A tél megviselte, rossz állapotban hagyta a tagi utakat, kis hidakat, átereszeket, bejárókat. Itt az idő a rendbetételre! A mezővédő erdősávokban, földünkön lévő facsoportokban végezhetünk gyérítést, már jól látszanak a száraz fák, cserjék, sajnos nem kevés helyen a fa-tolvajok kártétele is, pótoljuk a hiányokat őshonos csemetékkel.
A határszemlék során figyeljünk a pangó vizes foltokra, eltömődött vízelvezető árkokra, nyissunk utat a víznek. A vizes foltok alatt kipusztulnak egy hét alatt az évelők, (pillangósok, gyep), az áttelelt őszi vetések, a tavaszi vetésre váró területen késleltetik a talajmunkát, ezek a foltok később a gyomok melegágyai lesznek. Dimbes-dombos területen, ha a hóolvadás barázdás-árkos eróziót okozott, szüntessük meg, ne várjuk meg, hogy értékes gépeink törése figyelmeztessen mulasztásunkra.
A határszemlénél nincs jobb figyelem-felkeltő, nincs jobb gyakorlati útmutató, az egy nyitott könyv, csak olvasni és tanulni kell belőle. Jobb tapasztalt gazdálkodókkal járni a határt „több szem, többet lát”. Gondosan járjuk be a gyepes területeket, évelőket van-e pocokkár? Vizsgáljuk meg az őszi vetések állapotát, nincs-e fagykár, hol mennyi fejtrágyára van szükség. Most kell dönteni az esetleges kiszántásokról, pótlásukról. Agyagos, nagy duzzadóképességû talajokon fenyeget a felfagyás, hengerezéssel mérsékelhető a kár (őszi gabonák, őszi mák, őszi káposztarepce, nyárvégi lucerna-telepítés).
Akik még nem munkálták el az őszi szántást, sürget a simítózás. Ezzel kb. 30 %-kal csökkenthető a párologtató felület (a téli csapadék megőrzés létfontosságú), kiegyenlíthetjük az ormok és a barázdafenék közötti nedvesség különbséget, megteremtjük a jó minőségû vetőágy feltételeit. A mai, a gazdálkodókra járó szegény világban, ahol elmaradt az őszi szántás, inkább tárcsázzanak 12-15 cm mélyen és igyekezzenek rögvest elmunkálni.
Egyre inkább tért hódít az öko-gazdálkodás, a szervestrágya felértékelődött, a mûtrágya árak olyanok, amilyenek, ezért az állattartók érleljék, kezeljék szakszerûen az istállótrágyát. Ha érett és van rá kapacitás, kezdjék el kihordani az ősszel trágyázandó tábla szélére és rakják ott „szarvasba”.
Itt az ideje a tavaszi fejtrágyázásnak, savanyú talajon a mésztrágyázásnak is.
Folyamatosan, a vetésidőkhöz igazodva készítsünk vetőágyat, kombinált eszközökkel, nedvesség-megőrzést szem előtt tartva, mérsékelt taposási kárral. Akinek nincs mûtrágyaszóró adapteres vetőgépe, de szeretne gyors, robbanásszerû kezdeti fejlődést, az kombinátorral dolgozza be sekélyen a starter N-t, esetleg P-t is.
Nagyon sok növénykultúránknak ebben az időszakban van az optimális vetési-, telepítési ideje szerte ebben a kis hazában. A teljesség igénye nélkül álljon itt egy hevenyészet felsorolás: tavaszi mák, sárgarépa, petrezselyem, tavaszi búza, tavaszi árpa („áprilisi árpa maradjon a zsákban”), évelő pillangósok telepítése (lucerna, vöröshere, baltacím, fehérhere, szarvaskerep), a hüvelyesek közül földben a helyük: borsó, lóbab, csillagfürt, lencse, szegletes lednek. Az ún. ipari növények sorából vethetjük az olaj- és rostlent, a kendert, a tavaszi repcét, a cukorrépát (kvóta köteles).
Aki május végére zöldtakarmány hiánnyal számol, vessen zabosbükkönyt, zabos-borsót. Mielőbb földben a helyük: zab, fénymag, fehérmustár, facélia, mángold fajtáknak is. Jó árbevételt jelenthet a tavaszi bükköny magtermesztés is. Különleges igényeket elégíthet ki (ipari, vadtakarmányozási) a csicsóka ültetése. Késő őszi-téli tömegtakarmányát biztosítja, aki a takarmányrépát most elveti.
Ne feledkezzünk meg az évelő pillangósaink, gyepes területeink ápolásáról sem (pocok kár, gyepszellőztetés, fejtrágyázás, bokor-, cserjeirtás, itató-, delelő helyek rendbetétele).
Újból mérjük fel tömegtakarmány (széna, szilázs) és szalma készletünket, tegyünk rendet a szérûskertben (vagyon- és tûzvédelem).
A vető- és primőr burgonya termesztők végezzék az előcsíráztatást, rügypattintást szakszerûen, mert ha kedvez az idő március végén, április elején kezdődhet az ültetés.
Azonban nincs mindig jó idő, a tavasz is késhet. A jó gazda ilyenkor is talál elfoglaltságot. Nézzük át még egyszer gépparkunkat (mûködőképesség, közúti engedélyek, alkatrészek), szerződéseinket. Még márciusban több területen lehet az FVM „Agrártámogatások 2002” pályázatán forrásokhoz jutni. Olyan barkácsoló munkáknak is ilyenkor van az idejük, mint a seprûborona, a sorvonalzó, az „ölező” (manapság 2 m-es léptékû), vagy figyelmeztető táblák készítése (pl. méreggel permetezett terület). Még egyszer gondoljuk át, hogy a termeléshez, a megélhetéshez szükséges kiadásainkat fedezik-e árbevételeink, nem kell-e kölcsönt, hitelt igényelnünk.
Akik még nem vásárolták meg a későtavaszi vetésû növények vetőmagját (szója, napraforgó, kukorica, cirokfélék, stb.), nem választottak fajtát nekik sürget az idő, de tartsák szem előtt, nincs rossz fajta, csak rosszul választott fajta van.
Ebben az időben már veszélyeztetik növényeinket a kórokozók, kártevők és a gyomok. A védekezéshez szükséges anyagok beszerzését és azok alkalmazását bízzuk szakemberre.
Címlapkép: Getty Images
