„….. a triazol hatóanyagú szerek a kezeletlenhez képest késleltetik a kelést, a kezeletlen parcellákon később sorol ki a vetés, a növényállomány a későbbiekben is alacsonyabb marad. Más készítmények ellenkezőleg gyorsítják a kelést és növekedést” – idézi a szerző Dr.Dienes Gyula-Follárdt János-Dr.Kövics György: „Az őszi kalászosok vetőmagcsávázása”. c. munkáját (Agrárium 2001/4.sz.)
Ilyen a csírázási erélyt, a kelési %-ot és a növekedést kedvezően befolyásoló készítmény a csak rézoxikinolátot tartalmazó Quinosild 150 is.
A készítménnyel 2000. őszén vizsgálatokat állítottak be a Gödöllői Agrárközpont Közhasznú Társaságnál. A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálják a csak kontakt hatású rézoxikinolát biológiai hatékonyságát. A vizsgálatot Tilletia caries patogénnel mesterségesen fertőzött GK Zugoly őszi búzában végeztek laboratóriumi és szabadföldi körülmények között, melyek közül csak a szabadföldi vizsgálatok eredményeit ismertetjük.
A szabadföldi vizsgálatban a kelés kezdeti időszakában nem volt különbség! A csávázatlan és a csávázott vetőmagból kelő növények azonos időben jelentek meg a felszínen. Az eltérések kétleveles korban mutatkoztak, amikor a rézoxikinoláttal kezelt vetőmagból fejlődő növények – egyöntetû kelésükkel és egészséges fejlődésükkel – szemmel észrevehetően elváltak a kezeletlen növényektől.
Összefoglalva megállapítható, hogy míg a triazol hatóanyagú csávázószerek (mint ismert) kedvezőtlenül befolyásolják a gabonafélék kezdeti fejlődését, addig a rézoxikinolát serkenti azok fiatalkori növekedését.
A rézoxikinolát fiatalkori növekedést serkentő hatása természetesen nem csak önmagában érvényesül, hanem akkor és amikor azt kombinációban használják felszívódó hatású gombaölő csávázószerekkel együtt. Ezek a kombinációk lehetnek gyári előállításúak (pl. Buvisild BR), de lehetnek helyileg előállítottak is, amikor a kontakt hatású Quinosild 150-et és valamely csak felszívódó hatóanyagú csávázószert (pl. Buvisild CB) fele-fele adagban kombinálnak (Agrárinfo 2002 augusztus).
Gazdasági szempontból is érdemes lehet mérlegelni a Quinosild 150 egyedüli, vagy kombinációban történő használatát csak szisztemikus hatóanyago(ka)t tartalmazó csávázószerekkel, hiszen a többlet biológiai hatás a csávázószer-költség csökkenésével is jár. Végezetül – a címben feltett kérdésre válaszolva – megállapíthatjuk, hogy a gabonafélék fiatalkori fejlődését serkentő hatása miatt a réz (rézoxikinolát) vetőmagcsávázásra, míg a triazolok, így elsősorban állománykezelésre javasolhatók.
Dr.Sebestyén Endre
Budapesti Vegyimûvek Rt.
| 1. táblázat | |||||
| A Quinosild 150 csávázószer hatása a
T. caries patogénre, ill. az őszi búza csírázásának (kelésének) változása szabadföldön Gödöllő 2001. |
|||||
| Csávázószer | Dózis (ml/100 kg) | T.caries fertőzöttség % |
Csírázási erély % |
Kelési % kétleveles állapotban | Növényhossz két- leveles állapotban |
| Csávázatlan kontroll | – | 7,71 | 69,0 | 82,0 | 12,3 |
| Quinosild 150 | 200 | 0,003 | 92,0 | 89,0 | 13,0 |
| 2. táblázat | |||||||||||
| A rézoxikinolát és a karbendazim fungicidek hatása a kalászosok csírakori betegségeire | |||||||||||
| Hatóanyag | FUSARIUM | SEPTORIA | HELMINTHOSPORIUM | USTILAGO | TILETIA | ERYSIPHE | |||||
| Nivale | Roseum | Nodorum | Sativum | Teres+Gram | Avenae | Avenae | Teres+Nuda | Hordeum | Caries | Graminis | |
| Rézoxi- kinolát |
XX | XX | XXX | X | XX | XXX | XXX | XXX | |||
| Karban- dazim |
XXXX | XXX | XXX | XX | XX | XX | XXXX | XXX | XXXX | XXX | |
| X= hatásspektrum, hatáserősség | |||||||||||
Címlapkép: Getty Images
