező drónok alkalmazásához – okok és kritikák

Agro Napló2023. november 2. 08:56

Számtalan helyen és formában beszéltünk már a permetező drónokhoz előírt szakmai végzettségekről. A legtöbbször kritika hangzik el, dicséretet nem túl sokat lehet hallani. Miért ez az rosszallás?

Mielőtt minősítenénk, előtte tekintsük át magát a rendszert, miről is beszélünk!

A növényvédelmi drónpilóták képzése egymásra épülő elemekből áll, ahol minden egyes elvégzett „elem” önmagában is jelent valamilyen tevékenységre történő feljogosítást, összességében pedig permetező drónról növényvédő szer és termésnövelő anyag kijuttatásra ad legális lehetőséget. Nézzük sorjában:

A1/A3 A legalapvetőbb képzés. A KTI (Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet) honlapján ingyenesen elérhető a tananyag, csupán a vizsgadíjat kell megfizetnie annak, aki pl. nem az osztrák légügyi hatóság honlapján teszi le ezt a vizsgát. Ez a képzés a belépő a következő lépcsőfokhoz

A2 képzés (az (EU) 2019/947 rendelet melléklete UAS.OPEN.030 (2) bekezdése szerinti érvényes kompetencia tanúsítvány). Van lehetőség online, videó kurzus formában is elvégezni, pl. itt.

A pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány megszerzésére irányuló tanfolyamra jelentkezés feltétele az A2 kompetencia tanúsítvány megléte. Ez az igazolvány az utolsó a légiközlekedési szabályokban előírt feltételekből, és egyben ez a bemeneti feltétel a növényvédelmi drónpilóta képzéshez. Jelenléti elméleti, valamint gyakorlati részből áll. A tanfolyamok jelentkezőktől függően folyamatosan indulnak, jelentkezni többek között itt lehet.

A növényvédelmi drónok üzemeltetéséhez előírt képzési rendszer utolsó eleme a növényvédelmi drónpilóta megnevezésű szakképesítő tanfolyam. Ezt szokás a köznyelvben „Nébih-képzésnek” nevezni, noha az oktatást nem a Nébih végzi, hanem az általa nyilvántartásba vett intézmények. Ha már megvan az A1/A3, az A2 és a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány is, akkor lehet jelentkezni rá. A tananyag itt is elméleti és gyakorlati részből áll, független vizsgaközpontban letett vizsgával befejezve.

A sikeresen elvégzett képzés után már csak egyetlen feladata maradt a növényvédelmi drónpilótának, be kell jelentkeznie a Nébih „növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásába”. Egy elektronikus adatbázis, ahol az érvényes jogosítással rendelkező növényvédelmi drónpilóták szerepelnek, egyben tájékoztató a lehetséges megrendelőknek is, kivel tudnak majd együtt dolgozni.

A növényvédelmi drónpilótáknak 2 évente kell kötelező továbbképzésen részt venni. Ez nem csak kötelezettség vagy teher, sokkal inkább intézményesített lehetőség is arra, hogy ezen a nagyon gyorsan változó és fejlődő területen folyamatosan megkapják az új információkat, tapasztalatokat oszthassanak meg egymással. És hogy miért 2 év, amikor mindenki másnak 5 évente kell továbbképzést teljesíteni? Éppen az előbbiekben említettek miatt: egy új és gyorsan fejlődő terület. Az eredeti elképzelés szerint a 2 év ez esetben is 5 évre módosulhat, ha a permetező drónok alkalmazása rutinszerű tevékenység lesz.

Látható tehát, hogy a képzés nem egyszerű! Sokszor kritizálják, mondván sok a fölösleges tudnivaló, a permetező drón nem repül légifolyosó magasságokban, a szántóföld is lakott területen kívül esik. Csakhogy a drón repülő eszköz, légijármű. A képzés nemcsak növényvédelmi drónpilótáknak szól, hiszen az első három lépcsőfok – ilyen szempontból – általános, légiközlekedési tudnivalókat tartalmaz, aminek a birtokában már olyan tevékenységet is lehet végezni, ami nem a szántóföld fölött, kis magasságban zajlik. Tehát egy növényvédelmi drónpilóta mire elvégez minden előírt tanfolyamot, sok más jogosítás birtokában is lesz, amikhez nélkülözhetetlen ez a tudásanyag. Persze igen, lehetne olyan képzési rendszert is kitalálni, ami csak a növényvédelmi drónok üzemeltetéséről szól. Ebben az esetben viszont minden tevékenységnek saját, speciális képzési rendszere lenne, amelyek kidolgozása és fenntartása irreálisan sokban kerülne, vagyis akkor meg a költségek növekednének meg a mostani, egyáltalán nem alacsony költségekhez viszonyítva is! – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkéből az Agro Napló.

De növényvédelmi szakmai oldaláról nézve is van létjogosultsága az extra tudásnak: olyan ismereteket igényel a drónos permetezés, amellyel egy átlagos agrármérnök vagy növényorvos – nem beszélve a más szakmákból érkezett szolgáltatókról – nem rendelkezik. Csak két példa, agrometeorológia témakörből:

  • Szélcsendes időben 3 km-rel távolabb jelent meg az elsodródás tünete. Lehetséges ez? Igen, sőt, ez egy óriási kockázat, amit fel kell tudni ismerni és meg kell előzni!
  • A nulla szélsebesség nem barátja a pilótának. Az alacsony szélsebesség, ami nem viszi el a permetlevet, de jól látható, hogy kerül, ez a kedvező állapot!

És a végére ezek alapján egy kijelentés a sok kritika mellé: olyan drónpilóták, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek e területen azt vallják, hogy bizony kell ez a felkészültség!

A témában megjelent korábbi cikkek:

Objektíven a permetező drónokról - cikksorozat indul

(Szerző: Jordán László)

(Forrás: NAK)

Címkék:
növényvédelem, drón, mezőgazdaság, permetezés, agrárgazdaság, nemzeti agrárgazdasági kamara (nak), képzés, gazdaság, mezőgazdasági piac, növényvédelmi drónpilóta,