Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A tavalyi nyári aszály miatt jelentős volt a terméskiesés, amit idén a területnövekedés és a kiváló hozamok miatt túlkínálat követett.
A magyar szántóföldi növénytermesztés ma kaotikus helyzetben vergődik, miközben a gazdák a jövőt keresik a termőtalaj és a klímaváltozás szorításában.
Az alacsony árak és a gyenge kereslet komoly veszélybe sodorta a normandiai termelőket, ráadásul a további kilátások sem fényesek.
Támogatások, amelyek valóban segítenek - talajvédelem ösztönzése az AÖP-ben.
Az októberi infláció alacsonyabb volt a szeptemberinél, de még mindig magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Szeptember eleje óta összességében az optimális csapadékmennyiséghez képest az ország nagy részén 15-50 mm hiány mutatkozik.
A talaj nem csupán közeg, hanem élő rendszer – és a baktériumok ennek motorjai.
Ökológiai gazdálkodás, mint az egyik lehetséges út a talajélet helyreállítására.
A téli hónapokban nappal látható, reszkető vagy bizonytalan járású sün egyértelmű vészjelzés, figyeljünk oda!
A kihívásokat hogyan lehet legyőzni? Mit tehet a gazdálkodó?
Az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején, de még így is megsínylette.
A talajélet nem pusztán egy tudományos fogalom, hanem a mezőgazdaság működésének alapja.
Nyugaton, a Bakonyban és a Dunántúli-dombságban többfelé kisütött a nap, néhol 10 fok fölé melegedett a levegő.
A talaj egészsége – az élelmiszer minőségének gyökere.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A termőtalajok állapota ma már nem csupán agronómiai kérdés, hanem a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának egyik legkritikusabb tényezője.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A gazdák és a talajok szerepe a környezeti sérülékenység csökkentésében
2025-re súlyosra fordult a globális klímaválság: soha ennyi riasztó jel nem mutatott egy irányba
Több helyen feldúsult a légszennyező anyagok koncentrációja a levegőben, elsősorban a szálló poré.
Az „Élet a jövő záloga” mottó ma már nem üres jelmondat, hanem tudományos és gazdasági értelemben is valós figyelmeztetés.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
