2024. október 6. vasárnap Brúnó, Renáta

Az öntözési kultúra

Agro Napló
A történelmi múltba tekintve mindegyik nagyobb emberi kultúra kipróbálta a természeti erõforrások feletti erejét és lehetõségeit. Az ismeretlen és hatalmas erõk felett egyetlen területen ért el majd minden híres emberi társadalom tartós sikereket – a csapadékpótlás, az öntözés területén.
Az a társadalom, amely az öntözés terén szerzett tudását felhasználva megpróbálta az öntözést fejlődésének szolgálatába állítani, az egyben tudatos előrelátással megtervezte jövőjét és gazdagságát is.
Az öntözés társadalomépítő szerepe ma már vitathatatlan, így nekünk is szükségünk van rá. A gondolkodó, gondos gazda ma már megtervezheti a jövőjét és ebben komoly szerepe lehet az öntözéses gazdálkodásnak.
Az öntözést partnerség nélkül felelőtlenség elkezdeni. Szükségünk van a szomszéd együttmûködésére, tapasztalatára és a kereskedő bizalmára egyaránt.
Az öntözéses gazdálkodás nem hasonlít az állattenyésztésre és a gépek világára, hanem olyan valami komplex egész, amely vagy jól, vagy rosszul mûködik.
A dél-dunántúli régióban a Duna és Dráva kivételével már csak nagyon kevés felszíni víz áll rendelkezésünkre, ezért minden vízforrást fokozottan védelmezni kell.
Most igaz az a tény, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkezők biztosabban tekinthetnek a jövőbe, mert a lehetőségeik között több százezer forint jövedelem megtermelése szerepel, ami száraz gazdálkodás esetén nagyobb területen nehezen valósítható meg.
Az öntözési kultúrát meg lehet tanulni és érdemes is megtanulni. Aki nem veszi a fáradságot a tanulásra – amely többéves folyamat – könnyen hátat fordíthat a lehetőségeknek.
Az öntözés gondolkodásra, tervezésre is kényszerít, mert a legnagyobb hiba az öntözésnél a dolgok leegyszerûsítése, – nincsenek sablonok.
Az élő növény és az élő talaj folyamatosan jelez a gazdának, csak meg kell érteni ezt a nyelvet. Az öntözési nyelvismeret azt is jelenti, hogy a technikát alkalmazni kell tudni, ha nem ezt tesszük, akkor az eredményről nem a bankban győződhetünk meg, hanem tovább és gyorsabban éljük fel tartalékainkat.
Az öntözés nélkül az intenzív ültetvény termesztése elképzelhetetlen. Technológiai követelmény, hogy a gyorsító pályára állított növény napi 7-11 literes vízigényét kielégítsük.
Sok termelő abban a hitben él, hogy ráér majd a növény kritikus időszakában a termőre fordulás után megoldani az öntözést, mert addig csak megy a pénz rá.
Ezeken az ültetvényeken a növények nagyon rövid idő alatt fognak leteremni, mert nincs meg a genetikai lehetőségük arra, hogy egy gazdaságos termelés melletti hosszú élettartamot éljenek meg. Így az öntözés időben történő megkezdése nem kidobott pénz, hanem a befektetés része – ez biztosítja a beruházás megtérülését azzal, hogy a gyermeket gyorsan erősre felneveli, hogy az felnőtt korában bátran terhelhető legyen.
A víz kijuttatásának legbiztosabb módja a rendszeres csepegtető öntözés, amely közvetlenül a gyökérzónába biztosítja a vizet. Sok árnyalt vita van arról, hogy a csepegtető öntözés vagy a mikroszórófejes öntözés hatékonyabb.
Véleményem szerint a viták mindig lefedik a fő kérdést:
Tudunk-e elegendő vizet optimális időben a növénynek biztosítani vagy sem?
Ha valami ok miatt ezt az egyszerû kérdést nem tudjuk megoldani, akkor aranyból is lehet öntözési rendszerünk akkor sem fogjuk célunkat elérni.
A következő lényeges szempont az öntözési specifikáció, amely azt jelenti, hogy a természeti körülményekre és a technológiai igényekre megkeressük az adott helyen, legjobb és leghatékonyabb öntözési megoldást. Amennyiben ez nem készül el megfelelően, akkor ismét hibát követtünk el.
A gazdaságosság és az üzemeltetési költség szintén korán eldől – érdemes a garanciát, a minőséget, a karbantartási igényt, a termésbiztonságot figyelembe venni.

Jáger János
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?