Megállítható a magyar vidék kiürülése? Mi lesz a kistelepülésekkel?

Megállítható a magyar vidék kiürülése? Mi lesz a kistelepülésekkel?

Agro Napló
A vidéki generációs megújulás témáját az átlagember – nem kis részben az egyoldalú kommunikációnak köszönhetően – hajlamos a fiatal gazdák ügyével azonosítani. Ez pedig nagyon nem így van. Bár a vidék sikeres generációs megújulása lényegében több, jelenleg a vidékhez kapcsolódó probléma megoldását megkönnyítené, ebből azonban csak egy szelet a gazdák utánpótlása. Azt kell elérni, hogy reális tevékenységek és erre épülő életpályamodellek közül tudjanak választani a vidéken élő, ott felnőtté váló fiatalok. Olyanok is, akik gazdálkodni akarnak, de olyanok is, akik nem ezt tervezik - írja Mikula Lajos (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA) véleménycikkében az Agrárszektoron.

A szolgáltatások hiányosságain túl elősorban a megélhetési problémák azok, ami miatt egy fiatal elhagyja a kistelepülést. A megélhetési problémák gyökere mélyen belelóg a munkaerőpiacba. Ha van helyben elég normálisan fizető munkahely és nem csak közfoglalkoztatás, akkor van értelmezhető jövedelme egy fiatalnak. Ha van jövedelem, akkor van fogyasztás. Ha van fogyasztás, akkor kellenek a vállalkozók is, a boltostól az autószerelőn át a műkörmösig, akik ezt kiszolgálják. És akkor körbe is értünk: a vállalkozás már foglalkoztat, az alkalmazott fizetést kap, amit elkölt, elkezd fogyasztani. Most mondhatják, hogy persze, már megint jött egy okos, aki azt mondja, hogy munkahelyeket kell teremteni. Igen. Viszont az a kérdés, hogy milyen munkahelyekről beszélünk, amikor vidéki munkahelyeket emlegetünk, mert érdemes lenne új, alternatív utakat keresni. A klasszikus ipar telepítés nem működik mindenhol. Ehhez pedig kapcsolódik egy másik kérdés is: hol van ebben az állam a szerepe?

Tegyük fel a kérdést, hogy mit lehet vidéken találni, amit közvetlenül fel lehet használni célzott munkahelyteremtésre, ha ipart nem akarunk vagy nem tudunk odatelepíteni? Ami biztosan van, az a szép, egészséges és nyugodt természeti környezet és művelhető földterület. Nézzük meg két lehetséges példán keresztül, hogy mit lehetne ezzel kezdeni és hol van ebben a fiatalok helye.

Az első lehetőség, amit problémaként élünk meg – az elöregedő társadalom – egy igen komoly munkahelyteremtő potenciált hordoz magában, azonban Magyarországon sajnos kevéssé foglalkoznak a „silver economy” néven emlegetett gazdasági modellel. Ez kimondottan az idősödő társadalmi réteg igényeit kielégítő gazdasági ágazatot jelenti, sok más mellett például az idősek pénzügyi szolgáltatásaitól és az idősgondozástól kezdve az egészségügyön át egészen a speciális turisztikai attrakciókig terjed. Ezek egyébként olyan szolgáltatások, amiket részben kötelezően fenn is tart az állam, sőt finanszírozza is.

Ez a modell jellemzően olyan munkahelyeket jelent, amelyek kimondottan a fiatalabb korosztály számára teremtenek lehetőséget. A szolgáltatást igénybevevők száma sajnos gyarapodik, így igény biztosan lesz erre. Ezen túl kell hozzá infrastruktúra, épület, terület. Márpedig elhanyagolt vagy valódi funkció nélküli, de jó adottságokkal rendelkező, jobb sorsra érdemes épülettel, területtel bőven el van látva a magyar vidék, így ezt adottnak is tekinthetjük. Egy idősotthonban a gondozói feladatok, a kiegészítő tevékenységek a konyhától a mentálhigénés munkáig mind-mind munkahelyek, de ugyanez elmondható a rehabilitációs és egészségmegőrző szolgáltatásokról is.

A teljes cikk az Agrárszektor Metszet rovatában olvasható. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Jól indul az idei dinnyeszezon!

Jól indul az idei dinnyeszezon!

Hivatalosan is elindul a héten a 2022-es dinnyeszezon. Habár hazai hajtatott termesztésből származó sárgadinnyét már találhatunk a polcokon, a szabadf...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?