A Dunántúlon fejlettebbek az őszi vetések

 mögöttünk álló egy hétben is folytatódott a hetek óta tartó csapadékos, az átlagosnál egy kissé még mindig enyhébb időjárás. Pénteken a keleti, míg kedden a délnyugati országrészben esett jelentős csapadék. Az elmúlt tíz nap során nyugaton 5-10, hazánk nagyobb részén 10-30, míg délen és keleten 30-60 mm eső esett (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából a Székesfehérvér - Battonya vonal széles sávjában 70-100, míg másfelé 100-160 mm (2. ábra), ami jócskán meghaladja a sokéves átlagot. A 90 napos csapadékösszeg is nagy területen mutat többletet hazánkban (3. ábra). A talaj felső 20 cm-es rétege csaknem országszerte, a fél méteres rétege az Alföld kivételével már telítetté vált. Ez utóbbi területeken a mélyebb rétegek még szárazak (4. ábra). A rossz vízgazdálkodású talajokon a leszivárgás nagyon lassú, a csapadék ennél nagyobb ütemben érkezett, így a Tisza mentén, Baja térségében és helyenként a Kisalföldön már belvizes területek is kialakultak - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet északkeleten az átlag körül, míg délnyugaton 1-2 Celsius fokkal a fölött alakult az elmúlt egy hetes időszakban. Jellemzőek voltak a 10 fok körüli maximumok (5. ábra), de északkeleten vasárnaptól már csak 5 fok körül alakultak a csúcsértékek. Vasárnap reggelre csaknem országos, de csak -1, -2 fokos fagy volt, míg ma reggelre már nagy területen fordultak elő -3, -4 fokos fagyok (6. ábra). A többi nap nem volt jellemző a 0 fok alatti érték.

Az őszi vetések számára kedvező volt a hosszú ősz, melyhez főleg október második felétől kiadós csapadék is párosult. A sok eső helyenként már megállt a földeken, a tartós vízborítást pedig nem szeretik az állományok. Az őszi talajmunkákhoz is sokfelé túlságosan sáros a talaj.

A repce jól fejlett, hamar elérte a 6-8 leveles állapotot, az árpára már egyre többfelé jellemzőek a bokros állományok, a búza pedig 1-3 leveles, többfelé 3-5 leveles állapotban van a vetés időpontjától függően.

A műholdképek tanúsága szerint a hosszú, enyhe, esős ősz hatása az NDVI vegetációs index térképeken is megmutatkozik, nagy területen jóval nagyobb a zöld tömeg mennyisége a szokásosnál, elmaradás az Alföldön van (7. ábra). A Dunántúlon és északon fejlettebbek az őszi vetések, az Alföld középső és délkeleti részén viszont gyengébbek az állományok és a vetésterület is kisebbnek tűnik a szokásosnál (8. és 9. ábra). A kevés és csak gyenge fagyos nap miatt a természetes növényzet lombjának színeződése, lehullása jóval a szokásos időpont után következett be. A réteken, legelőkön a fű is kizöldült.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepére helyenként már belvizes területek is megjelentek.

A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 10-30, a Dunántúlon és az északi országrészben 30-90 mm-rel meghaladja az optimális értéket. A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul.

A folytatásban változékony, de már télies időjárás várható. Péntek estétől ugyanis észak felől sarkvidéki eredetű hideg léghullám érkezik hazánk fölé, mely a jövő hét közepéig itt örvénylik majd térségünk közelében. A hőmérséklet szombattól esik vissza jelentősen, országos fagyok várhatók, a jövő hét közepén már -10 Celsius fok alá is hűlhet a levegő. Napközben pedig csak 0 fok közelébe emelkedik a hőmérséklet. Többször is várható kisebb csapadék, szombattól már többfelé hó is hullhat. Nagyobb mennyiség kedden eshet (délen akár 10 mm-t meghaladó is), de ennek még meglehetősen nagy a bizonytalansága.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).