ALMA ÉS KÖRTE VARASODÁSA

ALMA ÉS KÖRTE VARASODÁSA

Agro Napló
A venturiás varasodás az alma és a körte egész évi védelmét alapvetõen meghatározza. A fajták érzékenysége között nagy különbség van. Varasodásra fogékony a Jonathan, Starking, Golden Delicious, Cox narancs renett, McIntosh és a Kovauguszt. A Golden Deliciosus keresztezésével nemesített Charden és a Smoothee lényegesen kevésbé fogékony mint az alapfajta. A Goldstar, Freedom, Lena, Prima, Rajka, Rubinola, Topaz és a Németországban nemesített, elsõsorban ipari feldolgozásra alkalmas „RE” fajták mint a Reanda, Reglindis, Releika, Relinda, Remo, Renora, Resi, Rewena varasodás rezisztens alma fajták. A varasodásra való fogékonyság miatt néhány régi fajta, mint az Arabitka, Avranchesi jó Lujza, Liegel vajkörte, Erdei vajkörte és a Napóleon vajkörte a termesztésbõl már kiszorult. A termesztett körtefajták közül varasodásra fogékony a Hardenpont téli vajkörte, Diel vajkörte, Téli esperes, Nyári Kálmán és a Vilmos körte. Közepesen fogékony az Aromata de Bistrica, a Bosc kobakja, Pap körte, Serres Olivér, Mirandino rosso és a Tongre.
A levelek fertőződése kezdetben csak áteső fényben látható, áttetsző kör alakú foltként. Később az almánál elsősorban a levél színén, körténél inkább a levél fonákán zöldesfekete, bársonyos foltok jelennek meg. A körte fiatal, még zöld hajtásai is fertőződnek, kisebb, nagyobb zöldesbarna, majd szürke, fekete, bársonyos felületû foltok keletkeznek. A növekedés, majd a fásodás során a vesszők fertőzött felülete, hólyagszerûen kiemelkedik, később megrepedezik, varas seb keletkezik.

Alma és körte esetében nagy gazdasági kárt okoz a fakadó bimbók és a virágok fertőződése. Az almatermésûekre jellemző alsó állású magház miatt a pirosbimbós állapotban történő fertőzés nyomai olyan mértékben parásítják a fejlődő termést, hogy a kötődés ellenére a gyümölcs nem tud kifejlődni, megrepedezve lehullik.

A körte ültetvényekben a varasodás elleni védekezés sokkal nagyobb gondot okoz, mint az almásokban. A különbség okát a két rokon kórokozó életmódjában való eltérésben kell keresni. Míg az almavarasodás kórokozója (Venturia inaequalis) csak a fertőzötten lehullott levelekben telel át, addig a körtevarasodást okozó Venturia pirina a levélben ivaros termőtesttel (peritéciummal), a varas vesszőkben vegetatív tenyésztesttel (micéliummal) is áttelel. Tavasszal a levélben képződő ivaros aszkospóra mellett a vesszőkön ivartalan spórákat, konídiumokat fejleszt. A konídiumos fertőzés tavasszal megelőzheti az aszkospórás fertőzést. Veszélyét fokozza, hogy a konídiumok képződése késő őszig, a fagyok beálltáig folyamatosan tart, amig az aszkospórás fertőzés a termőtestek kiürülése után megszûnik.

Kora tavasszal a nyugalmi időszakban az olajos (DNOC-, gyümölcsfaolaj-, vazelinolaj- tartalmú) lemosó permetezés egy ideig megállítja a konídiumok képződését, de később, fakadás után ezeket már nem használhatjuk. A környezetre káros, piros jelzésû DNOC készítmény használatát a körte ültetvényben, csak a körtelevélbolha nagymértékû elszaporodása indokolhatja. A varasodás ellen a zöld jelzésû, vazelinolaj tartalmú készítmények is hatásosak. Zöldbimbós fenológiai állapottól kezdve az alma és a körte nemcsak a fertőzésre rendkívül fogékony, de a növényvédőszerekre is fokozottan érzékeny. Ezért csak szerves hatóanyagú gombaölő készítményekkel permetezzünk, és ne használjunk réztartalmú fungicideket.

A nyár elején, a termés intenzív növekedésének időpontjában kialakult fertőzés következményeként nagy felületû foltok képződnek. Mivel a fertőzött szövetek az egészséges részek növekedésének ütemét nem tudják követni, a termés erősen deformálódik, a folt esetenként megrepedezik, és ez másodlagosan fertőző szervezetek számára is kaput nyit. Ezek a termések nyár közepére lehullanak. A későbbi fertőzések hatására a termés felületén kisebb nekrotikus foltok keletkeznek. A hajtásokon megjelenő foltok kezdetben halványzöld, később - a micélium epidermisz alatti terjedéséből adódóan - a foltok felszíne megduzzad. A következő évben, években ezek a dudorodások felrepedeznek és így alakul ki a jellemző varas vessző és ág. A konídium-képződés az alma hajtásain, vesszőin, ágain ritka, de a varas körtevesszőkön, ágakon folyamatosan, késő őszig tarthat. A venturiás varasodás szüret előtt különösen nagy veszélyt jelenthet, mert az ekkor bekövetkezett gyümölcs-fertőzés tünetei gyakran csak a tárolás idején jelentkeznek. Ezért, ahol ez megoldható, feltétlenül érdemes az érzékeny fajtákat - az egész gyümölcsösre kiterjedő permetezések befejezése után - külön menetben végzett permetezésekkel védeni. A venturiás varasodás fertőzési veszélye a nyár második felében, ősz elején ismét emelkedik. Ezért a szüretet megelőzően az élelmezés egészségügyi előírásokat szigorúan betartva védekezni kell. A kaptán hatóanyagú készítményeknek gyümölcsös permetezése esetén 10 napos az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje.

Szüret után sem szabad elhanyagolni a gyümölcsöst. Az alma venturiás varasodás kórokozója csak a fertőzött levelekben telel át, ezért hatásos védekezés az őszi lombfertőtlenítés. Annak ellenére, hogy a varasodás kórokozója a varas vesszőkben is áttelel, és tavasszal ez a fertőzés egyik forrása lehet, a fertőzési veszély csökkentése céljából nagyon fontos az ősszel fertőzötten lehullott levelekben képződő áttelelő alak fejlődését megakadályozni.

Házikertekben a levelek összegyûjtésével és elégetésével a kórokozó ivaros alakjának áttelelése megakadályozható. Nagyobb méretû, árútermelő gyümölcsösökben azonban a levelek összegyûjtése és megsemmisítése lehetetlen, ezért ezt is vegyszerrel kell elvégezni.

A lombhullás időpontjában, mély hatású, benomil-hatóanyagú készítménnyel a még fán lévő és a már lehullott lombot lemosásszerûen kell megpermetezni. Lombhullás után a már földön fekvő leveleket DNOC- hatóanyagú készítménnyel fertőtleníthetjük.

Az őszi rezes-lemosó permetezést korábban csak a rákosodást okozó gombabetegségek és a szüretkor keletkezett sebeket fertőző taplógombák indokolták. Nagyobb jelentősége van mióta az almatermésû gyümölcsfajokat fertőző, tûzelhalás betegséget okozó Erwinia amylovora baktérium hazánkban is előfordul. A kórokozó gombák áttelelésének, fertőzésének valószínûségét lényegesen csökkenti a rézoxiklorid. A baktérium elleni jó hatása miatt azonban elsősorban a rézszulfát- és rézhidroxid- hatóanyagú készítményekkel végzett, őszi lemosó permetezést ajánljuk.

Dr. Véghelyi Klára

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Már javában tart a körteszezon

Már javában tart a körteszezon

A NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?