Az a meghatározás, hogy a repce jó gyomelnyomó képességû növény, már sem elméletben, sem pedig a gyakorlatban nem állja meg a helyét.
A kétszeres gabonasortávra vetett repce már az őszi időszakban kigyomosodhat olyan mértékben, hogy a termésbiztonságot veszélyezteti. A nyár végén, kora ősszel kelő T1-es , T2-es, T3-as életformacsoportba tartozó gyomnövények – köztük az árvakelésû gabonanövények – jelentősen kiritkíthatják a kultúrnövényünket.
Ezen túl számos olyan nehezen irtható gyomnövénnyel kell számolnunk, amelyek sortávolságtól és sûrû állománytól függetlenül kicsíráznak, magot hozva károsítják gazdasági növényünket.
A repcében két fő gyomosodási szakaszt figyelhetünk meg, amelyet rendszerint kiegészíthet egy harmadik szakasz is. Az első a kora őszi, a második, a kora tavaszi, a harmadik pedig az esetlegesen kiritkult, erősen megdőlt, továbbá csapadékos, nyár eleji időjárás következtében kialakult betakarítás előtti.
Gyakorlati tapasztalatok és irodalmi adatok alapján az őszi gyomosodást okozó gyomok a T1-es életforma csoportba tartozó tyúkhúr, pásztortáska és a veronika fajok, amelyek közül leggyakoribb a borostyán levelû veronika.
A T2-es életforma-csoportba tartozók közül is sok faj előfordulhat, így a mezei tarsóka, pipacs, búzavirág, ragadós galaj, ebszékfû, orvosi székfû, a nagy széltippan és a parlagi ecsetpázsit. Ebben az időpontban kelhet tömegesen az elhullott magvakból az árvakelésû őszi búza és őszi árpa is.
A második gyomosodási szakaszban, különösen a kiritkult legyengült állományokban nagy tömegben kelhetnek: a ragadós galaj, ebszékfû, orvosi székfû és a pipitér fajok. Ezek mellett természetesen rendszerint megjelennek a korábban felsorolt fajok is.
A harmadik - esetlegesen előforduló - gyomosodási fázisban, különösen felerősödhet az ebszékfû, a ragadós galaj, a nagy széltippan és néhány évelő gyomfaj is, pl.: a tarackbúza vagy a mezei acat.
A gyomnövények elleni védekezést a gazdaságossági szempontokon túl a területen található gyomösszetétel alapján célszerû megtervezni. Ökonómiai szempontból vizsgálva a gyomtalanítást, megállapítható, hogy 2,0 t/ha termés alatt nem célszerû a leghatékonyabb, viszonylag drágább eljárást alkalmazni.
A befektetett gyomirtószer-költség egyszerû számítások alapján 2,0-2,5 t/ha-os termésnél térülhet meg.
Természetesen a védekezés nem alapozódhat kizárólagosan a vegyszeres védelemre. Megelőző eljárásként nem feledkezhetünk meg az elővetemény szakszerû gyommentesítéséről, és figyelembe kell vennünk az agrotechnikában rejlő lehetőségeket is.
Az évelő gyomnövényeket már vetés előtt, a tarló-szakaszban el tudjuk távolítani a területről szakszerûen alkalmazott, hormonhatású vegyületekkel, ill. glifozát hatóanyagú szerekkel. Egyszikû gyomok ellen speciális egyszikûirtók is alkalmazhatók.
Az agrotechnikai védekezések közül a tarlóhántás helyes alkalmazásával távolíthatjuk el a nagy tömegben kelő gyomnövényeket. Teljes gyommentesítéssel nem számolhatunk, de a talaj gyommagkészletét jelentősen lecsökkenthetjük.
A jó talajelőkészítéssel és a harmonikus tápanyag-utánpótlással a repce kezdeti fejlődését, növekedését meggyorsíthatjuk, hogy a gyomokat a repce túlnőhesse.
Vegyszeres beavatkozásra azonban szinte kivétel nélkül szükség van, hiszen olyan nehezen irtható gyomfajokkal fertőzöttek kultúrnövényeink, amelyek a rendszeres védelem ellenére gondot okoznak.
Azokon a területeken, ahol elsősorban magról kelő egyszikû gyomfajok jelentik a gondot, jó hatékonysággal alkalmazhatók a trifluralin hatóanyagú herbicidek. Csak azonnal bedolgozva a talajba kaphatunk megfelelő gyomirtóhatást. A bedolgozást elvégezhetjük tárcsával, kombinátorral, ill. ásókapával is. Előbbi szercsoportnak nagyon nagy előnye, hogy csapadékhiány esetén is megfelelő eredményt ad, továbbá hatása kiterjed néhány kétszikû gyomfajra is.
Preemergens alkalmazási módban védekezhetünk leghatékonyabban a repcét károsító gyomnövények ellen.
A metazaklór és dimetaklór hatóanyagú herbicidek széles hatásspektrumúak és hosszú hatástartamúak. Vetés után kipermetezve nagyon jó hatásuk várható a magról kelő egy- és kétszikû gyomfajokkal szemben.
Rosszul elmunkált, rögös talajon való permetezés esetén a hatás gyengülhet.
A napropamid hatóanyagú vegyületek alkalmazása az utóbbi években visszaszorult, a védekezéseket kisebb területeken hajtják végre, mint korábban. Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ezek a szerek széles hatásspektrumúak, ugyanakkor hatástartamuk nem olyan hosszú, mint a fentebb felsoroltaké.
Azokon a területeken, ahol nehezen irtható egy- és kétszikû gyomfertőzés várható, továbbá a ragadós galaj felszaporodásával is számolni kell, ott a klomazon hatóanyagú készítmény mellé célszerû a metazaklór, vagy a dimetaklór hatóanyagú szereket kombinálni. A klomazon herbicid-hatóanyagtól a ragadós galaj elleni kiemelkedő hatás várható.
Posztemergens alkalmazási módban jó eredmény várható a magról kelő egy- és kétszikû gyomfajokkal szemben a metazaklór, vagy metazaklór+quinmerak hatóanyagú herbicidek alkalmazásától.
Szakszerûen kipermetezve fitotoxikus károsodást a szerek nem idéznek elő a repcében.
A diklórpikolinsav + haloxifop-R-metilészter kombináció szintén eredményesen kipermetezhető.
Egyszikû gyomnövényekkel fertőzött táblákon a speciális egyszikûirtók kijuttatásától várhatunk jó eredményt.
A felsorolásból kitûnik, hogy a repce gyomnirtása vegyszeres úton biztosítható, a gazdák feladata, hogy a gazdaságosság és eredményesség figyelembevételével döntsenek a helyes technológia kiválasztásában.
Karamán József
| Az őszi káposztarepce gyomirtó szerei | ||||
| Készítmény | Hatóanyag | Dózis l, kg/ha | Forg.kateg. | Alkalmazási mód |
| Olitref 480 EC | trifluralin | 1,6-1,9 | II. | ppi |
| Olitref 26 EC | " | 2,2-3,5 | II. | ppi |
| Treflan 48 EC | " | 1,6-1,9 | II. | ppi |
| Triflurex 48 EC | " | 1,6-1,9 | II. | ppi |
| Devrinol 50 WP | napropamid | 3,0-5,0 | III. | pre |
| Devrinol 45 F | " | 3,3-5,5 | III. | pre |
| Naproguard 450 SC | " | 3,3-5,5 | III. | pre |
| Teridox 500 EC | dimetaklor | 2,5-3,0 | I. | pre |
| Command 48 EC | klomazon | 0,15-0,20 | I. | pre |
| Lasso | alaklor | 4,0-6,0 | I. | pre |
| Butisan S | metazaklor | 2,5-3,0 | I. | pre |
| Butisan S | " | 1,5-2,0 | I. | post |
| Butisan Star | metazaklor+quinmerak | 2,5-3,0 | I. | pre |
| Butisan Star | " | 2,0-2,5 | I. | post |
| Lontrel 300 | diklórpikolinsav | 0,25-0,4 | I. | post |
| Cliophar 300 SL | diklórpikolinsav | 0,25-0,4 | I. | post |
| Agil 100 EC | popaquizafop | 0,4-0,5 (1,2-1,5) | III. | post |
| Focus | cikloxidim | 0,5-0,75 (1,5-2,0) | II. | post |
| Focus Ultra | " | 1,0-1,5 (3,0-4,0) | II. | post |
| Fusilade | fluazifop-p-butil | 1,5-1,8 (4,0) | III. | post |
| Pantera 40 EC | quizalofop-p-tefuril | 1,0-1,5 (1,8-2,5) | II. | post |
| Perenal | haloxifop-p-metilészter | 0,4-0,5 (1,0-1,5) | II. | post |
| Select Super | kletodim | 0,6-0,8 | II. | post |
| Targa 10 EC | quizalofop-etil | 1,0-1,5 (2,0-4,0) | I. | post |
| Targa Super | quizalofop-p-etil | 0,7-1,0 (2,0-2,5) | III. | post |
| Megjegyzés: A zárójelben közölt értékek évelő, egyszikû gyomnövények ellen javasoltak. | ||||
Címlapkép: Getty Images
