2024. október 6. vasárnap Brúnó, Renáta

Az európai unió marha-, és borjúhús közös piaci szabályozása és támogatási rendszere

Agro Napló
Az Európai Unió piaci szabályozásának jogi alapjait a 805/68 1254/1999. számú Tanácsi rendelet fekteti le, amely 19681999. július 29május 17-én lépett érvénybe. Ez a rendelet számos további Tanácsi és Bizottsági rendelettel egészül ki, amelyek lefektetik a részletes szabályozókra és azok mûködtetésére vonatkozó elõírásokat.
Az elmúlt 30 évben több jelentős módosításon esett át az EGK marhahús szabályozása. A piacszabályozás alapvetően a termelők életszínvonal növelése és jövedelem biztonságuk garantálása érdekében egy olyan piaci ártámogatási mechanizmust alkalmaz, amely a Közösség piaci árait a világpiaci árszínvonal fölött tartja. ottaEmellett olyan piacvédő intézkedéseket alkalmaznakott, amely megakadályozzata az olcsóbb importtermékek EU-ba történő beáramlását. Ha a belső piaci árak mégis egy előre meghatározott szint alá csökkennek Közösségi felvásárlásokkal, illetve a tárolás támogatásával eltávolíttákják a felesleget a piacróltek. mind a maiAz intervenciós felvásárlások szerepének csökkentésével párhuzamosan egyre nagyobb jelentősséggel bír a termelők közvetlen jövedelem-kiegészítő támogatása.



Az Unió költségvetési szabályozására vonatkozó igény egy időben jelent meg a megnövekedett környezetvédelmi kívánalmakkal, mely az extenzív állattartás ösztönzéséhez vezetett. A ma érvényben lévő szabályzó rendszer számos olyan támogatási formát tartalmaz, amely ezen célok megvalósulását szolgálja.



Összefoglalóan a marhahús közös piaci szervezete által alkalmazott szabályzó eszközök az alábbi 3 kategóriába sorolhatók:

1. a belső piac-támogató intézkedések: az intervenciós felvásárlás és magántárolási támogatás

2. közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások (prémiumok)

3. harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozása: a nem-EU országokba irányuló export támogatása és a nem-EU országokból származó termékekre vonatkozó import-rendszer



A különböző szabályozási elemek kedvezményezettjei is mások. Ezeket mutatja be az alábbi táblázat:



Intézkedés

Kedvezményezett

Intervenciós felvásárlás

Magántárolási támogatás

Kereskedő és/vagy feldolgozó

 

Közvetlen termelői támogatás

Termelő (állattartó)

Exporttámogatás

Exportőr





Az alábbiakban a közvetlen termelői támogatások rendszerét mutatjuk be.



Speciális hús marha támogatás

Csak hústermelés céljára hasznosított hímivarú (kasztrált és kasztrálatlan) szarvasmarhára fizethető. (fajta korlátozás nincs)

– Tinó esetén az állat élete során kétszer részesülhet támogatásban: először a 10 9 hónapos kor, másodszor pedig a 22 21 hónapos kor elérése után.

– ? Bika esetén az állat élete során egyszer igényelhető támogatás: a 10 és 21 9 hónapos kort közöttkövetően



A támogatások 2002-ben az alábbiak szerint alakulnak:

– Bikák után egyszeri 210 Euro igényelhető (kb. 52.500 Ft)

– Tinók után kétszer 150 Euro kapható (kb. összesen 75.000 Ft)



borjastehén Az a termelő részesülhet támogatásban, akinek a birtokán az állatsûrûség nem lépi át 2 nagyállategység / takarmánytermő terület hektár mutatót.prémiumegységé



Borjastehén Anyatehén támogatásprémium

Az EU ide vonatkozó szabályozása szerint minden olyan tehenet, amely nem tartozik egy tételesen meghatározott fajtakörhöz (például nem Holstein Fríz, vagy Jersey, vagy Ayshire, tehát nem intenzív tejhasznosítású fajta), a húshasznosítású fajtákhoz tartozónak kell tekinteni. Ebben az értelemben támogatásra jogosultak lehetnek a kettőshasznosítású fajta egyedei vagy a keresztezett egyedek is.



Az anyatehén támogatásra borjastehén prémiumra kizárólag olyan tehén vagy tenyészutánpótlásra szánt üsző fogadható el amely hústermelés céljára ellik borjút.



A támogatási jogosultság ez esetben is a 2 nagyállategység/takarmány termő terület hektár állatsûrûségi kritériummal korlátozott



Minden egyes tagország saját hatáskörében dönthet úgy, hogy a szarvasmarha tatrtó gazdák közül csak azokAzon termelők akik tejhasznú állománnyal rendelkeznek csak abban az esetben jelentkezhetnek borjastehén jogosultak az anyatehén támogatásra, amennyiben akiknek az rendelkezésre álló éves tej kvótájuk nem haladja meg a 120 000 kg-ot. De szintén tagországi döntési hatáskörben lehet olyan szabályozó elemet alkalmazni, mely szerint az anyatehén támogatásra csak olyan szarvasmarha tartó gazda nyújthat be igényt, aki az adott évben egyáltalán nem értékesített tejet feldolgozónak.



2002-től a támogatás 200 Euro/tehén/év, ami mintegy 50.000 Ft/tehén/év támogatási összeget jelent.



A tagországok saját nemzeti költségvetésből kiegészíthetik ezt a támogatást anyatehén-kiegészítő nemzeti támogatással, ami azonban nem haladhatja meg az 50 Euro/tehén/év mértéket (kb.: 12.500 Ft). A nemzeti kiegészítő támogatás kritériumait a tagországok saját termeléspolitikai céljaiknak megfelelően maguk határozzák meg, de arról tájékoztatni kell az EU-t.



Vágási támogatás

Úgynevezett vágási támogatásban részesülhet a szarvasmarha tartó gazda minden az EU területén mûködő vágóhídra leadott vagy az EU területén kívül exportált élő szarvasmarha után.



Ennél a támogatásnál nincs fajta vagy ivar szerinti differenciálás. Kor szerinti különbséget azonban a támogatás mértékénél előírtak, és az alábbiak szerint:

– nyolc hónaposnál idősebb bikák, tinók, tehenek és üszők után 2002-ben 80 Euro igényelhető, ami kb. 20.000 Ft-nak felel meg.

– a 160 kg vágott testsúlyúnál és hét hónaposnál fiatalabb borjak esetén 50 Euro kapható, ami kb. 12.500 Ft.



Az egyes tagországok a támogatás kifizetésével kapcsolatosan alkothatnak olyan eljárási rendet, melyben a speciális támogatást a vágási támogatással együtt, az állatnak a levágása vagy élőként történő exportja után fizetik ki. Ez könnyebbséget jelenthet a támogatási kérelmek adminisztrációjánál.



Szezonalitást csökkentő támogatás

A speciális húsmarha prémiumhoz kapcsolt támogatási forma. Elsősorban azon tagállamokban van jelentősége, ahol extenzív tartással folyik a marhahús termeléstartáson alapuló vágómarha előállítás folyik. A támogatás célja, hogy a legelőről egyszerre lekerülő állatok vágását időben szórtabbá tegye.



Ha egy adott tagállamban a szeptember 1 és november 30 között levágott kasztrált, hímivarú állatok száma meghaladja a hímivarú szarvasmarhák éves vágásának 35%-át, akkor a termelők szezonalitást csökkentő támogatást kaphatnak azon hímivarú állatok után, amelyeket a következő év január 1 és április 30 között vágtak le. Azon állattartók jogosultak az igénybevételére, akik már részesülhettek a speciális húsmarha támogatásban.



A támogatási összegek az alábbiak szerint alakulnak:

– 72,45 Euro/az év első tizenöt hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (18112 Ft)

– 54,34 Euro/az év 16. és 17. hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (13585 Ft)

– 36,23 Euro/az év 18-21. hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (9057 Ft)

– 18,11 Euro/az év 22. és 23. hetében levágott hímivarú szarvasmarha után, ami részesült a speciális húsmarha támogatásban (4527 Ft)



Ennél a támogatási formánál nincs kötelező birtokon tartási időszak meghatározva, a támogatásra az jogosult, aki a vágás előtt az állat tartója volt.



Külterjes termelést ösztönző támogatás

A támogatás célja az extenzív állattartás ösztönzése. Azok a termelők jogosultak az igénybevételére, akik már részesültek speciális húsmarha vagy anyatehén prémiumban és az adott naptári évben az elvárt állatsûrûségi kritériumokat teljesíteni tudják.



Amennyiben a gazdaság állatsûrûségi faktora mutatójakevesebb kisebb, mint 1,4 nagyállat egység/ ha takarmánytermő terület hektár, a termelő vagy 1,0 nagyállatextra támogatást vehet fel a támogatásra jogosult állatai után.



A támogatás mértéke 100 Euro/ha (kb. 25.000 Ft). Takarmánytermő területnek számít a legelők, a kaszálók, a szálas- és tömegtakarmány előállítására fordított területek, illetve az EU szabályozás szerinti földalapú támogatásban nem részesített területek. Azonban aAz állatsûrûség kiszámításához használt takarmánytermő területnek legalább az 50 %-a gyep kell hogy legyen.



Kiegészítő támogatás

A 2000. évtől lehetőség van u.n. Kiegészítő támogatás fizetésére, melynek felhasználását nemzeti hatáskörben lehet szabályozni, igazodva az országonként eltérő termelési sajátosságokhoz. Ez a támogatás állatlétszám alapon vagy termőterület alapon kerülhet kifizetésre. A támogatás nemzeti kerete egy előre rendeletileg meghatározott összeg.



Az állatlétszám alapon adott támogatásnál nincs meghatározva az egyedenkénti támogatási mérték. A támogatási jogosultság alapját jelentő állatok köre lehet hímivarú szarvasmarha, anyatehén, tejhasznú tehén és üsző. Ebben az esetben a tagországok meghirdethetik a támogatást, mint a speciális húsmarha támogatást vagy az anyatehén támogatást kiegészítő támogatási formát. Előbbiben a jogosultságot jelentő hímivarú állat nem lehet nyolc hónapnál fiatalabb vagy 180 kg-nál kisebb vágott test súlyú.



A terület alapon meghirdetett támogatásnál azonban a támogatás 2002-ben nem haladhatja meg a 350 Euro/ha, ami kb. 87.500Ft-nak megfelelő összeg. A támogatás alapját csak olyan terület jelentheti, amelyre nem vett igénybe a termelő más földalapú támogatást. Ezen felül teljesíteni kell egy, a tagország által külön meghatározott állatsûrûségi kritériumot.



Bármelyik kifizetési formát is válassza a tagállam, nem léphet túl egy előre meghatározott nemzeti össztámogatási összeget.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?