A törvény, illetve rendelet egyes rendelkezései ugyan magától értetődőnek tûnnek, mégis a gyakorlat azt mutatja (szerencsére nem tömegesen), hogy ezen alapvető dolgok törvénybe foglalására, az állattartókban való tudatosítására szükség van.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a rendelet hatálya ugyanúgy kiterjed a természetes személyekre, mint a jogi személyekre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulásokra is. Tehát számos állategészségügyi jogszabállyal ellentétben nem tesz különbséget a kis- (100-nál kevesebb férőhellyel rendelkező) és nagylétszámú állattartótelep között.
Az állatvédelem másik általános elvének mondható, hogy az állatnak szükségtelen fájdalmat, sérülést, vagy szenvedést okozni nem szabad. A rendelet a mellékletében meghatározza, hogy melyek azok az állatorvosi beavatkozások, amelyek érzéstelenítés nélkül végezhetőek (pl.: vérvétel, herélés 6 hetes korig (az uniós jogszabály már csak 4 hetes korig engedélyezi), farokkurtítás/szemfog lecsípése napos korban, krotáliázás, stb.). Természetesen nem csak az állatorvosi beavatkozások, hanem az állatok gondozása és a tartástechnológia kialakítása során is fontos szempont az állatok kímélete.
Előbbiekben említett elvek megvalósulása érdekében rendeli el a jogszabály, hogy az istálló szerkezeti elemei a sertéseknek károsodást nem okozhatnak, illetve sertésre káros anyagot nem tartalmazhat, valamint olyan hőmérsékletről, páratartalomról és gázkoncentrációról kell gondoskodni, amely az állatok egészségét nem károsítja. Itt kell megemlíteni, hogy mesterséges szellőztetés alkalmazása esetén olyan kisegítő megoldást kell biztosítani, amely lehetővé teszi az elégséges légcserét a szellőztető rendszer meghibásodása esetén is (az unióban ezen felül még a meghibásodásra figyelmeztető berendezés mûködtetését is előírják). Továbbá gondoskodni kell a megfelelő mennyiségû és időtartamú természetes vagy mesterséges megvilágításról is (az uniós jogszabály minimum napi 8óra 40lux fényerőt határoz meg). Csoportos tartás esetén a falka nagysága olyan méretû lehet, hogy az ne gerjesszen a szokásosnál gyakoribb verekedést. A rendelet ugyan, csak a kanok elhelyezésére szolgáló és a fiaztató kutrica minimális méreteit határozza meg, de az uniós jogszabályban a csoportosan tartott választott malacokra, a hízók különböző súlycsoportú egyedeire, a termékenyített kocasüldőkre és a kocákra is meghatároznak minimális férőhely méretet, amely hazai bevezetése a jövőben várható.
Az Európai Unioban előírt minimális férőhely mérete sertések esetén
(Ezen „hiányosságunk” teljesítésére a kormánynak haladék (derogáció) kérelmi szándéka van. A kérelem alátámasztásához szükséges információk begyûjtése céljából az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Főosztálya országos felmérést végzett, mellyel egyes olvasók találkozhattak.) Az állatok zavartalan pihenését és biztonságos mozgását szeretné a jogszabály elősegíteni, amikor a tiszta, száraz alom és a sima, egyenletes, csúszásmentes, jó vízelvezető képességû padozat biztosítását rendeli el. A betonból készült rácspadozat esetében az uniós szabályok a rések maximális szélességét, illetve a rácsok minimális vastagságát is meghatározzák.
A rendelet a szopós malacok tartására vonatkozó részben kimondja, hogy a malacok farokkurtítása és foglecsípése - ahogy korábban már említettük napos korban fájdalomcsillapítás nélkül végezhető, de - nem lehet rutinszerû tevékenység. Csak akkor végezhetők, ha egyértelmûvé válik, hogy a kocák csecsbimbói e nélkül sérülnek, vagy ha a malacok egymás farkát rágják. A farokrágás kialakulását pedig a megfelelő környezet, állománysûrûség stb. biztosítása révén meg kell előzni. A malacokat háromhetes (az unióban 28 napos) kor előtt csak akkor szabad elválasztani, ha a malac vagy a koca egészsége veszélyeztetett. Szintén csak az uniós jogszabály említi, hogy a választott malacok és a növendék sertések esetében az egyes csoportok keverését lehetőség szerint el kell kerülni.
Az uniós jogszabály (91/630/EGK irányelv a sertések védelmének minimum követelményeiről és az ezt módosító 2001/93/EK és 2001/88/EK irányelvek), előzőekben említett, eltérő részeire különösen felhívom a figyelmet, hisz - mint ahogy arra már korábban is utaltam - a jövőben átvételük várható, illetve az állatok Unióba történő bevitelének feltétele lesz az uniós állatvédelmi előírásoknak való megfelelés is.
Nem volt célom a jogszabályok részletekbe menő ismertetése, csupán érzékeltetni a magyar állatvédelem helyzetét a sertéstartás vonatkozásában. Napjainkban ugyanis az állattartás egyik, - eddig kevésbé szem előtt tartott, de egyre nagyobb hangsúlyt kapó - szempontja az állatvédelem, amelyet ha nem csak mint túlharsogott eszmét, hanem mint az állatok stressz terhelését csökkentő, és így a termelést javító tényezőként vesszük figyelembe, akkor ezen tevékenység nem csak kötelességünk, hanem jól felfogott érdekünk is
Dr. Aradi Miklós
megyei állatvédelmi-felelős.
Címlapkép: Getty Images
