Csávázzunk csávázószerrel! Egyszer már előálltam ezzel a régi, erőltetett reklámszövegre emlékeztető felhívással – akkor is igazán cég semlegesen – mégis mindenkinek először a „cipőt a cipőboltból” szövegezésû hirdetés jutott eszébe róla. El kell ismerni, hogy amikor ez a ma már kissé együgyûen hangzó reklám született, szûk volt a cipőválaszték, de a kész gyári csávázószerekből sem volt bő a kínálat. Valószínû ezért kaphatott több gombaölő permetezőszer akkoriban felhasználási engedélyt magkezelésre is. Manapság azonban már nincs arra szükség, hogy permetezőszerekkel pótoljuk a csávázószereket. Arról nem is beszélve, mekkora lett a szerformák közötti különbség köztük. A permetezőszereknek ugyanis a levélre juttatva egészen más kritériumoknak kell megfelelniük, mint a csávázószereknek a vetőmag felületén.
A magra juttatott növényvédő szernek úgy kell egyenletesen bevonnia a felületet, hogy sem a tárolás alatt, sem a csírázás érzékeny időszakában ne befolyásolja a mag életfolyamatait, vízfelvételét, légzését. Ugyanakkor a vetőmagos zsákok mozgatása során se porlódjék le, azaz kellő tapadása legyen a sima felületû magokon is. Ezzel biztosíthatjuk az elvárt biológiai hatékonyságot és elkerülhetjük a leporlódással járó környezetszennyezést is. A permetező szereknél nem kritérium a színezés, míg a csávázószer esetében ez követelmény. A gyakorlat eddig piros színnel jelezte, hogy a kezelt magot a kezeletlentől biztonságosan meg lehessen különböztetni. A színnek az említett jelzés feladatán túl mára vetőmag származtató és vevőcsalogató szerepe is lett és ezért már több színről kell beszélnünk. Az pedig köztudott, hogy a vevő még a magminősítő okmányok ismeretében is a szemével vásárol. Tapadásfokozó anyagnak és valamilyen festéknek a gombaölő permetezőszerekhez történő keverése csak látszólag pótolja azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a csávázószereket sok aprólékos formáló kutatómunka és biológia teszt próba után kifejlesztették. Elég arra utalni, hogy egyik másik élelmiszer festék is lehet csíra bántó a kívánt színintenzitás adagjában. Még akkor is, ha valamelyiket például a fagylaltban jóízûen kockázat nélkül megehetjük.
Ezután, a kis kitérő után, nézzünk szét a csávázószer választékban!
A kalászosok csávázására több mint harminc készítmény van engedélyezve, de kereskedelmi forgalomban ebből csak alig felét keresi a gyakorlat.
Melyek ezek?
Agrosild, Biosild BD, Buvisild BR, Dividend 030 FS, Eversild, Kolfugó Super Kolor, Maxim 025 FS, Panoctin 35, Panoctin Plus, Premis 25 FS, Quinosild 150, Raxil 060 FS, Raxil Vital, Romin és Vitavax 2000. Ez összesen tizenöt termék, szinte valamennyi más hatóanyag, vagy hatóanyagok kombinációja. Annyit azért érdemes hozzáfûzni, hogy a gyakorlati tapasztalatok is azoknak a kombinációknak a kedvező eredményeit igazolta, amelyek egy kontakt és egy felszívódó hatóanyagból állnak. Hasonlóan, mint a szőlőben, gyümölcsösben gombaölő szerek esetében. A fungicid rezisztencia kialakulásának elkerülése céljából, de mindenképpen a késleltetés érdekében dolgozták ki a kutatók az ilyen hatóanyag kombinációkat. Éppen ezért érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy a kalászosokban mennyiben azonosak az állománykezelésre és a vetőmagkezelésre alkalmazott hatóanyagok. Abból kiindulva, hogy a fent említett csávázószerek hatóanyaga ismert a szakemberek előtt, most egy olyan táblázatot mutatnék be, amely a lombvédelemre használt hatóanyagok fungicid hatékonyságát hasonlítja össze a különböző búzabetegségekkel szemben. Ezt az összehasonlító összefoglaló táblázatot prof. Mesterházy Ákosnak a mezőgazdasági tudományok doktorának a szegedi Gabonakutató Intézet Kht. –ben végzett kutatási eredményeiről tartott előadásából idéztem, amely ez év június 20 – án az ötödik Gödöllői Gazdanapokon az egyetem falai között hangzott el.
Fungicid hatóanyagok hatása búzabetegségekkel szemben (INRA 2000)

Fungicid hatóanyagok hatása búzabetegségekkel szemben (INRA 2000)
Hatóanyag	Hatóanyag	Lisztharmat		Septoria betegségek		Sárga	Levélrozsda		Kalászfuzárium
	g/ha	preventív	kuratív	S. tritici	S. nodorum	rozsda	preventív	kuratív	F. roseum	F. nivale
Bromakonazol	250/300	xx	x	x	x	xx	x	x	x	0
Ciprokonazol	80	xx	xx	xx	xxx	xx	xxx	xxx	(x)	0
Difenokonazol	125	xx	x	xx	xxx	xx	xx	x	0	0
Dinikonazol	60	xx	x	x	x	xx	xx(x)	xx	x	(x)
Epoxikonazol	125	xx	x(x)	xxx	xxx	xxx	xxx	xxx	x	(x)
Fenbukonazol	75	xx	x	x(x)	x(x)	xx	xx	x(x)	0	0
Fluquinkonazol	150	xx	x	xx(x)	x(x)	xx	xx	x(x)	0	0
Fluziazol	200	xx	x	xx(x)	xx(x)	xx	xx	x(x)	(x)	0
Hexakonazol	250	xx	x	xx	x(x)	xxx	xx(x)	xx(x)	(x)	1
Metkonazol	90	xx	x(x)	xx(x)	xx(x)	xxx	xxx	xxx	xx	0
Propikonazol	125	xx	x	x(x)	x(x)	xx	xx	x	(x)	0
Tebukonazol	205	xx	xx	x(x)	xx(x)	xxx	xxx	xxx	xx	0
Tetrakonazol	125	xx(x)	xx	x(x)	x(x)	xx	xx(x)	x(x)	0	0
Jelmagyarázat: xxx jó, xx közepes, x kielégítő, 0 elégtelen, (x) változó

Fungicid hatóanyagok hatása búzabetegségekkel szemben (INRA 2000) – folytatás
Hatóanyag	Hatóanyag	Lisztharmat		Septoria betegségek		Sárga	Levélrozsda		Kalászfuzárium
	g/ha	preventív	kuratív	S. tritici	S. nodorum	rozsda	preventív	kuratív	F. roseum	F. nivale
Triadimefon	100	xx	x	x	x	xx	x(x)	x	0	0
Triadimenol	125	xx	x	x	x	xxx	x(x)	xx	0	0
Pokloráz	450	x	x	x	x	0	0	0	0	x
Fenpropimorf	750	xx(x)	x(xx)	x	x	x(x)	xx	x	0	0
Tridemorf	562	xx	xx	0	0	x	0	0	0	0
Spiroxamin	750	xxx	xx(x)	x	x	x	x	0	0	0
Fenpropidin	562	xxx	xx(x)	x	x	x	x	1	–	–
Azoxistrobin	250	xx	x	xx(x)	xxx	xxx	xxx	x(x)	0	xxx
Krezoxim-metil	125	xxx	xx(x)	xx	xx	(x)	x	(x)	0	xx
Ciprodinil	750	xxx	x	0	x(x)	0	0	0	0	0
Quinoxfen	150	xxx	(x)	0	0	0	0	0	0	0
Karbendzim	200	0	0	(x)	(x)	0	0	0	x	0
Tiofanát-metil	750	0	0	(x)	(x)	0	0	0	x	0
Jelmagyarázat: xxx jó, xx közepes, x kielégítő, 0 elégtelen, (x) változó

Talán nem felesleges fáradság összevetni a lombvédelemre és a csíravédelemre egyaránt használt hatóanyagok előfordulását, mint az egyik lehetséges esélyét a kórokozók ellenállóvá válásának.
Hogyan válasszunk tehát ebből a bőséges választékból? Lehetőleg két hatóanyag kombinációjából készült terméket célszerû kikeresni a kínálatból – hiszen így valószínû, hogy szélesebb hatásspektrumra számíthatunk, ami nagyobb biztonságot ad a magnak. A használati érték egyik fontos fokmérője ugyanis a készítmény hatásszélessége, azaz hatásspektruma. A már említett egy kontakt és egy felszívódó hatóanyagpáros pedig lehetőleg olyan azok közül kerüljön ki, amelyek nem gátolják a csírázó mag kezdeti növekedését. „A csávázószerek ismertetése során gyakran elhangzó érv a készítmények reguláló (mellék) hatása. Ez mind pozitív, mind negatív értelemben számításba veendő tény, ugyanis a triazol hatóanyagú szerek a kezeletlenhez képest késleltetik a kelést, a kezelt parcellákon később sorol ki a vetés s a növényállomány is a későbbiekben is alacsonyabb marad. Más készítmények ellenkezőleg gyorsítják a kelést és növekedést”- olvashatjuk Dr. Dienes Gyulának és Follárdt Jánosnak a Hajdú-Bihar Megyei NTSz kórtanos szakembereinek, valamint Dr. Kövics Györgynek a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatójának „Az ősz kalászosok vetőmagcsávázása” címû munkájukban, amely az Agrárius 2001/4 számában jelent meg. Ezek után már csupán egy kérdés van hátra, van e ilyen készítmény a kínálatban? Amennyiben vesszük a fáradságot és nem csupán az árakról, hanem a korábban emlegetett termékek hatóanyagáról is tájékozódunk a választás döntése előtt, akkor meg fogjuk találni azt a karboxin és TMTD (felszívódó és kontakt) hatóanyag kombinációt tartalmazó csávázószert amelynek engedélyokiratában is olvasható tulajdonsága a csírázási erélyt és kezdeti növekedést javító mellékhatása. A széles hatásspektrumon felül. És az állománykezelésben használt készítmények között sem szerepelnek a hatóanyagai.

Inczédy Péter