Agro Napló • 2023. december 22. 09:42
A tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelv hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, és milyenek a gyakorlati vetületei a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás igénylése során.
Előzmények
A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy az elvárt többlet ellenőrzést a jogcímek egy szűkített körére kelljen csak alkalmazni, így azt nem kell alkalmazni a szemes és szálas fehérje, az ipari olajnövény, valamint az anyajuh, anyatehén és hízott bika jogcímek kedvezményezettjeire – tájékoztatta az Agrárminisztérium az Agro Naplót.
Az egyértelműség kedvéért az érintett jogcímek a következők: cukorrépa-termesztés, rizstermesztés, zöldségnövény-termesztés, ipari zöldségnövény-termesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása.
Új feltételek a termeléshez kötött támogatások esetében
A termeléshez kötött támogatások fennmaradása érdekében az Európai Bizottság tehát további biztosítékokat kért a tagállamoktól, azonban fontos kiemelni, hogy ezek nem követelik meg új feltételek teljesítését a támogatást igénylőktől, csupán a már kiadott engedélyeknek megfelelő gazdálkodási gyakorlatok tekintetében jelent egy plusz ellenőrzési szintet. A víz keretirányelvvel való összhang megteremtése tagállami feladat, a kedvezményezettek által teljesítendő jogosultsági feltételeket nem érinti. Az említett növénytermesztési jogcímek esetében a víz mennyiségi, míg a tejelő tehéntartás esetében a víz minőségi szempontú védelmére helyeződik a hangsúly.
Hogyan épül be mindez a termeléshez kötött tejhasznú tehén jogcím ellenőrzési folyamatába?
A Magyar Államkincstár (MÁK) a kérelemkezelés során egyrészt a környezetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság saját hatáskörben elvégzett ellenőrzéseinek, másrészt a saját ellenőrzéseinek eredményeit használja fel. A MÁK útmutatásával az illetékes vármegyei kormányhivatalok helyszíni és dokumentum alapú ellenőrzéseket végeznek. A kérelmet benyújtó és helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében – a termeléshez kötött támogatási kérelemmel érintett tejtermelési tevékenység vonatkozásában – az alábbiakat vizsgálják:
- A kérelmet benyújtó tejtermelő tevékenysége engedélyköteles-e? Amennyiben igen, akkor a termelő rendelkezik-e a szükséges engedéllyel?
- A helyszíni ellenőrzésen tapasztalható tények/körülmények alapján megállapítható-e az engedély(ek)ben foglaltaktól lényegesen eltérő és ezáltal a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő gyakorlat?
Mivel ezen előírások tenyészetenként is jelentősen eltérhetnek, ezért az ellenőrzések is specifikusan az adott ügyfélre vonatkozóan végezhetőek el. Ez magában foglalja a helyszínen rendelkezésre álló dokumentumok, illetve trágyatárolási rendszerek fizikai vizsgálatát.
Ha a vizsgált állattartó telepen/tenyészetben a víz minőségére súlyos kockázatot jelentő állapotokat tapasztal a helyszíni ellenőr, akkor azt szöveges megállapításban, illetve a helyszínen készült fotókkal köteles dokumentálni.
Összefoglalás
Fontos kiemelni végül a következőket:
A részletes szabályokat a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet 5-8. § tartalmazza.
(Forrás: Agrárminisztérium)