Ezeknek a tárolási betegségeknek közös jellemzőjük az, hogy maguk a kórokozó szervezetek már a termesztő helyen jelen vannak, és képesek megfertőzni a növényeket.
A betakarítás mindig kritikus pont, mivel a jelen lévő kórokozók a növényeken keletkező sérüléseken keresztül szinte akadály nélkül képesek fertőzni. Ez a jelenség a betárolás során is létrejöhet, mivel a szállítás és raktározás során még számtalan lehetőség nyílik a fertőzés bekövetkezésére.
A termények veszélyeztetése a betárolás után is folyamatosan fennáll. A legtöbb kórokozó kártétele nem korlátozódik egyetlen gumóra, hanem azok a szaporító képleteikkel továbbterjednek, és közülük a legveszélyesebbek, robbanásszerû fertőzést okozva képesek nagy károkat előidézni. Ezeket a kórokozókat terjeszthetik a tároláshoz használt konténerek is, ha azokat a betakarítás előtt nem fertőtlenítették hatásosan.
A károsító szervezetek által okozott veszteségek nagyban függenek a tárolók technikai színvonalától. Legnagyobbak a veszteségek a hûtés nélküli tárolókban, de a legmodernebb technikai felszereléssel ellátott hûtőkben is jelentős károk keletkezhetnek, mert a kórokozók többsége alacsony hőmérsékleten is képes fejlődni és fertőzni. Ezért nehéz ellenük a hatékony védekezés, és gyakran a hagyományos technológiák alkalmazásával nem érjük el a kívánt eredményt.
A vetőgumó tárolása esetén a szakaszerû tárolásnak még fokozottabb a jelentősége mert nagy értékû árúról van szó.
A troklosen Na hatóanyag tartalmú Fitosept megjelenése és engedélyezése, új korszakot nyitott a mezőgazdasági fertőtlenítés területén. Ez a készítmény az algák, vírusok, baktériumok, és gombák ellen egyaránt igen hatékony felületi fertőtlenítő szer.
Engedélyt kapott mezőgazdasági eszközök, paradicsom, paprika magvak felületi fertőtlenítésére, valamint burgonya, gyökérzöldségek, kabakosok és almástermésûek betakarítás utáni, tárolás előtti kezelésére, a tárolási betegségek megakadályozására.
A minden kórokozóra kiterjedő fertőtlenítő hatás ellenőrzésére kísérletet állítottunk be Berzencén, hûtőházba betárolt burgonyában. A kísérletet négy ismétlésben végeztük. A zsákonként (rasel zsák) kimért árut vízben leöblítettük, majd 15-20 másodpercig az elkészített fertőtlenítő oldatba mártottuk, és szárítás nélkül, fertőtlenített konténerbe raktuk. A kezelésekhez 300 és 500 ppm töménységû oldatot használtunk. Az így kezelt árut hûtőházban tárolt burgonya közé helyeztük el. A hûtőházban automatikus szabályzású klímaberendezés üzemelt, amely a hőmérsékletet 4 C° fokon, a páratartalmat 85-87 %-on tartotta.
A kitárolást 123 nap múlva végeztük el. A kitárolás során a rothadt gumók tömegét mértük. Az eredményeket %-ban kifejezve ábrázoljuk, gazdaságossági számítással együtt.
| Burgonya tárolási kísérlet Berzence (2001) | |||||||
| Kezelések | Kultúra | Súly veszteség | Veszteség értékben | Kezelési költség | Veszteség +költség | Kezelés haszna | 1 tonna érték alapon |
| % | Ft/t | Ft/t | Ft/t | Ft/t | %-ban | ||
| Fitosept 300 ppm | Burgonya | 6 | 4800 | 3000 | -7800 | 20200 | +25% |
| Fitosept 500 ppm | Burgonya | 5,7 | 4560 | 4100 | -8660 | 19340 | +24% |
| Kezeletlen kontrol | Burgonya | 35 | 28000 | 0 | -28000 | 0 | -35% |
1 köbméter Fitosept oldat 10 tonna burgonya kezeléséhez elegendő. Az adatok értékelésénél 80 Ft/kg áron számított vetőburgonya árral számoltunk. A 300 – 500 ppm aktív klór 20 – 33 db kis tabletta/ 100 l víz, vagy 60 – 99 db nagy tabletta/1000 l víz adagolásával érhető el.
Biomark Agro technológiai javaslata:
A betakarított terményt, amennyiben talajjal erősen szennyezett, előzetesen meg kell tisztítani. A gumókat 10 – 20 másodpercre kell az. 500 ppm aktív klórt tartalmazó FITOSEPT oldatba mártani, majd utána betárolni.
Ezzel az új eljárással egy rendkívül gazdaságos és minden eddiginél hatékonyabb megoldás áll a termelők rendelkezésére a burgonya tárolási betegségeinek leküzdésére.
Balczár Zoltán
marketing vezető
Biomark Agro
Címlapkép: Getty Images
